TÉMACSOMAGOK

9-12. évfolyam részére

A melléknevek gyakorlása és az ismeretek elmélyítése. A melléknevek alap- és középfokának átismétlése triminó segítségével, a melléknevek használata önálló mondatalkotással, a melléknevek  jelentésének az elsajátítása angol és magyar nyelven.

A tanulók IKT eszközök és csoportmunka segítségével angol nyelven felelevenítik a Nagyhét napjainak (Virágvasárnap, Nagycsütörtök, Nagypéntek, Húsvét vasárnap) történéseit. Az eseményekhez kapcsolódó angol nyelvű szavak, kifejezések elsajátítása mellett lehetőség van a ráismerő készség, kreatív gondolkodás, tanulói együttműködés fejlesztésére.

Az óra során a tanulók fejlesztik a karácsony témával kapcsolatos szókincsüket. Megismerik a tanulók, hogy mit ünneplünk karácsonykor és az ünnephez kapcsolódó jelképeket. A témacsomagban 3 Learning Apps feladat található, ami feladatok a szókincsbővítésben és az olvasott és hallott szöveg megértésének ellenőrzésében segítenek.

A tananyagban az utazás, turizmus, gazdaság, életmód témák jelennek meg. Ezen témák szókincsét ismétlik át a tanulók főként digitális feladatokon keresztül, fejlesztve digitális írástudásukat. Gyakorolják a nyelvtani mondatszerkezeteket és a felhasznált mondatok segítségével csoportosan prezentációt készítenek, melyet előadás formájában bemutatnak, majd értékelnek a diákok.

A témacsomag a B1-es szinten fejleszti a szövegértést valamint a szóbeli és írásbeli kommunikációt digitális feladatok segítségével és kooperatív technikák támogatásával. A témacsomagban 2 Learningapps feladat szerepel, melyek segítik a tantárgyi kapcsolódási pontok kiteljesedését, valamint egy Redmenta feladat a digitális kompetencia fejlesztése céljából is.

A barátság nagyon fontos szerepet játszik minden ember életében. A témacsomag feldolgozása során a barátsághoz kapcsolódó szókincs ismétlése, elmélyítése történik változatos munkaformában és digitális eszközök, feladatok segítségével. A tanulók Dávid és Jonatán barátságával ismerkednek meg olvasott szövegértési feladatokon keresztül.

A témacsomag Luther Márton életén keresztül bemutatja a Reformációban vállalt szerepét és az alkalmazott feladatok fejlesztik a tanulók készségeit. A témacsomagban szerepel sok segédanyag és 2 Learningapps alkalmazás is, amivel a Luther életét bemutató videó kerül feldolgozásra.

A témacsomag feldolgozása során a tanulók megismerkednek egy angol bibliatábor mindennapjaival videó, plakát és naplóbejegyzés segítségével. A szövegértés fejlesztése a nyelvi szintnek megfelelő , egy tinédzser személyes naplóbejegyzésén és az ehhez készült digitális/vagy papíralapú feladatokkal történik. A szóbeli kommunikáció nagy hangsúlyt kap az érvelést fejlesztő feladatokban és az önálló véleményalkotást célzó feladatokban.

A tanulók egy Luther életéről szóló olvasmány segítségével megismerkednek a német reformátor életének fontosabb szakaszaival, bővítik szókincsüket a lutheri reformációval kapcsolatos szavakkal, kifejezésekkel. Emellett kontextusba helyezve átismétlik és elmélyítik a korábban tanult múlt igeidők (Past Simple, Past Continuous, Past Perfect) használatát.

A témacsomag az újszájú állatokkal foglalkozó témakör összefoglalását segíti csoportmunkára, valamint egyéni és páros munkára épülő, változatos feladatokkal (kérdésdominó, tabukártyák, LearningApps-feladatok).

Az óra célja – ábraelemzésen, számolási feladatokon, közös fogalomalkotáson és következtetések levonásán keresztül – a környezettudatosság és a fenntarthatósági szemlélet fejlesztése az emberiség ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében.

A 9. évfolyamos ének-zene tananyaghoz kapcsolódó videógyűjteményben a népzene és a világzene, valamint az antikvitástól a középkor világán keresztül egészen a barokk zenéig találunk az élményszerű feldolgozáshoz jól használható audiovizuális segédanyagokat.

Tetszik vagy sem, diákjaink okoseszközeiknek köszönhetően szinte egyfolytában videókat néznek. A témacsomagban található, a klasszicizmustól egészen a kortárs filmzenéikig ívelő válogatás bőséges anyaggal szolgál a mai fiatalok számára is élményszerű órák megvalósításához.

A tehetetlenségi nyomaték megismerése kísérleti, mérési alapokkal.

A perdület fogalmának és megmaradási törvényének feldolgozása kísérletekkel és gyakorlati alkalmazásokkal.

A forgómozgás alapegyenletének alkalmazásai: az előző órán tanult törvény összekapcsolása egy bibliai történettel, a sporttal és néhány játékkal. Néhány eszköz mozgásának elemzése mérés és feladatmegoldás útján.

A digitális kompetencia fontos szerepet tölt be a fizika oktatásában, a kísérleti eredmények kiértékelésében, valamint lehetőséget kínál, hogy megismerjék a fizika technikai fejlődésre gyakorolt hatását. A magyar oktatásból teljesen hiányzik ez a fajta szemléletmód, az óra egyik célkitűzése ezt megismertetni a diákokkal. Ezzel olyan módszerhez és szemlélethez jutnak diákjaink, mely a konkrét tananyag tartalmaktól függetlenül alkalmazható. Az órán megtanulják a diákok a robot kezelését, megtanulnak mérni, adatokat rendszerezni, értelmezni, grafikont készíteni, csoportban dolgozni.

Az egyenletesen változó körmozgás kinematikai és dinamikai jellemzőinek tisztázása, új fogalmak tanítása az alábbiak szerint történik: 1. Az egyenletes körmozgás jellemzőinek ismétlése Learningapps feladaton keresztül. 2. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás jellemzőinek ismétlése a fenti Learningapps feladattal. 3. Annak bemutatása, hogy a címben szereplő jelenség az 1. és 2. pontban leírt jelenségek egyesítése egy ismert, életszerű számpéldán keresztül. 4. Az egyenletesen változó körmozgás dinamikai feltételeinek megtanítása a fenti számpélda befejezéseként és egy ráerősítő Learningapps visszakérdezésével. 5. Az egyenletesen változó körmozgáshoz tartozó gyorsulási és szöggyorsulási jellemzők megtanítása Learningapps feladaton keresztül. 6. A fenti téma fizikai jellemzőinek és a közöttük lévő kapcsolatok rendszerezése táblázatos formában.

A két tanórára tervezett tehetetlenségi erők első órája az inerciarendszer, gyorsuló vonatkoztatási rendszer, valódi és nem valódi, ún. fiktív, tehetetlenségi erők tudatos használatának elsajátítása a cél. Az óra bevezető, rövid, vicces videója jól motiválja a tanulókat, majd az utána következő meghökkentő videóval már a részletek elemzését is megkezdhetjük. A kölcsönhatás fogalmának és a Newton törvények learningapps-os átismétlése után, a transzlációs mozgású gyorsuló vonatkoztatási rendszerben fellépő tehetetlenségi erővel, majd a forgó vonatkoztatási rendszerben fellépő tehetetlenségi erővel, az ún. centrifugális erővel foglalkozunk. A helyben elkészített, vagy videón megvizsgált kísérleteken keresztül megvizsgáljuk az erők felvételét az inerciarendszerben és összehasonlítjuk velük a gyorsuló vonatkoztatási rendszerben felvett erőkkel. A rajzmodellezés után egy rövidebb számítási feladattal is foglalkozunk. A centrifugális erők vizsgálatát egy rendkívül tanulságos videóval, egy motorkerékpár kerekével hajtott játszótéri körhintának bemutatásával kezdjük. (Itt is felhívjuk a figyelmet, hogy a körhinta ilyen meghajtása életveszélyes is lehet.) A tanóra zárásaként egy inerciarendszer – nem inerciarendszer csoportosításos Learningapps feladattal összegezzük a tanultakat.

A tehetetlenségi erők témakörben két tanórára tervezett tananyag második órája. Az első órában a tanulók már elsajátíthatták a forgó vonatkoztatási rendszerben megjelenő centrifugális erő helyes használatát. Ebben az órában a földi forgó vonatkoztatási rendszerben fellépő centrifugális erő hatásokon kívül a földrajz tantárgyban már megismert Coriolis erővel is foglalkozunk. Az óra első részében Földünk különböző pontjain megjelenő nehézségi gyorsulás értékének centrifugális hatástól való függését értetjük meg. Megmutatjuk, hogy mi a gravitációs és a nehézségi erő közötti különbség. Az óra második részében az árapály jelenséggel kapcsolatos magyarázatokat elemezzük. Ebben a részben kitérünk a tömegközéppont fogalmára, illetve a Föld-Hold tömegközéppont körüli keringés szimulációs bemutatására. Az árapály 6-6 órás emelkedés-süllyedés jelenségét több animációval és szimulációval vizsgálhatjuk. Az óra harmadik részében a földrajz tantárgyban megjelenő, vizek és szelek áramlását befolyásoló Coriolis-erő megértését célozzuk meg. Ehhez az interneten elérhető animációkat, videókat használjuk fel. Az órába tanulói reflektálódás céljából Learningapps-feladatokat építettünk be.

A gáztörvények átismétlése után megbeszélésre kerül az általános állapotváltozás törvénye, majd a gáz állapot egyenlete. Kiszámoljuk a gázállandó értékét. Az állapotváltozások ismétlésekor egy prezentáció segítségével a tanár minden önálló, füzetben elkészített diákmunka után kivetíti a kész megoldást, ami alapján a tanulók ellenőrizhetik a diagramjaikat. A két Learning apps segítségével az osztály ellenőrizheti tudását.

A gázrészecskék mozgására alkalmazva, a mechanikából ismert törvények ismeretében fel tudjuk írni a gáz állapotegyenletét

Mikroszkopikus szempontból is értelmezzük az állapotváltozásokat. A felhasznált animációk segítségével egy további szemléletes képet kapunk a gázok viselkedéséről. Az óra jól használható az eddigi ismeretek rögzítésére. Az ideális gázmodell elvont, inkább matematikai szempontból megfogható elméletét az animációk érthetőbbé teszik és jobban megragadják a jelenségek lényegét. Az óra előkészíti olyan fogalmak megértését, mint a parciális nyomás, illetve az is könnyebben elképzelhető lesz, hogy milyen is lehet a valódi gáz. Az óra akkor is hasznos, ha nem célunk a következő órán a valódi gáz tárgyalása, de ez didaktikai szempontból hasznos volna, mert így tenné teljessé a diákok képét a gázok viselkedéséről és nem keltené azt az érzést, hogy a fizika csak elvont és a valóságot csak erőltetve leíró ideális modellekkel foglalkozik.

Értelmezzük a gázok parciális nyomását a kinetikus gázmodell alapján. Rámutatunk az ideális gázmodellünk hiányosságaira. Rájövünk egy kis okoskodással, hogy a gáz saját térfogata is számíthat, ha ez már nem elhanyagolható a rendelkezésre álló térfogathoz képest. Így együtt tudjuk finomítani a modellünket miközben az eredeti ideális gázmodellt is sokkal mélyebben megértjük.

