A Református Tananyagfejlesztő Csoport 2017 áprilisában alakult azzal a céllal, hogy szakmailag magas színvonalú, a református keresztyén nevelést támogató oktatási tartalmak készítését támogassa és koordinálja. A projekt keretében közismereti tárgyú, papíralapú és digitális, tantárgyi és komplex tananyagok készülnek. A fejlesztést megalapozó és egyéb kapcsolódó kutatási háttéranyagaink, valamint szakmai beszámolóink mindenki számára nyilvánosak.
Dokumentumok
Tananyagfejlesztési alapelvek
A Református Tananyagfejlesztő Csoport által megfogalmazott iránymutatás a fejlesztésben részt vevő pedagógusok, szakemberek számára készült. Tartalmazza a munka során követendő, legfontosabb pedagógiai és világnézeti alapelveket: a teremtett világ sokszínű, de egységes egészként való bemutatását; a tanulói aktivitás, felfedezés, párbeszéd, forráshasználat előtérbe helyezését; az anyanyelvi kompetencia, az együttműködési, érzelmi készségek, valamint az erkölcsi és a kritikai gondolkodás fejlesztését; a differenciálás lehetőségének biztosítását.
Helyzetkép – A református tananyagfejlesztés első négy éve
A Református Tananyagfejlesztő Csoport 2017 nyarán kezdte meg működését. 4 év elteltével arra szerettünk volna választ kapni, hogy mennyire ismert eddigi tevékenységünk, és milyen fejlesztési igények merülnek fel a református intézmények részéről.
Ismerjük meg a Református Tananyagtárat!
Dr. Pompor Zoltán előadása a 2020. október 15-én lezajlott szaktanácsadói workshop résztvevőinek mutatta be, hol tart jelenleg a Református Tananyagfejlesztő Csoport koordinálásában zajló projekt. A fejlesztés szakmai vezetője elsősorban a Református Tananyagtárról, a felület tudásmegosztó, tananyagfejlesztő és tanulásmenedzsment-funkcióinak használatáról, az elkészült kiadványokról és a továbbképzési lehetőségekről beszélt a református intézményekből érkezett szaktanácsadó pedagógusoknak.
Elhangzott a Református Tananyagfejlesztő Csoport szaktanácsadói workshopján (2020. október 15-én).
Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról
Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető előadása a református tananyagfejlesztés sajátosságairól, lehetőségeiről. Az előadás a koncepcionális kérdések és fejlesztési irányok mellett kitér a tantárgyi munkacsoportok feladatainak, valamint a fejlesztés eredményeinek (tananyagelemek, online felület, közösségi hálózat, tudásmegosztás) ismertetésére is.
Elhangzott a Református Intézményvezetők Konferenciáján (2017. november 30.).
Bibliai integráció a tananyagfejlesztésben
Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető előadása – nemzetközi példákkal szemléltetve – részletezi, hogyan és milyen különböző szinteken jelenhet meg a bibliai szemlélet a pedagógiai munkában és a tartalomfejlesztésben. A keresztyén gondolkodásmód jelenlétének különféle aspektusaihoz a Református Tananyagfejlesztő Munkacsoport fejlesztési eredményei közül konkrét termékeket is kapcsol az előadás.
Elhangzott a Református Tananyagfejlesztő Csoport miskolci konferenciáján (2018. november 16.).
A református tananyagfejlesztés lehetőségei és kihívásai
Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető előadása a Református Tananyagfejlesztő Munkacsoport koordinálásában zajló munka előkészítéséről, szakaszairól, a kerettanterv-fejlesztést megalapozó és kiegészítő munkálatokról, a papíralapú és digitális tananyagfejlesztés sajátosságairól, valamint az implementációt támogató lépésekről.
Elhangzott a Református Doktorok Kollégiuma szekcióülésén (2017. július 11.).
A tananyagfejlesztés, a szövegértés és az olvasóvá nevelés kapcsolódási pontjai
Az olvasási készség, a szövegértés, az anyanyelvi kompetencia fejlesztése kereszttantervi célként meghatározó eleme a Református Tananyagfejlesztő Munkacsoport fejlesztési alapelveinek. Dr. Pompor Zoltán előadása az – első sorban az alsó tagozatos anyanyelvi nevelésben felhasználható – eddig elkészült tananyagokat, pedagógusoknak szóló szemléletformáló segédanyagokat, valamint az implementációt támogató lehetőségeket (továbbképzések, pályázatok) mutatja be.
Elhangzott a Református Doktorok Kollégiuma szekcióülésén (2019. augusztus 26.).
A Református Tananyagtár és a digitális jövő
Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető előadása a református tananyagfejlesztés alapelveiről, a bibliai integráció tananyagfejlesztésben megvalósuló különböző fokozatairól, valamint a Református Tananyagfejlesztő Munkacsoport koordinálásában zajló projekt keretében eddig elkészült, digitális tananyagokról (Protestáns iskolatörténeti mozaik, Peregrin, Református Tananyagtár).
Elhangzott a Református Pedagógiai Intézet Tanévkezdő Országjáró Konferenciasorozatán (2019. augusztus 27–30.)
A digitális tartalomfejlesztés módszertana
Dr. Dringó-Horváth Ida, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójának előadása a digitális technológia használatára épülő oktatási formákról, a mobileszközök jelentőségéről, a tankönyvpiac digitalizálási trendjeiről, a tankönyvkiadók digitális szolgáltatásairól, valamint a digitális tartalomfejlesztés lehetőségeiről és nyitott kérdéseiről (minőségbiztosítás, fenntarthatóság).
