3D

Mennyire ismered a református diákélet kiemelkedő helyszíneit? Vajon tudod, hogy mit jelent a Gerondium? Esetleg láttad már a Pápai Református Kollégium egyik jelképének számító diákharangot?

A modern technikának köszönhetően most el se kell mozdulnod a képernyő elől, hogy mindezen kérdésekre úgy találj választ, hogy közben jól is szórakozol!

Egy projekt eredményeként ugyanis  bepillanthatsz néhány nagy múltú magyar református kollégium életébe: beléphetsz az intézmény udvarára, megtekintheted az ott kialakított iskolatörténeti kiállítást, és közelebbről is megvizsgálhatsz néhány fontos – főként a református oktatáshoz kapcsolódó – tárgyi emléket. Mindezt a 3D technológiának, valamint a tereket és tárgyakat életre keltő Pazirik Informatika Kft-nek köszönhetően.

Jó böngészést kívánunk!

3 dimenziós terek

A több mint négyszáz éves múltra visszatekintő Kolozsvári Református Kollégium története szorosan összefonódik a reformáció elterjedésével. Falai közül számos neves személyiség került ki, köztük Áprily Lajos, Kós Károly és Wass Albert.

A Farkas utcai református templom (hivatalos nevén: Belvárosi református templom) Kolozsvár híres gótikus műemléke, a Kolozsvár-Belvárosi református egyházközség temploma. A templomban található Erdély utolsó fejedelmeinek felállított síremléke, melyet Kós Károly tervezett.

A 3D-s térben az egér, valamint a képernyő alsó részén elhelyezett nyilak segítségével mozoghatsz. A terek között pedig az itt is látható logóra kattintva lehet átlépni.  (A logóra kattintva körbejárhatod a Farkas utcai templomot, melyet belülről is megcsodálhatsz, illetve beléphetsz a Kollégium épületébe is.)

Ezt a logót keresd!

Debrecenben már 1538-tól kezdődően működött a Református Kollégium. Az intézményen belül már a kezdetektől változatos nevelőmunka folyt. A legalacsonyabbtól a legmagasabb fokig oktatták diákjaikat, akik a köznép fiaiból kerültek ki. Debreceni tanulmányaik végeztével sokan évekig tartó külföldi tanulmányútra indultak, melyet követően a nép közé tértek vissza tanítani és közszolgálatokat ellátni. Számtalan jeles írónknak és költőnknek volt “alma matere”. Diákjai között volt Arany János, Kazinczy Ferenc, Medgyessy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Móricz Zsigmond, Ady Endre és Szabó Lőrinc is.

A 3D-s térben az egér, valamint a képernyő alsó részén elhelyezett nyilak segítségével mozoghatsz. A jelen és múlt ikonjaira kattintva pedig összehasonlíthatod a Debreceni Református Kollégium udvarának mai és korabeli képét.

A mohácsi vész utáni esztendőkben a Dunántúlon gyorsan terjedt a reformáció. Ennek következtében 1531-ben megalapították a Pápai Református Kollégiumot. Az iskola alaptörvényeinek fő tételei a krisztusi erkölcs és az emberi személyiség tisztelete. A pápai reformáció megszilárdulása eredményeképpen 1585-re a Kollégium már két tagozatos református főiskolaként működött, amelyben gimnáziumi és teológiai oktatás folyt. A reformkorban Pápa szellemi életének központja volt, ami miatt a várost a „Dunántúl Athénja”-nak is nevezték.

A 3D-s térben az egér, valamint a képernyő alsó részén elhelyezett nyilak segítségével mozoghatsz. A jelen és múlt ikonjaira kattintva pedig megismerheted a Pápai Református Ókollégium régi épületének mai és korabeli homlokzatát.

Sárospatak városát nemzedékekre fontos kulturális centrummá tette református kollégiuma. Ezt jelzi, hogy több néven is hívták: Bodrog-parti Athén, Múzsák székhelye, Magyar Cambridge. A Sárospataki Református Kollégium tudományos gyűjteményét a város patrónusai az évszázadok során az egyik legjelentősebb magyar könyvtári gyűjteménnyé tették.

A 3D-s térben az egér, valamint a képernyő alsó részén elhelyezett nyilak segítségével mozoghatsz. A terek között pedig az itt is látható logóra kattintva lehet átlépni.  (A logóra kattintva megtekintheted a Kollégiumban kialakított iskolatörténeti kiállítást, majd kilépve az épületből, a Kollégium udvarán keresztül eljuthatsz egy sétányra, ahol Lorántffy Zsuzsa szobrát is megtalálhatod.)