A modern fizikai világkép kialakításához fontos, hogy a természettudományos és műszaki kompetenciákat fejlesszük. Erre kiválóan alkalmasak az oktatásban az utóbbi években megjelent Lego robotok. Ha bevisszük őket a fizikaórára, megtanítjuk a diákokat gyakorlatias módon alkalmazni a tudásukat, illetve segítjük őket az új technológiák megismerésében. Az óra ezt igyekszik megvalósítani. A 11. osztályban már szükséges a mérési hiba, illetve a becslés fogalmának megismerése. Erre is nagyszerű alkalmat nyújt ez az egyszerű mérés, amit az órán végzünk. A robot távolságmérője ultrahang segítségével működik, ez alapot szolgáltat arra, hogy megbeszéljük az ultrahang gyakorlati felhasználását a gyógyászatban, illetve az állatvilágban. A roboton elhelyezkedő távolságmérő segítségével megmérjük a távolságot, időt, importáljuk egy Excel táblába, majd kiszámoljuk a sebességet és grafikont készítünk. A grafikonon látjuk, hogy a pontok nem a vonalon helyezkednek el. Megbeszéljük a hiba okát, a hiba típusait. Ha nincs elegendő laptop, amit a diákok használhatnak, akkor elég egy csoport eredményeit exportálni, kivetíteni. A többiek elkészíthetik a grafikont, ez 11. osztályban már nem jelenthet gondot.

Az óra keretében a diákok megismerkednek a digitális eszközök alkalmazási lehetőségeivel a földi tér ábrázolásában. A diákok egy virtuális osztálykirándulás egy napját tervezik meg egy kiemelt református városban a Google Earth programjával.

A tanóra játékos feladatokon, diagram- és térképelemzésen keresztül ismerteti meg Bulgária természet- és társadalomföldrajzi jellemzőit a diákokkal. Az ország látnivalóiról és épített örökségéről szóló promóciós videó készítése a digitális kompetencia fejlesztésére is módot ad.

Az óra keretében a frontális bevezetést követően a diákok maguk vonnak le következtetéseket, majd a LearningApps alkalmazás segítségével saját eszközeiket használva mélyítik el a tanultakat, végül a megismert fogalmak közös rögzítésével gyakorolják a vázlatkészítést.

Az óraterv interaktív feladatokon keresztül ismerteti meg a tanulókat Svájc természeti jellemzőivel, erőforrásaival és a magashegyi gazdálkodás jellemzőivel, az ország sajátos történelmi múltjával (reformáció, semlegesség) és társadalmi sajátosságaival.

Az Aral-tó környéke éghajlati és domborzati jellemzőinek meghatározása, valamint a tó pusztulásához vezető okok feltérképezése digitáliseszköz-használatra épülő, változatos tevékenységeken keresztül (képregény, gondolattérkép, idővonal, készítése) történik.

A tanóra interaktív feladatok, gondolattérkép segítségével, differenciált csoportmunka keretében készíti elő egy szabadon választott kunhalom kataszterezését, és ennek alapján egy képzeletbeli „mini-tanösvény” elkészítését.

Az téma feldolgozása segít megismerni és rendszerezni a Kárpát-medence kun földrajzi, történelmi emlékeit, erősíteni a magyarsághoz, a hazához, a szűkebb és tágabb környezetünkhöz való kötődést, és felismerni a kunok szerepét a magyarországi reformációban.

Az óra célja, hogy megismertesse a diákokkal a hazánkhoz hasonló történelmi hátterű, mára dinamikusan fejlődő balti köztársaságokat, melyek gyakori célpontjai a felsőoktatásban tanuló ösztöndíjasoknak. A finn mellé felzárkózó észt oktatási rendszerre külön is érdemes odafigyelnünk.

Az óra interaktív játékok, csoportos információkeresés, grafikon- és térképelemzés segítségével ismerteti meg a tanulókat a hazai kisebbségekkel, vezeti rá őket a kisebbség, nemzetiség és etnikum közti különbségre, és elemezteti velük a haza cigányság helyzetét.

A saját mobileszközök segítségével elvégzett feladatokon keresztül az diákok megismerik a határon túli magyarság elhelyezkedését, demográfiai jellemzőit, kulturális központjaikat, gyakorolják az információkeresést és -szűrést, valamint a tömör fogalmazást és az előadást.

Az új ismereteket átadó órán a tanulók a kolloidkémia alapfogalmaival ismerkednek meg. A csoportmunka dokumentálása ClassNotebook együttműködési felületen történik. A feldolgozást a témacsomag részét képező szaktanári segédlet és tanulói munkafüzet is támogatja.

A kooperatív munkaformákra épülő óra keretében a téma összefoglalása és gyakorlása egy születésnapi buli mint kerettörténet köré épülve valósul meg. Az óratervet szaktanári segédlet és tanulói munkafüzet egészíti ki.

A fémek témakör bevezető vagy összefoglaló órájához óravázlat, tanulói munkafüzet eméleti és gyakorlati feladatokkal, szaktanári segédlet a tanulói munkafüzetek feladataihoz szóló útmutatókkal. LearningApps feladatsorok gyakorláshoz, számonkéréshez.

Természettudományos és helytörténeti szabadulószoba létrehozása: A szabadulószobák lényege, hogy egy 6-8 főből álló csapatot kötött időre bezárnak egy szobába, ahonnan főként logikai és ügyességi feladatok elvégzésén keresztül lehet kijutni. A csapattagoknak a szabaduláshoz együtt kell dolgozniuk. 9. évfolyamos diákok állítottak össze egy olyan szabadulószobát az iskola egy eldugott helyiségében, amelynek témája iskolatörténeti vonatkozású és a „szabaduláshoz” természettudományos ismeretek felhasználására, logikai készségekre van szükség. A témacsomag rövid összefoglalója megtalálható a https://www.reformatus.hu/data/documents/2019/09/05/1-48_vegso.pdf oldalon. Az itt bemutatott modult ötletadónak szánjuk. Mindenkit arra biztatunk, hogy adaptálja a saját körülményei és lehetőségei szerint. A témacsomag részletesebb tanulmányozásához a következő lépéseket ajánljuk: • „Projektterv” c. dokumentum letöltése. • A „Projektterv” alapján a teljes folyamat áttekintése, a mellékletek letöltése, amelyek a „Felhasználható tanulási eszközök” alatt találhatók.

A témacsomag a másodfokú függvének ábrázolásához és jellemzéséhez ad segítséget. A Geogebra alkalmazásással (használati útmutatója része a témacsomagnak) másodfokú függvényeket lehet ábrázolni, szemléltetve ezzel a függvény-transzformációs lépések és a függvény hozzárendelési szabálya közötti kapcsolat. A digitális feladatok segítségével a másodfokú függvény hozzárendelési szabálya, képlete és a függvény transzformációs lépések (jobbra, balra, fel, le) közötti kapcsolat mélyíthetó el; illetve differenciáltan két különböző szinten lehet gyakorolni a másodfokú függvények függvénytranszformációs lépések alapján történő ábrázolását. A témacsomagban megtalálható a fent említett digitális feladatok nyomtatható verziója pdf formátumban: egy kártyakészlet és két matematikai totó.

A témacsomagban szerepel egy Geogebra alkalmazás használati útmutatóval, mellyel négyzetgyökfüggvényeket lehet ábrázolni, úgy, hogy láthatóvá teszi a függvénytranszformációs lépések és a függvény hozzárendelési szabálya közötti kapcsolatot. A témacsomagban még található egy olyan Learningapps alkalmazás, melynek segítségével a négyzetgyökfüggvény hozzárendelési szabálya, röviden képlete és a függvénytranszformációs lépések (jobbra, balra, fel, le) közötti kapcsolat mélyíthető el, mert ezeket szokták összekeverni. A témacsomagban még található két olyan Learningapps alkalmazás, melyek segítségével differenciáltan két különböző szinten lehet gyakorolni a négyzetgyökfüggvények függvénytranszformációs lépések alapján történő ábrázolását. A témacsomagban még megtalálható a fent említett Learningapps alkalmazások nyomtatható verziója pdf formátumban: egy kártyakészlet, a csoportosításos Learningapps megfelelője, és két matematikai totó, a két egyválasztásos kvíz Learningapps alkalmazás megfelelője.

Az egyszerű sorbarendezési (ismétlés nélüli permutáció) és kiválasztással történő sorbarendezési (ismétlés nélküli és ismétléses variáció) feladatok értelmezésének elsajátítása. Az ismeretek elmélyítése gyakorlati problémák megoldásával. Feladatlap. Értékelő táblázat (ami online megosztást igényel).

Halmazok, halmazok egymáshoz való viszonya és halmazműveletek, illetve bibliai vagy egyházkerületekkel, egyházmegyékkel kapcsolatos alkalmazásuk.

A gyakorló óra 45 perces tanórára tervezett. A résztvevő tanulók (18-30 fő) 2-szer 3 csoportra bonthatók (3-5 fő). Az A csoportokba a legjobb képességű tanulók kerülnek. A B csoportokba a közepes képességűek, a C csoportokba a leggyengébbek, de szükséges minden csoportban egy vezetőt választani, aki összefogja a csoport munkáját. A gyakorló részt három területen végezzük, 2-szer 2 csoport kártyákon keresi meg az összetartozókat, illetve a füzetében dolgozik (oldja meg az egyenleteket). Két csoport az interaktív táblán oldja meg a LearningApps feladatokat. A kerettörténetbe (Szegedi Kis István a börtönben) helyezett három feladat közül az elsőt a két C csoport, a másodikat a két B, a harmadikat a két A csoport oldja meg a feladatlapon. Minden tanuló felel valamiért (pl. a szöveg értelmezése, egyenlet felírása, megoldása…). Az utolsó feladat megoldását az összes csoport csak együtt tudja megoldani, a részeredmények szükségesek ehhez. Az értékelést a csoportok is, a tanár is elvégzi az utolsó szakaszban.

A gyakorló óra 45 perces tanórára tervezett. A részt vevő tanulók (18-30 fő) 2-szer 3 csoportra bonthatók (3-5 fő). Az „A” csoportokba a legjobb képességű tanulók kerülnek. A „B” csoportokba a közepes képességűek, a „C” csoportokba a leggyengébbek, de szükséges minden csoportban egy vezetőt választani, aki összefogja a csoport munkáját. A gyakorló részt három területen végezzük, 2 csoport kártyákon keresi meg az összetartozókat, 2 csoport a füzetében dolgozik. Két csoport 2 számítógépen oldja meg a kétféle Learningapps feladatokat. A kerettörténetbe (Károli Gáspár biblianyomtatása) helyezett három feladat közül az elsőt a két „C” csoport, a másodikat a két „B”, a harmadikat a két „A” csoport oldja meg a feladatlapon, de az ábrázolást a számítógépeken, interaktív táblán végzik. Minden tanuló felel valamiért (pl. lineáris függvény ábrázolása, a feladat ellenőrzése…). Az értékelést a csoportok is, a tanár is elvégzi az utolsó szakaszban.