Innováció a református iskolákban
Dr. Széll Krisztián, az ELTE PPK oktatójának tanulmánya egy OTKA által finanszírozott online kérdőíves felmérés eredményeinek elemzésén alapul. A vizsgált adatbázis 4035 – óvodai neveléstől a középfokú képzésig terjedő – oktatási intézmény innovációs aktivitását, tevékenységeit tartalmazza. A református iskolák leíró elemzése az intézmények település, képzési szint és iskolanagyság szerinti megoszlását, az innovációs aktivitásra vonatkozó saját intézményi gyakorlat jellemzőit, valamint a tudásmegosztásra irányuló tevékenységeket vizsgálja. Elemzi az iskola olyan szervezeti jellemzőit is, amelyek nagymértékben befolyásolják az innovációs aktivitást (kezdeményezőkészség elismerése, perspektívában gondolkodás, munkatársak tanulási és képzési igényének támogatása, külső partnerekkel történő együttműködés). Emellett a szerző kitér az innovációt akadályozó tényezők és az innovációt támogató körülmények vizsgálatára is. A tanulmány második része ugyanezen faktorok mentén végez fenntartók szerinti összehasonlító elemzést az iskolák közt.
A magyarországi református közoktatás eredményességének változásai
Dr. Kopp Erika, az ELTE PPK oktatójának tanulmánya a református iskolákra lebontva elemzi a 2010–2015 közötti időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló országos kompetenciamérési adatokat. Az áttekintés célja, hogy feltárja, melyek azok az eredmények, trendek, problémák, melyek az utóbbi években a kompetenciamérési adatok alapján a református iskolák körében kimutathatók. A szerző a következtetések levonása után javaslatokat is megfogalmaz a további, mélyebb elemzés alapjául szolgáló intézmények kiválasztására vonatkozóan.
Református iskolák pedagógusainak szakmai fejlődése
Dr. Kopp Erika, az ELTE PPK oktatója, záró kutatási beszámolójában annak az online kérdőíves vizsgálatnak a folyamatát és eredményeit összegzi, amely – az EGYH-KCP-16-P-0127 projekt keretében– a református iskolák körében zajlott 2019. február és május között. A vizsgálat célja a Református Tananyagfejlesztő Csoport által 2017 óta készített tananyagok iskolai adaptációjának támogatása volt, az intézmények meglévő tudására és tudásmegosztási gyakorlatára építő, illetve azok hiányosságait pótló képzési programok kidolgozásának megalapozásával. Az online adatgyűjtés ennek érdekében egyrészt a képzési programok tartalmainak, módszereinek kiválasztásához kívánta feltárni azokat a tudásterületeket, melyekre a képzéseknek irányulnia kell, másrészt azonosítani igyekezett azokat a jó gyakorlatokat, melyek már rendelkezésre állnak az intézményekben, és amelyek megosztását érdemes támogatni. A kérdőív emellett adatokat gyűjtött a pedagógusok szakmai fejlődése terén megjelenő elterjedt gyakorlatokról és igényekről is. A tanulmány az eredmények összegzését és a következtetések levonását követően utal az általánosítás lehetőségének – az adatgyűjtés sajátosságaiból adódó – bizonyos korlátaira is.
Helyzetelemzés – intézményvezetői fókuszcsoportos interjúk
Dr. Pusztai Gabriella, a Debreceni Egyetem oktatója zárótanulmányának vezetői összefoglalója református intézményvezetőkkel készült fókuszcsoportos interjúk tapasztalatait összegzi. A hat fókuszcsoportban összesen 55, református oktatási intézményből érkezett interjúalany véleményét feltáró beszélgetéssorozat 2017 júniusában zajlott. A vizsgálat a református intézmények tananyag-, taneszköz-, tanterv- és tankönyvválasztási szempontjai, illetve az ezzel kapcsolatos döntéshozatal gyakorlatának felmérése mellett arra keresett választ, hogy mennyire van jelen a keresztyén pedagógia, egy bizonyos református műveltségi minimum iránti igény az iskola pedagógusai körében, és ennek megszerzéséhez milyen szakmai támogatásra lenne szükség a tantárgyi, illetve az extrakurrikuláris munka során. Az interjúk a szülőkkel való, illetve a tantestületen belüli, horizontális együttműködés gyakorlatát is elemezték, valamint kitértek az iskola külső kapcsolatrendszerének és infrastrukturális helyzetének felmérése mellett arra is, hogy milyen módon történik a humánerőforrás kezelése, a pedagógusok toborzása, valamint hogy milyen eredményességkoncepció határozza meg az intézmény pedagógiai munkáját.
Tanulás és tanítás a digitális térben
Fontos, hogy az elmúlt időszak tapasztalatait megpróbáljuk összegezni, ezért gyűjtöttük össze a nemzetközi és hazai, kiemelten a református oktatási intézmények köréből azokat a jól bevált megoldásokat, gyakorlatokat, amelyek hasznosak lehetnek mások számára is. Persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kész konzerveket kapunk, amelyeket felbontás után azonnal fel lehet használni. Az esetek többségében az ötletek, jó gyakorlatok kiváló kiindulópontot jelentenek egy szakmai diskurzushoz vagy pedagógiai helyzet megoldásához, de mindenképpen érdemes a saját tanítási stílusunkhoz, diákjainkhoz, lehetőségeinkhez igazítani azokat.