A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon

  • Időtartam:

    5*45 perc

Témacsomag leírás

A dualizmus korának egyik leglényegesebb folyamata a polgári állam kialakulása volt. Ezt a témát már az egyetemes történelem adott korszakában is érintettünk A modern polgári államok jellegzetességei és a főbb politikai áramlatok a 19. század végén című leckében. Úgy gondolom, a század legfontosabb folyamata megérdemli, hogy több órát szánjunk az eredményes megtanítására. Fontos párhuzamot vonni az egyetemes és a magyar történelem eseményei között úgy, hogy a tanulók érzékeljék, hogy a dualizmus korában felgyorsult a Nyugathoz való felzárkózásunk üteme. Mindemellett azt is láttatnunk kell, hogy a modernizálás részeként tárgyalt egyházpolitikai reformok ellenére a keresztyén egyházak befolyása bár csökkent, jelentőségük továbbra is megmaradt, sőt a Magyar Református Egyházé több szempontból is megnőtt. A tankönyv szerint, míg „A katolikus egyház korabeli konzervatív felfogása nehezen barátkozott meg a reformmal.”, addig a protestáns egyházak vezetői azonosultak a modernizálás gondolatával, úgy, hogy mellette rámutattak a protestánsok veszteségeire is. A korszakban igen jelentős volt a református miniszterelnökök és miniszterek (Lónyai Menyhért, Bánffy Dezső, Tisza Kálmán, Tisza István, Darányi Ignác, Szilágyi Dezső) és más politikusok száma és befolyása. Eötvös József nem sokkal a kiegyezés után megállapította, hogy a protestánsoknak, noha alig vannak feleannyian, mint a katolikusok, minden vonatkozásban több befolyásuk van. Ugyanígy nagyszámú tudós, irodalmár, művész volt a református egyház hithű tagja, és ahogy Tőkéczki László is humorosan megjegyezte: „a Magyar Tudományos Akadémia kálvinista kollégium, ahova a lutheránusokat kegyelemből, a katolikusokat irgalomból veszik föl”.

Fejlesztési célok

A szakgimnáziumok 11. évfolyamán is tapasztalható, hogy nagyon nehéz a „szokásos” módon megtanítani A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon című fejezet száraz politikai, gazdasági adatait, folyamatait. Ezért igazodva a kerettanterv elvárásaihoz és a megadott tankönyv konkrét fejezetéhez, készítettem egy tematikus tervet, amely részben átcsoportosítja a tananyagot úgy, hogy figyelembe veszi a lentebb megjelölt kerettanterv következő ajánlását is: „A kerettanterv szerint törekedni kell a történelem élményszerű tanítására, közös feldolgozására, ami örömet és feladatokat jelent a diákok számára.” A szükséges és megengedett tananyagszelekció mellett a siker elérése érdekében mindenképpen az új, kooperatív módszereken alapuló tanórákat kell előnyben részesítenünk. Célunk a modernizálási folyamat megismertetése mellett az, hogy a tanulók tudjanak párhuzamot vonni az egyetemes és a magyar történelem eseményei között úgy, hogy közben érzékeljék, hogy ebben a korszakban felgyorsult a Nyugathoz való felzárkózás üteme, ugyanakkor lássák, hogy „az új polgári világ kiépülése Magyarországon számos vonatkozásban értékteremtéssel és értékvesztéssel járt, így az európai élmezőnyhöz való felzárkózási kísérlete az eredmények mellett számos – akár máig ható – társadalmi, gazdasági és szellemi, ideológiai ellentmondást is magában hordozott.”(Kerettanterv) A csoportmunka mindig hozzájárul a tanulók együttműködési képességének fejlesztéséhez, és az órák lehetőséget adnak az önálló kutatómunkára, illetve arra is, hogy a történelem iránt kevésbé érdeklődő tanulók is érdemleges munkát végezzenek. Az önálló kutatómunka mellett a szóbeli kifejezőkészséget is fejlesztik a felvállalt kiselőadások is. A források, illetve a kapott szövegek feldolgozása nagyban hozzájárulhat az elemzőkészség mellett a kritikai gondolkodás fejlődéséhez is.

Kerettantervi tematikai egység

A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon

Szükséges eszközök

projektor, számítógép, olló, ragasztó, fénymásoló, füzet, toll

Kulcsszavak

dualizmus, kiegyezés, egyházpolitika, polgári állam, állami anyakönyvezés, polgári házasság, oktatáspolitika, tankötelezettség, népoktatás, református egyház, protestánsok

Felhasználható tanulási eszközök