Számítások derékszögű háromszögekben Pitagorasz tételének és a szögfüggvényeknek a segítségével. Pitagorasz tételének alkalmazása, derékszögű háromszögekben szögfüggvények használata

A gyakorló óra 45 perces tanórára tervezett. A részt vevő tanulók (18-30 fő) 2-szer 3 csoportra bonthatók (3-5 fő). Az A csoportokba a legjobb képességű tanulók kerülnek. A B csoportokba a közepes képességűek, a C csoportokba a leggyengébbek, de szükséges minden csoportban egy vezetőt választani, aki összefogja a csoport munkáját. A gyakorló részben azonban heterogén csoportokban dolgoznak a tanulók, két területen folyik a munka, 4 csoport kártyákon keresi meg az összetartozókat, illetve a füzetében dolgozik (oldja meg az egyenleteket), két csoport 2 számítógépen oldja meg a Learningapps feladatokat. A feladatmegoldó részben (Kálvin János élete) három feladat közül az elsőt a két C csoport, a másodikat a két B, a harmadikat a két A csoport oldja meg a feladatlapon (homogén csoportok, differenciált feladatok). A csoportvezető tanuló irányítja a munkát. A közös feladat megoldását az összes csoport együtt tudja megoldani, a részeredmények szükségesek ehhez. Az értékelést a csoportvezetők végzik, a tanár is elmondja észrevételit az utolsó szakaszban.

A témacsomagban szerepel egy Geogebra alkalmazás használati útmutatóval, mellyel középszinten elvárt exponenciális függvényeket lehet ábrázolni, úgy, hogy szemlélteti a függvénytranszformációs lépések és a függvény hozzárendelési szabálya közötti kapcsolatot. A témacsomagban még található egy olyan Learningapps alkalmazás, melynek segítségével az exponenciális függvény hozzárendelési szabálya, röviden képlete és a függvénytranszformációs lépések (jobbra, balra, fel, le) közötti kapcsolat mélyíthetó el, mert ezeket szokták összekeverni. A témacsomagban még található két olyan Learningapps alkalmazás, melyek segítségével differenciáltan két különböző szinten lehet gyakorolni az exponenciális függvények középszinten elvárt függvénytranszformációs lépések alapján történő ábrázolását. A témacsomagban még megtalálható a fent említett Learningapps alkalmazások nyomtatható verziója pdf formátumban: egy kártyakészlet, a csoportosításos Learningapps megfelelője és két matematikai totó, a két egyválasztásos kvíz Learningapps alkalmazás megfelelője.

A témacsomagban szerepel egy Geogebra alkalmazás használati útmutatóval, mellyel középszinten elvárt logaritmusfüggvényeket lehet ábrázolni, úgy, hogy szemlélteti a függvénytranszformációs lépések és a függvény hozzárendelési szabálya közötti kapcsolatot. A témacsomagban még található egy olyan Learningapps alkalmazás, melynek segítségével a logaritmusfüggvény hozzárendelési szabálya, röviden képlete és a függvénytranszformációs lépések (jobbra, balra, fel, le) közötti kapcsolat mélyíthetó el, mert ezeket szokták összekeverni. A témacsomagban még található két olyan Learningapps alkalmazás, melyek segítségével differenciáltan két különböző szinten lehet gyakorolni a logaritmusfüggvények középszinten elvárt függvénytranszformációs lépések alapján történő ábrázolását. A témacsomagban még megtalálható a fent említett Learningapps alkalmazások nyomtatható verziója pdf formátumban: egy kártyakészlet, a csoportosításos Learningapps megfelelője, és két matematikai totó, a két egyválasztásos kvíz Learningapps alkalmazás megfelelője.

Egyszerű exponenciális egyenletek megoldása, kamatos kamat számításánál kapható egyenlettípusokra.

Az óraterv a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó szókincs bővítését, az értő olvasás és a szóbeli kommunikáció fejlesztését célozza adventi szokások megismertetésével és egy bibliai történet bemutatásával. A gyakorlást és az ellenőrzést interaktív feladatok segítik.

„Mit adtak nekünk a görögök?” Ebben a törikalauzban arra vállalkozunk, hogy a kezdetektől a hellénizmus koráig próbáljunk meg segítséget adni a „görög csoda” tanításához. Segíteni szeretnénk az iskolai oktatásban szaktárgyakra szakadt műveltséganyag egyben látását. Pl. hogyan különült el a hitvilág, az irodalom és a filozófia, s hogyan hatottak egymásra egy-egy korban. Ugyanakkor igyekeztünk ügyelni a hazai tantárgyi struktúra sajátosságaira is. A görög irodalmat csak érintjük, mert ez nagyrészt a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz tartozik. Művészettörténettel többet foglalkozunk, mert ennek súlya eltérő az egyes iskolák pedagógiai programjában. A filozófia nagyobb súlyt kap, egyrészt az összefüggések megértése miatt, másrészt mert ez a tantárgy a magyar középiskolákból kiszorulni látszik. A kompetenciaközpontú oktatás elvei szerint törekedtünk minél több lehetőséget adni arra, hogy órán az említett bőséges műveltséganyag egyes elemeit változatos módszerekkel feldolgozhassuk, elemezhessük, hogy élményt jelentsen a diákoknak egy szoborral, épülettel vagy gondolatmenettel való ismerkedés. A keresztyén neveléshez egyrészt az élményen keresztül kapcsolódunk: a témánkhoz tartozó szövegek elemzéséből születő élmény segítheti biblikus szövegek feldolgozását. A görög-római kultúra a kezdetektől fogva hatott a keresztyénségre. Pl. Pál apostol Kleanthészt idézi (Ap. Csel. 17:28), vagy János evangélista és a görög dráma kapcsolata. Görög szavak továbbélését is megfigyelhetjük.

A kalauz elsősorban arra a célra szolgál, hogy a kereszténység és az iszlám kapcsolatát diakronikus módon közelítse meg, és lehetőséget adjon arra, hogy a tanárok megfelelő segédanyagot találjanak az iszlám vallás és civilizáció bemutatására. Az anyag segít abban, hogy felhasználói többek közt korabeli források segítségével történetileg hitelesen legyenek képesek ábrázolni a két világvallás bonyolult kapcsolatrendszerét az iszlám születésétől egészen napjainkig. A tanári segédanyag a kerettantervben alább megjelenő témák tanításához nyújt segédletet: Az iszlám és az arab hódítás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatása. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. Szegregáció, bűnbakkeresés A keresztes hadjáratok pusztításai; Európa kultúrájára gyakorolt hatása.

A hit- és erkölcstan-, magyar irodalom órákon kívül a történelemóra is lehetőséget ad a Biblia jobb megismerésére. A kerettanterv vonatkozó része szerint : „Az ismeretátadással azonos súllyal kell kezelni a tanulói képességek – az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; a kommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás – fejlesztését, melyet kellően változatos tevékenységformák biztosításával lehet a leghatékonyabban elérni”.

A 15. század Magyarország történelmének egyik legsikeresebb időszaka volt. Ez a Törikalauz ezt az időszakot mutatja be Hunyadi János törökellenes harcain és Hunyadi Mátyás uralkodásán keresztül. Kiemelt hangsúlyt kap Magyarország közép-európai helyzete, nagyhatalmisága és ereje. A prezentációk segítségével betekintést kaphatunk a Hunyadiak törökellenes harcaiba, illetve Magyarország kiemelkedő fontosságú, Európát védő szerepébe, és ehhez kapcsolódóan az akkori politikai, gazdasági és katonai viszonyokba. A videók részletesen bemutatják Magyarország döntő hadi eseményeit, valamint Hunyadi Mátyás reformjait és hódításait is.

Az államalapítás utáni zűrzavaros időszakot követően Szent László és Könyves Kálmán szilárdította meg a középkori keresztény magyar államot. A Törikalauz célja bemutatni ennek folyamatát, majd az országra nehezedő újabb külső és belső eredetű problémákat (birtokadományozás, tatárjárás) és a rájuk adott válaszokat, mint az Aranybulla kiadása és IV. Béla tevékenysége, akire mai napig második honalapítóként tekintünk. A téma feldolgozásában nem csupán az uralkodók portréi kapnak hangsúlyos szerepet, hanem a társadalom és a gazdaság változásai a XI-XIII. századi Magyarországon.

Az Oszmán Birodalom kialakulása és térnyerése a következő évszázadok történelmét igen jelentős mértékben meghatározta, ugyanis nemcsak a területek elfoglalása és adóztatása változtatta meg a körülményeket, hanem a keresztény vallás jövőjét is veszélyeztette, hiszen a fő cél Európa elfoglalása volt. Ez a törikalauz ennek a folyamatnak az első időszakát, a birodalom kialakulását és világhatalommá válását kívánja bemutatni. A vázlatpontokba rendezett prezentáció is ezt segít áttekinteni, valamint a főbb hadi és politikai eseményekbe betekintést nyújtani. A képek és térképek vizuálisan is bemutatják a birodalom jelentősebb szultánjait, terjeszkedésének főbb állomásait, a videók és az internetes tartalmak pedig még részletesebb információkat nyújtanak a téma iránt érdeklődőknek. Aki szeret játékos formában tanulni, annak az interaktív feladatok lesznek a segítségére, ismereteinek bővítésére, de a tanórák elején a motiválásra, a figyelem felkeltésére is kiválóan alkalmasak.

A törikalauz három jelentős témát ölel fel a tananyag egyetemes középkori részéből: 1. a hűbériség és a jobbágyság kialakulását, 2. az uradalom jellemzőit és a mezőgazdasági technika fejlődését, valamint 3. a Frank Birodalom történetének főbb állomásait. A témák nemcsak azért kiemelkedően fontosak, mert hozzájárulnak európai identitásunk kialakításához és megéléséhez, hanem mert alapos megismerésük és megértésük nélkül nem érthető meg a késő középkor, sem a kapitalizmusra való áttérés, a polgári átalakulás. A törikalauz célja, hogy a kerettantervet és forrásközpontú történelemoktatás kritériumait szem előtt tartva, változatos, életkori sajátosságnak megfelelő, a modern pedagógia vívmányaihoz illeszkedő anyagokkal mutassa be a korszak fő kérdésköreit, alakjait, mozgatórugóit, eredményeit, helyszíneit, legendáit. Az összeállításkor törekedtünk egyrészt arra, hogy a témában mind közép-, mind emelt szinten érettségiző diákok számára, órai és otthoni tanulásra egyaránt legyen megfelelő tartalom. Másrészt arra is, hogy a megjelenő tartalmak a lehető legtöbb kulcskompetencia fejlesztését segítsék. Törekedtünk továbbá arra, hogy a tartalmak segítsenek megérteni a téma komplexitását, hatásait az európai ember jelenére.

A Törikalauz célja egyrészről, hogy bemutassa a történelem egyik legnagyobb hatású személyének főbb hatalmi törekvéseit. Iulius Caesar talán a legismertebb történelmi személy, azonban sok tévhit is felmerül vele kapcsolatban, éppen ezért elsősorban olyan anyagok összegyűjtésére szolgál ez a témacsomag, ami ezeket a félreértéseket tisztázza, egyben pedig színesíti is a róla alkotott képet.

Ebben a törikalauzban arra vállalkozunk, hogy segítséget nyújtsunk a zsidó vallás fő jellemzőinek, Izrael történetének tanításához a kezdetektől a babiloni fogságból történt hazaérkezés utáni időkig. A hazai iskolai oktatásban történelem, irodalom, hittan és etika szaktárgyak keretében tanulnak erről a diákok; szeretnénk elősegíteni a téma egyben látását. A kompetenciaközpontú oktatás elvei szerint törekedtünk minél több lehetőséget adni arra, hogy órán változatos módszerekkel dolgozhassunk és elemezhessünk. Reméljük, így több élményt jelent majd a diákoknak az ókori Izraellel való ismerkedés. A keresztyén neveléshez is ezen az úton kapcsolódunk: a témánkhoz tartozó szövegek elemzéséből születő élmény segítheti biblikus szövegek feldolgozását, megértését, sőt átélését.