Ezt a logót keresd!

A Kollégiumot (ma Bethlen Gábor Kollégium), a fejedelmi központ ékességét, Erdély első egyetemeként 1622-ben alapította Bethlen Gábor, Gyulafehérváron. A késő reneszánsz kor neves európai tanárait nagy ívű tervének megnyerve indult az ősi skóla, az erdélyi kereszténység központjában. A török-tatár dúlást követően I. Apafi Mihály fejedelem 1662-ben a Kollégium új épületét az alapítványi központban, Nagyenyeden építtette fel. A Kollégium kezdetektől az erdélyi Kereszténységet, a magyar protestantizmust volt hivatott építeni, éltetni. Méltóbb helye, mint Nagyenyed nem is lehetett volna. Itt virágzott ki az erdélyi reformáció, megalapítván az Erdélyi Református, Evangélikus- Lutheránus és Unitárius Egyházakat.

A 3D-s térben az egér, valamint a képernyő alsó részén elhelyezett nyilak segítségével mozoghatsz. A terek között pedig az itt is látható logóra kattintva lehet átlépni.  (A logóra kattintva beléphetsz a Kollégium udvarára, valamint belépve az épület egyik szárnyába, megtekintheted az ott kialakított iskolatörténeti kiállítást is.)

Ezt a logót keresd!

Az 1890-es években Darányi Ignác református egyházkerületi főgondnok azon fáradozott, hogy Budapesten is legyen református leánynevelő intézet. Biztatására Baár János, jómódú pesti polgár, és Madas Károly földbirtokos is alapítványt tett e célra. 1990 szeptemberétől koedukált intézményként működik.

A 3D-s térben az egér, valamint a képernyő alsó részén elhelyezett nyilak segítségével mozoghatsz.

3 dimenziós tárgyak

Egyszerű úrvacsorai kehely a Kolozsvári Református Kollégiumból.

Díszes úrvacsorai kehely a Kolozsvári Református Kollégiumból.

19. századi gőzgép makett a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium múzeumából.

Debreceni diákláda

A Debreceni Református Kollégium Hevelius éggömbje az egyik legrégibb ránk maradt, iskolai szemléltetésre használt eszköz hazánkban. A csillagképek állását figyelhetjük meg ezen a tárgyon. Amszterdamban, az 1700-as évek elején készült.

A debreceni diákok egy furkósbotra emlékeztető eszközt használtak tűzvészek esetén. Ezt az eszközt gerundiumnak hívták, és kis módosításokkal ugyan, de több református kollégiumban is elterjedt a használata. Ma már a gerundium jelkép, ami tisztelgés a több évszázados múltra visszatekintő debreceni felsőoktatás előtt.

Férjével, I. Rákóczi Györggyel együtt a református egyház és az iskolák legfőbb támogatói voltak. Különösen szívén viselte a Sárospataki Kollégium sorsát. Férje halála után sem időt, sem pénzt nem sajnált arra, hogy az iskolával törődjön. Emlékére az iskolakertben egész alakos bronzszobrot emeltek.

A Nagy Tanári Kar tagjainak tevékenysége emelte országos jelentőségűvé a nagykőrösi református gimnáziumot. Közülük heten a Magyar Tudományos Akadémia tagjai voltak: Arany János, Salamon Ferenc, Szilágyi Sándor, Szabó Károly, Szász Károly, Szigethi Warga János, Tomory Anasztáz. Nagykőrösön, az Arany János Múzeum előtt 1996. augusztus 20-án, avatták fel a szoborcsoportot.

A szoborcsoport 3D animációja

A szoborcsoport körbejárható gömbpanorámás felvétele

A 3D-s térben az egér, valamint a képernyő alsó részén elhelyezett nyilak segítségével mozoghatsz. A terek között pedig az itt is látható logóra kattintva lehet átlépni.  (A logóra kattintva körbejárhatod a szoborcsoportot.)

Ezt a logót keresd!

Diáksapka – a pápai kollégium diákjainak kötelező viselet volt.

A 17. századi diákharang másolata a pápai Református Kollégium könyvtárából. Az iskola egyik jelképévé vált harangon a Kollégium alapításának dátuma és a “scholae reformatae papensis” felirat található.

A budapesti Baár–Madas Református Gimnázium felújított szószéke.

A budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium régi ivókútjának digitálisan rekonstruált változata.