Tündérkert: a korszak Erdélyét – Móricz Zsigmond után – igen gyakran nevezzük így napjainkban. E szóra kivétel nélkül minden diák felkapja a fejét történelemórán. Vajon tényleg Erdély volt a három részre szakadt Magyarország zilált, bizonytalan, véráztatta korszakának tündérkertje, vagy túlzás lenne ezt állítani? A téma bevezetéseként hívjuk meg a diákokat egy „kutatóexpedícióra”, melynek legyen ez a kulcskérdése! E törikalauz segítségünkre lesz a kérdés megválaszolásában az „expedíció” során. A törikalauz két témát ölel fel, mutat be a kora újkori magyar történelemből: 1). Bethlen Gábor fejedelemségét és 2). Erdély sajátos etnikai és vallási viszonyait. Célja, hogy a kerettantervet és a forrásközpontú történelemoktatás kritériumait szem előtt tartva, változatos, életkori sajátosságnak megfelelő, a modern pedagógia vívmányaihoz illeszkedő anyagokkal mutassa be a korszak fő kérdésköreit, alakjait, mozgatórugóit, újításait. Az összeállításkor törekedtünk egyrészt arra, hogy a témában mind közép-, mind emelt szinten érettségiző diákok számára, órai és otthoni tanulásra egyaránt legyen megfelelő tartalom. Másrészt arra is, hogy a megjelenő tartalmakkal a lehető legtöbb kulcskompetencia fejlesztésre kerüljön, helyes irányba fejlődhessen a nemzeti identitás és magyarságtudat. Bethlen a tudomány mellett a művészeteket is pártolta. A Kájoni Kódex megmaradásának, illetve a néphagyománynak köszönhetően több zenei műfajt is ismerhetünk a korszakból. A törikalauzba hajdú, katonai és tipikus, korabeli erdélyi főúri zene is került. A diákok ezek hangszerelését, ritmikáját stb. összehasonlítva árnyaltabb képet kaphatnak az adott társadalmi réteg/csoport mindennapjairól, könnyebben beleképzelhetik magukat a korba.

Magyarország a kora újkorban

Laptop, projektor, hangfal, feladatlap

Erdély aranykora, Bethlen Gábor, Erdélyi fejedelemség, demográfia