A középkorban a kereszténység jelentős szerepet játszott a mindennapi életben. Nemcsak a vallásosság szempontjából volt fontos, hanem a kulturális fejlődésben és az oktatásban is számos reformot vezetett be. A középkort „sötét” jelzővel szokták illetni, azonban a jelen Törikalauznak az az elsődleges célja, hogy bemutassa, hogy miért is volt világos ez a korszak. Habár a témában helyet kap a pápaság és a császárság küzdelme, valamint az egyházszakadás, számos segédanyag található a szerzetesrendekről, az egyetemek kialakulásáról és a Cluny reformról is.

Ebben a törikalauzban arra vállalkozunk, hogy segítséget nyújtsunk olyan témakör feldolgozásához, amely alapvetően meghatározza az európai és magyar kultúrát és mentalitást. Ez a témakör a kereszténység (vagy hagyományos protestáns kifejezéssel: keresztyénség) kialakulása és korai időszakának (az egyházatyák korának) a története. Már az ókorban több irányzata is kialakult a keresztyénségnek, s a XVI. századtól, a reformáció kora óta a nyugati világban ez a tendencia tovább erősödött. Egy-egy irányzat saját képet formált Jézus tanításáról és az értelmezések sorát tovább gyarapították a XVIII. századtól fellépő bibliakritikai érvelések, majd az ezekre adott válaszok. Az iskolában több egyház is tarthat hittanórát, történelemórára a tanulók különböző meggyőződéssel érkezhetnek. Sőt, számtalan sajátos, esetenként áltudományos vélekedés is eljuthat hozzájuk. Ebben a légkörben kell jó órát tartani, s törikalauzunk ehhez szeretne segédkezet nyújtani. A témához szerteágazó anyag található az interneten. Bízunk benne, hogy jól hasznosítható segítséget válogatunk ebből.

A kerettanterv vonatkozó bevezetője szerint „a tanulóknak meg kell ismerniük az elsődleges és másodlagos források kezelésének szabályait. Az anyaggyűjtéshez nélkülözhetetlen a könyvtárakban, illetve azok anyagában (kézikönyvek, lexikonok, atlaszok, ismeretterjesztő folyóiratok stb.), valamint az elektronikus adatbázisokban való tájékozódás készségének kialakítása és fejlesztése.” Az ókori kultúrák a civilizáció kezdeteit jelentik. A velük való ismerkedés nem merülhet ki történelmi közhelyek, sablonok repetitív visszaadásában. A Törikalauzban összegyűjtött segédanyagok háttérismereteket nyújtanak a tanári felkészüléshez, ezenkívül ötleteket és nyersanyagokat is adnak a forrásokkal végzett tanulói tevékenységekhez. A diákoknak minél többfajta forráson keresztül legyen lehetőségük az egyes kultúrák megismerésére, karakterjegyeik elkülönítésére, és összességében arra, hogy belássák: ugyan „a közösségek vallási törvényekkel, szokásokkal, szabályokkal, az államok jogrenddel teremtik meg az együttélés szükséges feltételeit”, de ezt más és más módon/formában teszik. A kalauzban található linkek elsősorban a keleti civilizációk kulturális hagyatékának feldolgozását segítik. A múzeumok anyagai és a filmek rekonstrukciói kiegészítik egymást; előbbiekből ppt-k, kiselőadások készíthetőek, utóbbiak egy-egy civilizáció jellegzetes vonásainak összefoglalására, illetve egy-egy műalkotás elemzésének bemutatására, a műelemzés alapjainak megismertetésére használhatóak. A szakirodalom elsősorban a tanári felkészülést segíti. A linkeken elérhető szöveges források megjelenésének legfontosabb célja, hogy lehetőséget nyújtsanak az adott civilizáció kulturális hagyományainak bemutatásához. Célszerű ezekből részleteket válogatni akár szövegértési feladatként, akár több civilizáció összehasonlításához. A szövegek többsége a vallási és kulturális élethez kapcsolódó anyag, betekintést nyújtanak a hajdankor emberének világról vallott nézeteibe, mitikus gondolkodásába. Az adatbázisok a tanár és diák kutatómunkáját segítik, hasznosak pl. az önálló anyaggyűjtés gyakoroltatására.

A magyar nép kialakulása, vándorlása és kárpát-medencei megjelenése körül mindmáig sok a tisztázatlan részlet. A megbízható információk hiányát gyakran az érzelmi elköteleződés pótolja. Ami bizonyos, a X. században az egész környéket rettegésben tartó magyar törzsek Szent István állam- és egyházszervező munkája nyomán tagozódtak be a keresztyén Európa népei közé.

A középkori élet meghatározó és egyben sajátos színtere a város. A középkori város, melynek gazdasági és társadalmi jellege sajátos egyveleget alkotott az első ezredfordulót követően. Ennek a törikalauznak a célja, hogy a város mindennapjait, működését, felépítését mutassa be, különös tekintettel a céhekre, illetve az ott zajló munkára. A téma második részében a rendiség kialakulása kerül a fókuszba, francia és angol példán keresztül.

A reformáció jelentős változást hozott Európa életében és azon belül Magyarországéban is. Ezt szeretnénk több oldalról, a történettudomány legfrissebb eredményeit is figyelembe véve bemutatni. A kor jelentős hitújítóinak mentalitása szerint törekszünk a hitelvek, gondolatok bemutatására, ezt követi az így kifejtett gondolatok befogadásának, hatásának értelmezése. Arra is szeretnénk ügyelni, hogy a különböző felekezetekhez tartozó tanárok és diákok ne érezzék egyoldalúnak a probléma feldolgozását. E téma egésze kapcsolódik a keresztény neveléshez, ezen belül leginkább az önismeret fejlesztéséhez, a hitigazságok rendszeres újragondolására való törekvéshez.

A kerettanterv vonatkozó bevezetője szerint „a tanulóknak meg kell ismerniük az elsődleges és másodlagos források kezelésének szabályait. „Az anyaggyűjtéshez nélkülözhetetlen a könyvtárakban, illetve azok anyagában (kézikönyvek, lexikonok, atlaszok, ismeretterjesztő folyóiratok stb.), valamint az elektronikus adatbázisokban való tájékozódás készségének kialakítása és fejlesztése.” A törikalauz több témát tartalmaz: a kereszténység keletkezését, tanítását, a római valláshoz való viszonyát, az ókereszténység jellemzőit és a középkori kereszténység kulturális hagyományait bemutató anyagokhoz juthat itt a felhasználó. A kereszténységgel kapcsolatos anyagokon túl a gyűjtemény válogatást ad a római „religio” forrásaiból is, hogy lehetővé tegye a komparatív illetve a diakronikus gondolkodás fejlesztését. A kereszténység liturgiai jellemzői, a vallás jellegzetes épületei (bazilikák) korstílus bemutatásaként – román, gótika – szerepelnek a kerettantervben, az itt található értelmezések azonban ezen messze túlmutatnak. A kalauz legfontosabb szerepe, hogy az eltérő nézőpontokat mutassa be, s tanár és diák számára lehetővé tegye, hogy ebben a kiegészítő anyagban egy résztéma mélyebb megismerése is megtörténhessen. A Törikalauzban összegyűjtött segédanyagok háttérismereteket nyújtanak a tanári felkészüléshez, ezen kívül ötleteket és nyersanyagokat is adnak a forrásokkal végzett tanulói tevékenységekhez. A diákoknak minél többfajta forráson keresztül van lehetőségük arra, hogy a kereszténység építészeti örökségének stílusváltozatait megismerhessék, de az anyag arra is felhasználható, hogy a római vallást és a kereszténységet a megadott anyag alapján komparatív módon vizsgálják. A kalauzban található linkek elsősorban a kereszténység középkori kulturális (építészeti) hagyatékának feldolgozását segítik. A múzeumok anyagai és a filmek rekonstrukciói kiegészítik egymást; előbbiekből ppt-k, kiselőadások készíthetőek, a képi anyag lehetőséget teremt egy-egy műalkotás elemzésének bemutatására, a műelemzés alapjainak megismertetésére. A szakirodalom elsősorban a tanári felkészülést segíti. A linkeken elérhető szöveges források megjelenésének legfontosabb célja, hogy plasztikusan ábrázolják a középkor emberének a valláshoz, illetve a templomhoz való viszonyát, s – a diakronikus rendben található, eltérő műfajú szövegek ráébresszenek arra, hogy ez a viszony folyamatos és napjainkig meghatározó. Célszerű ezekből a szövegekből részleteket válogatni akár szövegértési feladatként, akár pl. több katedrális-értelmezés összehasonlításához. Az adatbázisok a tanár és diák kutatómunkáját segítik, hasznosak pl. az önálló anyaggyűjtés gyakoroltatására.

A 17. század második felének és a 18. század első évtizedének évei Magyarország számára hol a török elleni, hol a Habsburgok elleni harcokkal teltek. E történelmi kor szereplőinek kettős célja volt: kiűzni a törököt, majd kivívni Magyarország függetlenségét. Ezek külön-külön is igen komoly célok, melyek megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseket tárja fel és mutatja be ez a törikalauz. A prezentációk vázlatpontokba szedve tárgyalják Zrínyi Miklós törökellenes harcait, Thököly Imre szerepét, a törökök kiűzését az országból, majd a Habsburg elnyomásra válaszul adott Rákóczi-szabadságharcot. Ezen ismeretek elmélyítését segítik a képek, térképek, valamint az igen érdekes és a részleteket is bemutató videók, animációk. A Rákóczi-szabadságharccal három videó is foglalkozik, egy rövidebb és két hosszabb. Az általános politika- és hadtörténet mellett mindegyikben jelentős hangsúlyt kapnak a keresztyén világon belüli vallási ellentétek, kiemelve a magyarországi protestánsok sokszor igen sanyarú helyzetét. A témakörrel kapcsolatos tudás ismétlését az interaktív játékok teszik lehetővé, melyek óra eleji motiválásra és figyelemfelkeltésre is kiválóan alkalmasak.

A XVIII. századi Magyarország az ellentmondások korának tekinthető. Hosszú évszázadok óta – a Rákóczi-szabadságharc befejezése után – az első békés időszak. Mégis, ekkor születnek az első forradalmi gondolatok, melyek a XIX. század eseményeihez elvezetnek. Az ország lakossága jelentősen megnőtt, a magyarság aránya viszont lecsökkent – szintén problémát okozva a későbbi koroknak. Magyarország helyzete javult, mezőgazdasági, oktatási fejlődés indult el, ugyanakkor az ipar elmaradása tovább nőtt. Ám mindez nem Magyarországtól függött, mivel csak része volt egy nála sokkal nagyobb gépezetnek: a Habsburg Birodalomnak. Furcsa tény, hogy a század egy Habsburg-ellenes szabadságharccal kezdődött, majd békés évtizedek után a század végén megint gyülekezni kezdtek a viharfelhők – ám a zivatar még egy ideig váratott magára. A XVIII. századi magyar történelemről az emberek többségének két személy neve villan be: a 40 évig trónon ülő Mária Terézia, majd a türelmetlen, csupán 10 évet uralkodó, reformer „kalapos” II. József. A történet azonban nem áll meg ennyiben: a Rákóczi-szabadságharcot követően meg kellett találni Magyarország helyét a Habsburg Birodalomban, s elindítani az ország benépesítését. Megkezdődött az ország modernizálása, a felvilágosult reformok, majd a század végén formálódó nemesi ellenállás és az I. Ferenc által indított konzervatív uralom. A Törikalauz célja mindezen témák feltárása, bemutatása.

