A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon

  • Időtartam:

    45 perc

Témacsomag leírás

A dualizmus korának egyik leglényegesebb folyamata a polgári állam kialakulása volt. Ezt a témát már az egyetemes történelem adott korszakában is érintettünk A modern polgári államok jellegzetességei és a főbb politikai áramlatok a 19. század végén című leckében. Úgy gondolom, a század legfontosabb folyamata megérdemli, hogy több órát szánjunk az eredményes megtanítására. Fontos párhuzamot vonni az egyetemes és a magyar történelem eseményei között úgy, hogy a tanulók érzékeljék, hogy a dualizmus korában felgyorsult a Nyugathoz való felzárkózásunk üteme. Mindemellett azt is láttatnunk kell, hogy a modernizálás részeként tárgyalt egyházpolitikai reformok ellenére a keresztyén egyházak befolyása bár csökkent, jelentőségük továbbra is megmaradt, sőt a Magyar Református Egyházé több szempontból is megnőtt. A tankönyv szerint, míg „A katolikus egyház korabeli konzervatív felfogása nehezen barátkozott meg a reformmal.”, addig a protestáns egyházak vezetői azonosultak a modernizálás gondolatával, úgy, hogy mellette rámutattak a protestánsok veszteségeire is. A korszakban igen jelentős volt a református miniszterelnökök és miniszterek (Lónyai Menyhért, Bánffy Dezső, Tisza Kálmán, Tisza István, Darányi Ignác, Szilágyi Dezső) és más politikusok száma és befolyása. Eötvös József nem sokkal a kiegyezés után megállapította, hogy a protestánsoknak, noha alig vannak feleannyian, mint a katolikusok, minden vonatkozásban több befolyásuk van. Ugyanígy nagyszámú tudós, irodalmár, művész volt a református egyház hithű tagja, és ahogy Tőkéczki László is humorosan megjegyezte: „a Magyar Tudományos Akadémia kálvinista kollégium, ahova a lutheránusokat kegyelemből, a katolikusokat irgalomból veszik föl”.

Fejlesztési célok

A szakgimnáziumok 11. évfolyamán is tapasztalható, hogy nagyon nehéz a „szokásos” módon megtanítani A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon című fejezet száraz politikai, gazdasági adatait, folyamatait. Ezért igazodva a kerettanterv elvárásaihoz és a megadott tankönyv konkrét fejezetéhez, készítettem egy tematikus tervet, amely részben átcsoportosítja a tananyagot úgy, hogy figyelembe veszi a lentebb megjelölt kerettanterv következő ajánlását is: „A kerettanterv szerint törekedni kell a történelem élményszerű tanítására, közös feldolgozására, ami örömet és feladatokat jelent a diákok számára.” A szükséges és megengedett tananyagszelekció mellett a siker elérése érdekében mindenképpen az új, kooperatív módszereken alapuló tanórákat kell előnyben részesítenünk. Célunk a modernizálási folyamat megismertetése mellett az, hogy a tanulók tudjanak párhuzamot vonni az egyetemes és a magyar történelem eseményei között úgy, hogy közben érzékeljék, hogy ebben a korszakban felgyorsult a Nyugathoz való felzárkózás üteme, ugyanakkor lássák, hogy „az új polgári világ kiépülése Magyarországon számos vonatkozásban értékteremtéssel és értékvesztéssel járt, így az európai élmezőnyhöz való felzárkózási kísérlete az eredmények mellett számos – akár máig ható – társadalmi, gazdasági és szellemi, ideológiai ellentmondást is magában hordozott.”(Kerettanterv) A csoportmunka mindig hozzájárul a tanulók együttműködési képességének fejlesztéséhez, és az órák lehetőséget adnak az önálló kutatómunkára, illetve arra is, hogy a történelem iránt kevésbé érdeklődő tanulók is érdemleges munkát végezzenek. Az önálló kutatómunka mellett a szóbeli kifejezőkészséget is fejlesztik a felvállalt kiselőadások is. A források, illetve a kapott szövegek feldolgozása nagyban hozzájárulhat az elemzőkészség mellett a kritikai gondolkodás fejlődéséhez is.

Kerettantervi tematikai egység

A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon

Szükséges eszközök

projektor, számítógép, olló, ragasztó, fénymásoló, füzet, toll

Kulcsszavak

dualizmus, kiegyezés, egyházpolitika, polgári állam, állami anyakönyvezés, polgári házasság, oktatáspolitika, tankötelezettség, népoktatás, református egyház, protestánsok