Új kémia érettségi követelmények

Az alábbi összeállítás a 2023/24-es tanévtől életbe lépő kémia érettségire való felkészülést hivatott segíteni.

A tananyag témakörökre, azok pedig leckékre bontva jelennek meg. Minden leckéhez tartozik egy tanulókártya-csomag, amely tartalmazza az egyes lecke fogalmait, definícióit, a követelményben előírt kémiai reakciók egyenleteit és minden fontos képletet. Ez elsősorban az elméleti tananyag gördülékeny és hatékony memorizálását segíti. Az általános kémia témakörében minden leckéhez egy tudáspróba is tartozik, amely remek visszajelzés lehet tanárnak és diáknak egyaránt a tanultak elsajátításának mélységéről, segítve ezzel az ismétlés hatékony strukturálását.

Tanulókártyák és gyakorló feladatsorok

A kémia ezen ága egyrészt az anyagok szerkezetével és a részecskéket összetartó kémiai kötésekkel, másrészt a részecskék között lejátszódó kémiai reakciókkal foglalkozik.

  • Anyagszerkezet
    • Atomok, ionok, elektronszerkezet, periódusos rendszer
    • Molekulák, összetett ionok
    • Anyagi halmazok
  • Kémiai reakciók
    • Termokémia, reakciósebesség, egyensúlyi reakciók
    • Reakciótípusok
    • Sav-bázis- és redoxireakciók
    • Elektrokémia

Anyagszerkezet

Az anyagszerkezet témakörében a kémiai részecskéket felépítő elemi részecskéktől kezdve jutunk el a több milliárd részecskéből álló, makroszkopikus rendszerekhez és azok megfigyelhető fizikai-kémiai tulajdonságainak tárgyalásához.

Kémiai reakciók

A kémikusok zöme elsősorban a kémiai kötések felszakadásával és új kötések létrejöttével járó kémiai reakciók vizsgálatával foglalkozik. Ez a témakör ezeket tárgyalja.

A szervetlen kémia a periódusos rendszerben található elemek és azok vegyületeinek szerkezetével és fizikai, kémiai tulajdonságaival foglalkozik.

  • A fémek
    • A fémek általános jellemzése
    • Az s-mező fémei
    • A p-mező fémei
    • A d-mező fémei – a vascsoport
    • A d-mező fémei – a rézcsoport
    • A d-mező fémei – a cinkcsoport
  • A nemfémes elemek és szervetlen vegyületeik
    •  A hidrogén
    • A nemesgázok
    • A halogénelemek
    • Az oxigén
    • A kén
    • A nitrogén
    • A foszfor
    • A szén
    • A szilícium

A fémek

  • A fémek általános jellemzése
  • Az s-mező fémei
  • A p-mező fémei
  • A d-mező fémei – a vascsoport
  • A d-mező fémei – a rézcsoport
  • A d-mező fémei – a cinkcsoport

A nemfémes elemek és szervetlen vegyületeik

  •  A hidrogén
  • A nemesgázok
  • A halogénelemek
  • Az oxigén
  • A kén
  • A nitrogén
  • A foszfor
  • A szén
  • A szilícium
    • Tanulókártyák

A szerves kémia a szénvegyületek kémiája, tudniillik a szénatomok rendkívül sokféleképpen képesek egymással kapcsolódni és néhány másik elemmel – például hidrogénnel, oxigénnel, nitrogénnel – vegyületeket alkotni. Ez a sokféleség indokolja, hogy a szénvegyületeket külön tárgyaljuk. Ez a témakör ezek felépítését, fizikai és kémiai tulajdonságait tárgyalja.

A szerves kémia tárgya, a szerves vegyületek általános jellemzése

A szénhidrogének és halogénezett származékaik

  • Telített szénhidrogének: alkánok és cikloalkánok
  • Telítetlen szénhidrogének I.: alkének, diének és poliének
  • Telítetlen szénhidrogének II.: alkinok
  • Aromás szénhidrogének
  • Halogénezett szénhidrogének

Oxigéntartalmú szerves vegyületek

  • Alkoholok
  • Fenolok
  • Éterek
    • Tanulókártyák
  • Aldehidek és ketonok
  • Karbonsavak
  • Észterek

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

  • Aminok
  • Amidok
  • Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek
    • Tanulókártyák

 Makromolekulák és építőköveik

  • Aminosavak
  • Fehérjék
  • Szénhidrátok
  • Nukleinsavak
    • Tanulókártyák
  • Műanyagok