Magyarország kora újkori történetének kiindulópontja az 1526-os mohácsi vereség. A csatavesztés okai, a harctéren elszenvedett vereség mikéntje, illetve annak következményei határozzák meg Magyarország XVI-XVII. századi történelmét. A fejezet középpontjában épp ezért a mohácsi vész és az azt követő időszak áll. Magyarország társadalmában a török háborúk és a kibontakozó hazai reformáció hatására alapvető változások történetek, melyek a későbbi évek politika- és társadalomtörténetét is meghatározták. A korszak eseményeinek sodrásában ezért fontos hangsúlyt kapnak a társadalmi és mentalitásbéli változások.

A XVIII. század egyfajta vízválasztó a történelemben: a mindennapi élet még közelebb állt a középkor világához, mint a modernséghez, ám minden akkori esemény, eszme, gondolat megalapozta mai, modern világunkat. Hogyan jött létre és hogyan működik a világmindenség? Milyen az ideális állam? Melyek a társadalom elsődleges értékei? Melyek az alapvető emberi jogaink? Ezekre és még sok más kérdésre keresték a választ a felvilágosodás nagy gondolkodói. A XVIII. századi gondolkodók nélkül nem jutott volna el a világ a demokráciák létrejöttéhez, az emberi alapjogok tisztázásához, a modern gondolkodáshoz. Kétségtelen azonban, hogy nemcsak pozitív következményekkel számolhatunk: a változások a forradalmak korát is elindították. Locke, Montesquieu, Rousseau, Newton, Voltaire neve például mindenki számára ismerősen cseng, de mit is tettek ők a világ, s leginkább a gondolkodás fejlődéséért? A törikalauz célja választ adni ezekre a kérdésekre.

A Törikalauz célja, hogy bemutassa a 17-18. századi történelem legfontosabb háborúit és rávilágítson a katonai konfliktusok mögött megbújó nagyhatalmi érdekekre. A segédanyag elsősorban négy újkori háborúra – harmincéves háború (1618-1648), spanyol (1701-1715) és osztrák örökösödési háború (1740-1748), hétéves háború (1756-1763) – koncentrál, ezeken keresztül mutatja be a kor európai nagyhatalmait és egymáshoz fűződő viszonyukat.

Tündérkert: a korszak Erdélyét – Móricz Zsigmond után – igen gyakran nevezzük így napjainkban. E szóra kivétel nélkül minden diák felkapja a fejét történelemórán. Vajon tényleg Erdély volt a három részre szakadt Magyarország zilált, bizonytalan, véráztatta korszakának tündérkertje, vagy túlzás lenne ezt állítani? A téma bevezetéseként hívjuk meg a diákokat egy „kutatóexpedícióra”, melynek legyen ez a kulcskérdése! E törikalauz segítségünkre lesz a kérdés megválaszolásában az „expedíció” során. A törikalauz két témát ölel fel, mutat be a kora újkori magyar történelemből: 1). Bethlen Gábor fejedelemségét és 2). Erdély sajátos etnikai és vallási viszonyait. Célja, hogy a kerettantervet és a forrásközpontú történelemoktatás kritériumait szem előtt tartva, változatos, életkori sajátosságnak megfelelő, a modern pedagógia vívmányaihoz illeszkedő anyagokkal mutassa be a korszak fő kérdésköreit, alakjait, mozgatórugóit, újításait. Az összeállításkor törekedtünk egyrészt arra, hogy a témában mind közép-, mind emelt szinten érettségiző diákok számára, órai és otthoni tanulásra egyaránt legyen megfelelő tartalom. Másrészt arra is, hogy a megjelenő tartalmakkal a lehető legtöbb kulcskompetencia fejlesztésre kerüljön, helyes irányba fejlődhessen a nemzeti identitás és magyarságtudat. Bethlen a tudomány mellett a művészeteket is pártolta. A Kájoni Kódex megmaradásának, illetve a néphagyománynak köszönhetően több zenei műfajt is ismerhetünk a korszakból. A törikalauzba hajdú, katonai és tipikus, korabeli erdélyi főúri zene is került. A diákok ezek hangszerelését, ritmikáját stb. összehasonlítva árnyaltabb képet kaphatnak az adott társadalmi réteg/csoport mindennapjairól, könnyebben beleképzelhetik magukat a korba.

A földrajzi felfedezések, valamint az azzal járó új ismeretek, innovációk, a keresztény vallás terjesztése és a gyarmatosítás egy teljesen új fejezetet nyitott a világtörténelemben. Az új földrészek megismerésén kívül a világgazdaság is teljes mértékben átalakult, innentől kezdve igazi világkereskedelemről is beszélhetünk. Ez a törikalauz ezt a nagyszerű időszakot, a felfedezések kiváltó okait, majd következményeit, illetve a világgazdaságban bekövetkező gyökeres változásokat kívánja ismertetni. A képek és térképek bemutatják a világ 15. századi helyzetét, majd a 16. századi látványos változásokat. A kisvideók rövid, de lényegre törő összefoglalást adnak a korabeli folyamatokról, a hosszabb filmek pedig részletes tájékoztatást adnak az ok-okozati összefüggésekről, valamint a történelmi folyamatok következményeiről. A játékos feladatok segítenek az ismétlésben, rendszerezésben, vagy akár a rövidebb részek összefoglalásában. Az internetes tartalmak egyik része rövidebb, másik része pedig részletesebb összefoglalást ad egy-egy személyről vagy meghatározó eseményről, könnyítve ezzel a téma mélyebb megismerését. A prezentációk pedig egy-egy tanóra megtartásához nyújtanak segítséget, vázlatosan foglalják össze mind a felfedezések, mind a világgazdaság átalakulásának főbb eseményeit.

Amerika felfedezése kulcsfontosságú esemény a történelemben, azonban talán ugyanakkora jelentőségű a gyarmatokból fokozatosan létrejövő, egyre bővülő állam, az Amerikai Egyesült Államok véráldozatoktól sem mentes megalakulása. A brit hatalommal való küzdelem és a formálódó demokratikus állam igénye, majd megvalósulása nagyon meghatározó esemény a XVIII. században. A korszakban népszerű felvilágosult eszmék itt kaptak szárnyra először, s talán a legsikeresebben is. A hatalmi ágak megosztása, a nép jólétének előtérbe helyezése, az alapvető szabadságjogok mind helyet kaptak az amerikai alkotmányban, mely a világ legrégibb ma is hatályban lévő alapokmánya. A törikalauz célja bemutatni a függetlenségi háború előzményeit, fontos eseményeit, valamint az elért eredményeket: az újdonsült Amerikai Egyesült Államok működését és alkotmányát.

A XVIII. század vége és a XIX. század eleje Franciaország egyik legzavarosabb időszaka. Közel 30 év alatt annyi változás és fordulópont volt a történelmükben, mint máshol több száz év alatt. A XVIII. századi ember felismerte, hogy sok minden nem működik jól a világban, változások kellenek. Így születtek meg a felvilágosodás gondolatai, melyek azonban a gyakorlatba néhol nehezen átültethetők. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában megfogalmazták az emberi és polgári alapjogokat, azonban gyakorlati alkalmazásuk igencsak akadozott. Királyság, köztársaság, diktatúra, császárság egymást váltották, miközben a lényeg, amiért a forradalom kirobbant, a jogok – melyek a mai demokráciák jogrendjének alapját képezik – elsikkadtak, átértelmeződtek. A szabadság, testvériség, egyenlőség eszméje többször kudarchoz vezetett. A forrongó Franciaországot végül egy tábornok, Napóleon fogta össze, olyannyira, hogy pár év alatt hatalmas területeket foglalt el. Ő lett a történelem egyik legnagyobb alakja, amit katonai tehetsége révén ki is érdemelt. Emellett kétségtelen, hogy uralkodása hozzájárult az emberi jogok megerősödéséhez, a polgári államok létrejöttéhez, hiszen Franciaországban és az elfoglalt területeken is polgári törvényeket vezetett be – még akkor is, ha 30-40 évvel korábban a forradalmat kirobbantó franciák nem egészen így képzelték el. A törikalauz célja bemutatni az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának főbb kérdéseit valamint Napóleon alakját, háborúit.

A XVIII-XIX. század mindenben a változás szelét hozta. Új gondolatok, eszmék, felfogások, s megannyi dolog, ami befolyásolta a világ működését. Azonban a korban nem csupán elméletekről, hanem gyakorlati, kézzelfogható dolgokról is beszélhetünk: tárgyakról, találmányokról, melyek megváltoztatták a világot. Az ipari forradalmak kora nem pusztán új találmányokat, érdekességeket adott a világnak, hanem átformálta az egész gazdasági-társadalmi berendezkedést, s alapját adta a mai kényelmes, gépesített életünknek. A mezőgazdaság technikai vívmányaiból született meg a gőzenergia felhasználásának ötlete, mely forradalmasította a közlekedést, ipart. Mindez a második ipari forradalomban folytatódott, s egyéb energiaforrások, eszközök is megjelentek. Talán ma már el sem tudnánk képzelni a mindennapjainkat nélkülük. A gazdasági átalakulást követték a társadalmi változások: elkezdődött a városokba áramlás, létrejött a munkásosztály és a női emancipáció. Az életmód teljesen megváltozott. Nem utolsósorban érezzük iparosított világunk árnyoldalait, hiszen a környezetszennyezés problémája egyre aktuálisabb világszerte. A törikalauz célja bemutatni az ipari forradalmak előzményeit, történetét, főbb találmányait és mindezek társadalmi hatásait

A reformáció Luther Márton fellépésével 1517-ben kezdődött. A következő évtizedekben több hitújító fellépésével különböző irányzatok alakultak ki. A legfontosabb irányzatok tanításához a törikalauz Reformáció és katolikus megújulás című weboldalán kaphatnak segítséget. Ezek az irányzatok Európa különböző országaiban más-más módon hatottak. Ezt a hatást szeretnénk több oldalról, a történettudomány legfrissebb eredményeit is figyelembe véve bemutatni. E téma egésze kapcsolódik a keresztény neveléshez, ezen belül leginkább az önismeret fejlesztéséhez, a hitigazságok rendszeres újragondolására való törekvéshez.

A reformkor a magyar történelem egyik legjelentősebb korszaka. E rövid, de annál tartalmasabb politikai és kultúrtörténeti időszakban indul meg a nyugat-európai mintaadó államoktól lemaradt Magyarország komplex modernizációja, s születik meg számtalan gazdasági, kulturális, szociális vívmány. Megindul a küzdelem többek között a polgári átalakulásért, a nemzeti függetlenségért. A törikalauz célja, hogy a kerettantervet és a forrásközpontú történelemoktatás kritériumait szem előtt tartva, változatos, életkori sajátosságnak megfelelő, a modern pedagógia vívmányaihoz illeszkedő anyagokkal mutassa be a korszak fő kérdésköreit, alakjait, mozgatórugóit, újításait. Az összeállításkor törekedtünk egyrészt arra, hogy a témában mind közép-, mind emelt szinten érettségiző diákok számára, órai és otthoni tanulásra egyaránt legyen megfelelő tartalom. Másrészt arra is, hogy a megjelenő tartalmakkal a lehető legtöbb kulcskompetencia fejlesztésre kerüljön, helyes irányba fejlődhessen a nemzeti identitás és magyarságtudat. Mivel ebben az időben született meg hazánk Himnusza, fontosnak tartottuk továbbá, hogy a hanganyagok között megjelenjenek a korábban használt, felekezetekhez köthető néphimnuszok, így a diákok összehasonlíthatják ezek szövegét, dallamát hangszerelését Kölcsey művéével. A törzsanyag mellett, hogy a „haladás” jelszó még teljesebb értelmet nyerhessen a diákok számára, a korszak egyes művészeti ágairól is képet kaphatunk (tánc, zene, képzőművészetek).

Magyarország középkori története elválaszthatatlan Károly Róbert és Nagy Lajos király uralkodásától. A korszak megismerhető jelentős uralkodóinak politikai életpályáján keresztül. A több nemzetiségből álló Magyar Királyság a közép-európai régió egyik legerősebb államaként fejlődött, sorsa több ponton összekapcsolódott a környező államok és Nyugat-Európa fejlődésével. Az Anjou-uralkodók gazdaság-, illetve külpolitikája Magyarországot felhelyezte az európai politikai térképre. Károly Róbert gazdaságpolitikai intézkedései alapvetően határozták meg az ország sorsát és fejlődésének alakulását.

Magyarország történetének egyik legválságosabb időszakára esett az európai reformáció megjelenése. Miközben az ország három részre szakadt, és a Magyar Királyság a fennmaradásért küzdött az oszmán hódítók ellen, a szellemi életben is hatalmas változások történtek. Rövid idő alatt majdnem az egész ország protestáns lett. Ám a magyar trónon ekkor a harcos katolikus Habsburg-dinasztia ült. Hitük védelmében ellentámadásba lendültek, és rövid idő alatt csaknem a teljes királyi Magyarországon meg tudták szilárdítani a katolicizmus helyzetét. Ennek a szellemi küzdelemnek volt eszköze a művészetekben, építészetben, a tárgyi kultúrában a protestáns puritanizmussal szembehelyezkedő pompázatos barokk. Mindeközben Erdélyben és a hódoltság területén egészen máshogy alakult a hitbéli küzdelem.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország történetének egyik meghatározó fordulópontja volt. A polgári átalakulást megindító, szinte mítosszá váló eseménysorozatot nemzeti identitásunk alapkövének tartjuk. Egyes szakértők szerint itt érhetjük nyomon történelmükben előszőr igazán karakteresen a nemzettudatot, az összetartozás érzést, a szabadságszeretetet, a nemzeti büszkeséget. E korszak adott hazánknak olyan nemzeti hősöket, akikre nem csak büszkék lehetünk, vagy példát vehetünk róluk, de nevük puszta említése is azt az érzést váltja ki belőlünk: „jó magyarnak lenni”. Mindezek miatt, 1848-49 hatással van jelenünkre és jövőnkre, így magyarként nem csak tudnunk, de értenünk is kell eseményeit. A törikalauz célja, hogy a kerettantervet és forrásközpontú történelemoktatás kritériumait szem előtt tartva, változatos, életkori sajátosságnak megfelelő, a modern pedagógia vívmányaihoz illeszkedő anyagokkal mutassa be a korszak fő kérdésköreit, alakjait, mozgatórugóit, vívmányait, helyszíneit, legendáit. Az összeállításkor törekedtünk egyrészt arra, hogy a témában mind közép – mind emeltszinten érettségiző diákok számára, órai és otthoni tanulásra egyaránt legyen megfelelő tartalom. Másrészt arra is, hogy a megjelenő tartalmakkal a lehető legtöbb kulcskompetencia fejlesztésre kerüljön, helyes irányba fejlődhessen a nemzeti identitástudat, valamint összetartozás- és magyarságtudat. A cél elérése érdekében arra törekedtünk, hogy a tartalmak segítsenek megérteni a téma komplexitását, hatásait, megjelenését hagyományainkban, kultúránkban, jelenünkben. Külön hangsúlyt kap benne a népdal, mint lehetséges történelmi forrás, valamint a korszak egyedülálló hatása néptáncunkra és népzenénkre. Tapasztalataink szerint a forradalom és szabadságharc tanítása, vizsgálata a tanórákon csak ritkán történik nemzetközi kontextusban helyezve (is), így célszerűnek tartottuk, hogy olyan oktatási segédanyagok kerüljenek jelen törikalauzba, melyek egyebek mellett rávilágítanak, hogy a magyar események miért egyedülállók a korszak forradalmai között, miért vívta ki általuk hazánk Európa, sőt távoli kontinensek népeinek tiszteletét is, miért került Magyarország ekkor szinte az egész világ figyelmének középpontjába, vajon miért is „érezhette szűknek Heinrich Heine 1849-ben német zekéjét”?

A napóleoni háborúk után a bécsi kongresszus (a győztes felek által 1814 szeptembere és 1815 június 9-e közt megtartott nemzetközi kongresszus) tartósan megszabta Európa határait. Ám amennyire tartósnak bizonyultak a hatalmi viszonyok, akkora változások zajlottak le szellemi téren. Európában a században vált meghatározóvá a humanista „vallás” négy irányzata, a konzervativizmus, a liberalizmus, a szocializmus és a nacionalizmus. Innentől kezdve fokozatosan alakul ki, hogy az európai ember erkölcsét a négy nagy eszmeáramlat és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek, értékítéletek határozzák meg. A jelenség a XX. században csúcsosodik ki.

A kora újkor két jelentős változása, a tőkés gazdálkodás és a reformáció megjelenése fenekestül felforgatta Európa életét. Újfajta értékeket valló társadalmi csoportok jelentek meg. Ám az eltérő gazdasági és társadalmi berendezkedésű országokban egészen más folyamatok játszódtak le. A korán kapitalizálódó Angliában széles társadalmi csoportok kerültek szembe a hatalom koncentrálásában érdekelt királyi családdal és a hozzá hű udvari arisztokráciával. A tőkés átalakulásban érdekelt csoportok gazdasági súlyuknál fogva képesek voltak a polgárháborúban érdekeik érvényesítésére, és egy újfajta államberendezkedés kialakítására, mely a korábbinál jóval szélesebb körben osztogatta a politikai jogokat. Franciaországban, ahol a királyi udvar gazdasági szerepe jóval meghatározóbb tudott maradni, nem történt olyan széleskörű tőkefelhalmozás, és a kapitalista gazdálkodáshoz szükséges haszonelvű szemlélet is szűkebb körben hatott. Ezért az uralkodó kiterjedt hivatalnokszervezetén és hatalmas hadseregén keresztül növelni tudta befolyását, megszilárdítva az abszolutizmus rendszerét. Hosszú távon az angol modell bizonyult sikeresebbnek, míg Franciaország számára forradalmi változásokat tartogattak a következő századok.

A dualizmus kora című anyagrészt mindig fontosnak tartottam a 11. évfolyamos történelem oktatása során. Nemcsak azért, mert az egyik sikeres korszaka volt történelmünknek, hanem mert lehetőséget adott arra, hogy a száraz történelmi tények mellett bemutassunk egy letűnt világot a diákoknak. A mindennapi élet vizsgálata során láthatják a diákok, hogy ebben a korszakban alapozták meg a polgári állam kialakulását, a modern kor jövőjét. A 11. évfolyamos tankönyvek egy része azt sugallja, hogy a dualizmus korszakában lezajlott a laicizálódás, és a keresztyén egyházak szerepe teljesen visszaszorult. Az új kísérleti 11. évfolyamos tankönyv ugyan megemlíti, hogy „A modern életmód változásai a társadalom jelentős részét azonban még nem érintették, a falvakban továbbra is a korábbi évszázadok mentalitása, hagyományai éltek tovább” – de a továbbiakban nem foglalkozik ezzel annak ellenére, hogy Magyarországon ekkor a lakosság túlnyomó többsége vidéken élt. Vagyis a vidéki emberek életét nagyban meghatározta a keresztyén vallás gyakorlása. A törikalauz ennek bemutatásában szeretne segítséget nyújtani.

A dualizmus korának egyik leglényegesebb folyamata a polgári állam kialakulása volt. Ezt a témát már az egyetemes történelem adott korszakában is érintettünk A modern polgári államok jellegzetességei és a főbb politikai áramlatok a 19. század végén című leckében. Úgy gondolom, a század legfontosabb folyamata megérdemli, hogy több órát szánjunk az eredményes megtanítására. Fontos párhuzamot vonni az egyetemes és a magyar történelem eseményei között úgy, hogy a tanulók érzékeljék, hogy a dualizmus korában felgyorsult a Nyugathoz való felzárkózásunk üteme. Mindemellett azt is láttatnunk kell, hogy a modernizálás részeként tárgyalt egyházpolitikai reformok ellenére a keresztyén egyházak befolyása bár csökkent, jelentőségük továbbra is megmaradt, sőt a Magyar Református Egyházé több szempontból is megnőtt. A tankönyv szerint, míg „A katolikus egyház korabeli konzervatív felfogása nehezen barátkozott meg a reformmal.”, addig a protestáns egyházak vezetői azonosultak a modernizálás gondolatával, úgy, hogy mellette rámutattak a protestánsok veszteségeire is. A korszakban igen jelentős volt a református miniszterelnökök és miniszterek (Lónyai Menyhért, Bánffy Dezső, Tisza Kálmán, Tisza István, Darányi Ignác, Szilágyi Dezső) és más politikusok száma és befolyása. Eötvös József nem sokkal a kiegyezés után megállapította, hogy a protestánsoknak, noha alig vannak feleannyian, mint a katolikusok, minden vonatkozásban több befolyásuk van. Ugyanígy nagyszámú tudós, irodalmár, művész volt a református egyház hithű tagja, és ahogy Tőkéczki László is humorosan megjegyezte: „a Magyar Tudományos Akadémia kálvinista kollégium, ahova a lutheránusokat kegyelemből, a katolikusokat irgalomból veszik föl”.

A Törikalauz célja, hogy segítséget nyújtson Magyarország két világháború közötti időszakának alaposabb megismeréséhez. A mai napig sokat vitatott Horthy-korszakról olyan videókat, képeket találhatnak, melyek közelebb hozhatják az akkori világot a diákokhoz. Közelebbről ismerhetik meg azokat a tényezőket, amelyek jelentősen befolyásolták az eseményeket. Az összegyűjtött elemek elsősorban a korszak hangulatát mutatják be. A gyűjtemény részét képezi több olyan interaktív feladat, melyekkel a diákok tudása mérhető. Ezek erőssége, hogy infokommunikációs technológia felhasználásával készültek, ami a mai diákok számára már önmagában jelentős motivációs erővel bír.

A 19. század második felének első évtizedei ismét harcos időket jelentettek Magyarország számára. Ez a törikalauz e megpróbáltatásokat, a kiútkeresést, végezetül pedig a megoldást jelentő kiegyezést, és az azt követő dualista időszakot mutatja be. A prezentációk közül kettő az önkényuralom rendszerét, a magyarság ellenállásának különböző megnyilvánulásait, majd az enyhülés időszakát mutatja be. Protestáns szemszögből is nehéz időszak volt ez, ugyanis Haynau megszüntette a református és evangélikus egyház autonómiáját, mely csak a kiegyezés után került vissza a magyar állam hatáskörébe. A kiegyezés megkötésével, a dualista állam berendezkedésével és a dualizmus évtizedeiben bekövetkezett társadalmi és gazdasági változásokkal pedig öt darab prezentáció foglalkozik. A tanórák eleji ráhangolódásra, figyelemfelkeltésre, motiválásra vagy ismétlésre kiválóan alkalmasak az interaktív játékok, melyek használata közben könnyen átismételhetők vagy megtanulhatók az adott témához kapcsolódó lényeges tartalmak. Az animációs filmek és videók részletes betekintést nyújtanak az adott kor politikai, hadtörténeti és társadalmi-gazdasági viszonyaiba. A képek megismertetnek a főbb személyekkel, a térképek pedig segítenek tájékozódni az aktuális politikai helyzetekről. Az internetes tartalmak is azt a célt szolgálják, hogy Magyarországnak a kezdetben e gondterhes időszakát, majd a század második felében az egyik legsikeresebb történelmi korszakát mutassák be.

A törikalauz a két világháború közötti időszak két totalitárius rendszerének feldolgozásához nyújt segítséget. A kalauz első felében a fasiszta mozgalom, annak vezetője Benito Mussolini áll a középpontban. A kalauz egésze a korszak jellegzetességeit, így a propaganda, a személyi kultusz bemutatására és eszközeire kiemelten fókuszál. A fejezet második felében Hitler 1933-as hatalomátvételéig vezető út, illetve a náci Németország legfőbb jellemzői kerülnek bemutatásra.

A két világháború között totális diktatúrák jöttek létre, amelyek központi szerepet játszottak a második világháború kitörésében. A Törikalauz célja bemutatni az elsőként létrejövő totális diktatúrát. Oroszországban a bolsevik hatalomátvétel után megszületett egy új szövetségi állam, a Szovjetunió, amelyben 1924-ig Lenin, majd Sztálin központi akarata érvényesült. A témakör leglényegesebb eleme a diktatúra gazdaságpolitikája (tervutasításos rendszer, iparosítás, kollektivizálás) és a rendszert összetartó terror működése. Ennek ismerete és tanítása különösen fontos, hiszen a Rákosi-rendszer ezt vette mintájául, és valósította meg Magyarországon az 1950-es években. A sztálini diktatúra időszakát segítenek feltárni és bemutatni a különböző képi, videós és internetes források. A témában hangsúlyos szerepet kapott a propaganda és a személyi kultusz is, amelyekhez számos, különböző típusú forrást tartalmaz a dokumentum. A 20. századnak igen sötét szakasza ez az időszak az orosz és a magyar történelemben egyaránt. Ezért a Törikalauz összeállítása során fontos szempontnak tartottam, hogy olyan anyagokat gyűjtsek össze, többek között a GULAG-táborokról, melyek által megismerik a diákok a sztálini diktatúra rémtetteit. Fontosnak tartom, hogy ezekről a dolgokról beszéljünk, hiszen a történelmi traumákat is csak így lehet feldolgozni.

A második világégés az emberiség történelmének az egyik legszomorúbb és legtöbb halálos áldozattal járó eseménysorozata volt. Soha nem látott mennyiségű fegyver, jármű, ember és állat vett részt a harcokban sok-sok szenvedést és pusztítást okozva ezzel egymásnak. Az évekig tartó háború az emberi természet legsötétebb oldalát hozta felszínre. Munka- és haláltáborok sokasága működött Európa több országában, népek estek egymásnak, az erősebbek pedig a gyengébbeket próbálták a nemzetek sorából akár végképp eltörölni. Ez a törikalauz ezt a vészterhes időszakot kívánja bemutatni a már ismert tényeken kívül érdekességekkel és kevésbé köztudott ismeretanyaggal.

A 19. század második fele a nemzetállamok kialakulásának kora, valamint Poroszország, majd a Német Császárság nagyhatalommá válásának időszaka is. Egykori és születendő nagyhatalmak politikai játszmáinak lehetünk tanúi, melyek érdekeiknek megfelelően kötöttek egymással szövetségeket, majd tömörültek különböző szövetségi rendszerekbe. A nagyhatalmiságuk alapjait gyarmatok megtartásával, illetve újabbak szerzésével igyekeztek biztosítani, ez pedig a boldog békeidők évtizedeinek végét, egyben egy nagy háború előszelét is jelentette. Ez a törikalauz ezt az eseménydús fél évszázadot kívánja bemutatni információgazdag térképekkel, rövid, lényegre törő és összefoglaló kisvideókkal, valamint játékos, interaktív feladatokkal. Az internetes tartalmak a témák mélyebben történő megismerését teszik lehetővé, a prezentációk pedig vázlatos, könnyen áttekinthető információforrásai az események alakulásának.

Az első világháborúról általában mindenki hall, még azelőtt, hogy az iskolában tanulná. Sokak családtörténetében van jelen a nagy háború, de a különböző médiumokban is az egyik legkedveltebb téma különböző aspektusokból bemutatni az első világégést. Épp e népszerűség teszi nehézzé a téma tanórai keretek között történő tanítását, mert minden diák előre „elvár” valamit. A korábbi tendenciáktól eltérően, mára fontos, hogy ezt a témát ne csak az egyes országok, vagy szövetségi rendszerek, hanem az egyszerű ember szempontjából is megismerje a diák, hogy „arcot adjunk” a nagy háborúnak. Ezt szem előtt tartva a törikalauzba nem csak az előírt tananyag átadását szolgáló tartalmak, hanem bakadalok, versek, és emberi sorsokat bemutató képek és film is bekerült. Ezek segítségével könnyen megérthetik a diákok, hogy bár Európa boldogan rohant bele ebbe a háborúba, miként törte meg a harci kedvet a katona feje fölött tomboló „harcok őrült szelleme”. A törikalauz további célja, hogy a kerettantervet és a forrásközpontú történelemoktatás kritériumait szem előtt tartva, változatos, életkori sajátosságoknak megfelelő, a modern pedagógia vívmányaihoz illeszkedő anyagokkal mutassa be a korszak fő kérdésköreit, alakjait, mozgatórugóit, eredményeit, helyszíneit. Az összeállításkor törekedtünk egyrészt arra, hogy a témában mind közép-, mind emelt szinten érettségiző diákok számára, órai és otthoni tanulásra egyaránt legyen megfelelő tartalom. Másrészt arra is, hogy a megjelenő tartalmak a lehető legtöbb kulcskompetencia fejlesztését segítsék. Törekedtünk továbbá arra, hogy a tartalmak segítsenek megérteni a téma komplexitását, hatásait az európai és magyar ember jelenére.

„Még nem hallottatok semmit!”- hangzik el a híres mondat A dzsesszénekes című kultikus filmben. Ezzel a mondattal, figyelemfelkeltés céljából akár egy történelemtanár is kezdheti a korszak oktatását, hiszen két olyan témával ismerkednek meg a diákok, amelyek a maguk módján egyediek, meglepők, izgalmasak, robbanásszerűek, amelyekhez fogható korábban nem volt. Jelen törikalauz a nagy világgazdasági válságot, a New Dealt és a 20. század első felében történő életmódváltozást hivatott bemutatni. Célja, hogy a diákok gazdasági, pénzügyi ismeretei bővüljenek, megismerkedjenek a tőzsde oly izgalmas, titokzatos, mégis veszélyes világával, valamint megismerkedjenek azzal a jelenséggel, ahogy a modern irányzat és a technológia fejlődése gyökeresen átalakította a kultúrát, művészeteket, társadalmi szokásokat és a mindennapokat. A törikalauz további célja, hogy a kerettantervet és forrásközpontú történelemoktatás kritériumait szem előtt tartva, változatos, életkori sajátosságnak megfelelő, a modern pedagógia vívmányaihoz illeszkedő anyagokkal mutassa be a korszak fő kérdésköreit, alakjait, mozgatórugóit, eredményeit, helyszíneit. Az összeállításkor törekedtünk egyrészt arra, hogy a témában mind közép-, mind emelt szinten érettségiző diákok számára, órai és otthoni tanulásra egyaránt legyen megfelelő tartalom. Másrészt arra is, hogy a megjelenő tartalmak a lehető legtöbb kulcskompetencia fejlesztését segítsék.

A két világháború között a trianoni békeszerződés által kisebbségi létformába kényszerített határon túli magyar nemzetrészekről próbál – részben új feldolgozások alapján – teljesebb képet nyújtani, kitekintéssel az irodalom- és egyháztörténeti vonatkozások egy részére is. A tanári vázlat elsősorban figyelemfelkeltő kíván lenni és az utódállamokban közös, illetve sajátságosan ez egyes országokra jellemző helyzetet, tényeket szeretne bemutatni. A Youtube-on megtalálható filmek között találunk az adott ország többségi nemzetét bemutató kisfilmeket is.

Magyarország történetében az első világháború és a következő két év a legtragikusabb időszakok közé tartozik, ekkor vész el a magyar állam nagyhatalmi státusza. Egyben bizonyos történészi vélemények szerint a modern magyar történelem kezdete. 1918-től kezdődnek a történelmünk azon eseményei, melyekben a mai közéleti vitáink gyökereznek, innentől kezdve nincs nemzeti egység a történeti emlékezet ítéleteiben.

Még egyházi iskolákban sem közismertek a saját egyháztörténetünk 1944–45 évekbeli tragédiái, azok okai, mértéke, lefolyása. Ha töredékesen is, de a magyar nemzetrészek egyházait ért megtorlások összehasonlító, diakronikus módon történő feldolgozásához próbálunk segítséget nyújtani. E mappa témáját folytatja az Egyházüldözés Magyarországon és a határokon túl a Rákosi- és Kádár-korszakban című anyag, és részben érintkezik vele.

Még egyházi iskolákban sem közismertek a saját egyháztörténetünk 1944 utáni tragédiái, azok okai, mértéke, lefolyása. Ha töredékesen is, de a magyar nemzetrészek egyházait ért megtorlások összehasonlító, diakronikus módon történő feldolgozásához próbál segítséget nyújtani e mappa, mely folytatása A magyarokat ért megtorlás egyházi áldozatai (1944–45) címűnek, s részben érintkezik vele.

„A Czermanik-korszak Magyarország 1957 és 1989 közötti időszaka…”: izgalmas kísérlet lehetne hasonló módon kezdeni egy tanórát, várva az első szemfüles diák megjegyzésére, miszerint a tankönyvben a Kádár-korszak a soron következő tananyag. Igaza is lenne a diáknak, meg nem is és máris egy remek lehetőség nyílik arra, hogy a korszak kettőségére felhívjuk a figyelmet. Hogy lehet az élet vidám egy barakkban? Mitől barakk a korabeli Magyarország és miért nevezhetjük vidámnak vagy a legvidámabbnak és mihez képest? A magyar történelem egyik legmegosztóbb időszakához érkeztünk, amely a mai napig táborokra osztja a közvéleményt. Egy korszakhoz, amely mítoszokra épül, tabukkal van megtűzdelve és némi humorral fűszerezve, a mai diákság számára is egy igazi ínyencfalat lehet. A társadalmi emlékek sokfélék, igyekezzünk ezt a sokszínűséget kihasználva a diákok kritikai gondolkozását fejleszteni, rávilágítani a megírt és megélt történelem közötti különbségekre, kiaknázni az oral history adta lehetőségeket. A mindennapi élet ismertetése, elmélyülés a mikro-történelemben közelebb hozza a témát a diáksághoz, élményszerűvé teszi az oktatást. A korabeli karikatúrák, anekdoták és kabarék, ha nem is értelmezhetőek a mai diákság számára minden szinten, alkalmasak arra, hogy egy autentikus képet adjanak a rendszerről. Bár a Kádár-korszakhoz érve már az érettségi küszöbén állunk, használjuk ki a korszak adta lehetőségeket, nézzünk archív felvételeket, készítsünk interjúkat, hagyjuk, hogy a diákok megízleljék az élő történelmet. Melyik diák ne evett volna már Túró Rudit vagy utazott volna az M1-es autópályán? De vajon tudják, hogy ezek mind a Kádár-korszakra vezethetőek vissza? Vagy, hogy lehet az, hogy egy átlag dolgozó havi ezer forintot keresett, de ezerkétszázat költött el? A tananyag végére biztos minden diák tudni fogja rá a választ!

A II. világháború témája vagy beszippantja a diákságot vagy pedig megrémülnek tőle, hiszen a téma ijesztően szerteágazó és komplex, így könnyen el lehet benne veszni. Igaz ez még akkor is, ha a témát csak hazánk eseményeire korlátozzuk, hiszen ez esetben sem tudjuk a nemzetközi történéseket egy pillanatra sem szem elől veszíteni. A 21. században – de korábban is így volt talán – a történelemtanítás csak akkor lehet sikeres és érheti el a célját, ha a diák van a középpontban, azaz fel tudjuk kelteni az érdeklődését, ha az órán elhangzottakat kapcsolatba tudja hozni saját szűkebb értelemben vett világával, azaz személyesen megszólítva érzi magát. Nehezen találnánk a II. világháborúnál szerteágazóbb témát, igyekezzünk ezt előnyként kezelni és kihasználni azt, hogy nagy valószínűséggel a legkülönbözőbb érdeklődésű diákok is egyaránt meg fogják találni az őket a témához bilincselő résztémát. Ebben a folyamatban van nagy szerepe a tanárnak, akinek össze kell hoznia a „keresletet a kínálattal”. Van például egy cserkész az osztályban? Akkor Teleki Pálon át vezet az út a háborúhoz. Vagy van olyan diák, aki sváb településen lakik? A malenkij robot lehet az őt megérintő téma. Jelen törikalauz arra hivatott, hogy segítsen a pedagógusoknak megtalálni a diákjaikhoz vezető utat.

A második világháborút követően átalakultak a világ erőviszonyai. Két szuperhatalom alakult ki, az Egyesült Államok és a Szovjetunió. A Törikalauz célja bemutatni a kétpólusú világ kialakulását, a keleti és a nyugati blokk legfontosabb jellemzőit. Ezt az igen tág időszakot segítenek feltárni és bemutatni a különböző képi, videós és internetes források. A témában hangsúlyos szerepet kapott a fegyverkezés, azon belül is az űrverseny. A Törikalauz összeállítása során fontos szempont volt a diákok motiválása, ezért a törzsanyag kiegészült a korszak zenei újdonságaival, a hanganyagok között megtalálható a rock és a beat zene egy-egy klasszikusa. Ezáltal a diákok bepillantást nyerhetnek a korszak kulturális változásaiba. Továbbá a témacsomag több olyan feladatot is tartalmaz, amely versenyre készteti a tanulókat (Kahoot-kvíz, Maradj talpon!). Az összeállításkor törekedtem arra, hogy a témában mind a közép-, mind az emelt szinten érettségiző diákok számára, az órai és otthoni tanulásra egyaránt legyen megfelelő tartalom, illetve, hogy a megjelenő tartalmak felhasználhatóak legyenek a tanárok számára is, például órai felkészüléshez, vagy prezentáció, komplex forráselemző feladat készítéséhez.

A történelmi múlt megismerésének alapfeltétele, hogy tanárként alkalmazkodjunk a tanuló életvilágához és a tanuló értékeihez. Figyelembe véve tehát a fiatalság mai igényeit, bátran emeljünk be a tanórákba olyan eszközöket és módszereket, amelyek lebontják a falat az elzártnak gondolt régmúlt és a jelen között. Könnyű dolgunk van a hidegháború főbb eseményeinek ismertetése esetében, hiszen a legtöbb konfliktus utórezgései mai napig az aktuálpolitika szerves részét képezik. Gondoljunk csak arra, hogy napjainkban is vezető hírként tudósítanak Észak- és Dél-Korea közötti tárgyalásokról, de a Jeruzsálem körüli lázongások is folyamatosan reflektorfénybe kerülnek és reagál rájuk az egész világ. A híradók, nemzetközi hírportálok, de akár a közösségi oldalak megválogatott bejegyzései is bátran beemelhetők a tanórákba. A hidegháború időszakának feldolgozása jó lehetőséget ad arra, hogy a tanulók – ha eddig nem tudatosult volna bennük – megértsék, igaz a mondás, miszerint: „Aki a jövőben akar olvasni, annak a múltban kell lapozgatnia.” A történelemoktatásnak célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az őket körülvevő világban, körültekintően és megfelelő kritikai érzékkel reagálni tudjanak a nagyvilág eseményeire. Mindezt akkor tudják magabiztosan és hitelesen megtenni, ha megértik, a ma eseményei a tegnapban gyökereznek. A hidegháború konfliktusait (pl.: berlini válság, vietnami háború, India függetlenedése stb.) nem lezárt eseményként érdemes prezentálni, hanem folyamatokként, amelyek a mai napig tartanak és hatással vannak mindennapjainkra.

A Törikalauz célja, hogy felhívja a diákok figyelmét a velünk élő történelemre. A rendszerváltozásnak számos olyan személy volt elindítója, akik ma is a napi politika szereplői. Ebből kifolyólag ismerősek lehetnek a médiából, szüleik elbeszéléséből. Emellett pedig a diákoknak hamarosan a választócédulán is visszaköszönhetnek ezek a nevek. Másik hangsúlyos cél az volt, hogy mélyről induló folyamatként láttassuk a rendszerváltozást. Olyan képekkel, videókkal mutassuk be, amelyek között sok a „civil” felvétel, ezzel is azt hangsúlyozva, hogy a III. Magyar Köztársaság kikiáltásában szüleik is részt vállaltak.

A második világháborút követően Magyarországon is kísérlet történik a kommunista rendszer importálására. Az átmenet éveit követően az 1948-as fordulat után Sztálin 1953-as bukásáig kiépülő diktatúra alapvetően változtatta meg a társadalom és gazdaság képét és mindennapjait. A szocialista társadalom és gazdaság kiépítésének kudarca az 1956-os forradalomban csúcsosodott ki. Ez a fejezet az 1945 utáni politikai, társadalmi és gazdasági átalakulásokat öleli fel, mintegy felvezetve az 1956-os eseményeket.

Az alábbi törikalauz az európai integráció 20. századi történetének feldolgozásához nyújt segítséget. Az összeállítás segít bemutatni, hogyan valósult meg a közös európai politika a második világháború utáni szembenállás, illetve a kibontakozó hidegháború árnyékában. Kiemelt hangsúlyt kap továbbá az integráció főbb folyamatainak bemutatása, a megszülető Európai Unió működése és szervezeti struktúrája. A kalauzban megjelenik Magyarország európai integrációja is az 1990-es évektől egészen napjainkig.

A XX. század végére felbomlott a kétpólusú világ. Egyetlen szuperhatalom maradt, az Amerikai Egyesült Államok. Ez nem csak a kapitalizmus győzelmét, de az atlanti kultúra monopóliumát is hozta magával. A világon majdnem mindenhol a nyugati tőkés berendezkedés és kultúra hatásai érvényesülnek. És bár egy ideig az uralkodó diskurzus a szabad versenyen alapuló gazdasági rend és az ebből fakadó életforma végső diadalát hirdette, mostanra ez a vélekedés sok helyütt megkérdőjeleződött. A globális kapitalizmusnak számos vesztese van. Mára nem csupán a perifériák lakossága, de a centrum-országok leszakadó osztályai is megkérdőjelezik az uralkodó világrend létjogosultságát. Egyre nyilvánvalóbbak az óriási vagyoni különbségek és a növekedésközpontú gondolkodás okozta ökológiai problémák. A jövő kérdése, hogy a nyugati társadalmak válsága és a szuperhatalmi státuszra törekvő Kína miként formálják át a globális világgazdaságot, és a ma ismert tömegkultúrát.

Mi a közös Teréz anyában, Barack Obamában és Mihail Gorbacsovban? Mind a hárman Nobel-békedíjasok. Egy díj kiosztása mindig megosztottságot szül, különösen így van ez a Nobel-békedíj esetében, s tovább nehezíti a kérdést Gorbacsov személye. Remek lehetőség nyílik, hogy beemeljük a drámapedagógia módszereit a történelemoktatásba és összehívjuk az osztály Nobel-békedíj tanácsát egy ülésre. A szerepjátékok csak abban az esetben lehetnek sikeresek és működhetnek hatékonyan, ha a diákok a tanórán megszerzett tudást mélységében megértették és valóban magukévá tették, így át tudják emelni egy élő közegbe is. A linkgyűjtemény nem hivatott a címben említett témakör tananyag-szerű feldolgozását kiváltani, sokkal inkább kiegészítő tartalmakat kínál, módszertani ajánlással. Az összegyűjtött tartalmak: fotósorozatok, idegen nyelvű hírösszefoglalók, szemtanúi beszámolók, szállóigévé vált mondások („Ich bin ein Berliner”) csak akkor emelhetők be a tanórába és kezelhetők a helyükön, ha a diákok előtte holisztikus képet kaptak a korszakról, előzményekről, politika,- gazdaság,- és társadalomtörténetről. A képlet azonban fordítva is igaz: a szigorú értelemben vett tananyag csak akkor válik érdekessé és főleg szerethetővé, ha teret engedünk az apró, személyes történeteknek, humornak és könnyedségnek. Ui.: Az osztály ne felejtsen el egy meghívót küldeni az öreg Gorbacsovnak, hátha el tud menni az ülésre és képviseli magát.

„A kíváncsiság dicsérete” keretében diákjaink megismerkedhetnek az önálló kutatás módszereivel, sajátosságaival, saját élményt szerezve az ilyen típusú tevékenységről. Célunk, hogy a tehetséges diákok lépjenek ki az iskolai keretekből, kapjanak kedvet és ösztönzést az önálló kutatáshoz. A diákok saját kutatási témájukon dolgoznak szinte egész évben mentortanár segítségével, egyénileg vagy csoportosan. Tanév végén iskolai minikonferencián számolnak be eredményeikről iskolatársaik és külső szakemberek előtt. Az egyéni kutatók pályázhatnak a TUDOK konferenciára, ez lehetőség akár egy kutatói életpálya elindítására. A témacsomag rövid összefoglalója megtalálható a https://www.reformatus.hu/data/documents/2019/09/05/1-48_vegso.pdf oldalon. Az itt bemutatott modult ötletadónak szánjuk. Mindenkit arra biztatunk, hogy adaptálja a saját körülményei és lehetőségei szerint. A témacsomag részletesebb tanulmányozásához a következő lépéseket ajánljuk: • „Kutatás-alapú tanulás” c. dokumentum letöltése. • A „Kutatás-alapú tanulás” alapján a teljes folyamat áttekintése, a mellékletek letöltése, amelyek a „Kinyomtatható tanulási eszközök” alatt találhatók.