TÉMACSOMAGOK

10. évfolyam részére

A tanulók IKT eszközök és csoportmunka segítségével angol nyelven felelevenítik a Nagyhét napjainak (Virágvasárnap, Nagycsütörtök, Nagypéntek, Húsvét vasárnap) történéseit. Az eseményekhez kapcsolódó angol nyelvű szavak, kifejezések elsajátítása mellett lehetőség van a ráismerő készség, kreatív gondolkodás, tanulói együttműködés fejlesztésére.

Az óra során a tanulók fejlesztik a karácsony témával kapcsolatos szókincsüket. Megismerik a tanulók, hogy mit ünneplünk karácsonykor és az ünnephez kapcsolódó jelképeket. A témacsomagban 3 Learning Apps feladat található, ami feladatok a szókincsbővítésben és az olvasott és hallott szöveg megértésének ellenőrzésében segítenek.

A tananyagban az utazás, turizmus, gazdaság, életmód témák jelennek meg. Ezen témák szókincsét ismétlik át a tanulók főként digitális feladatokon keresztül, fejlesztve digitális írástudásukat. Gyakorolják a nyelvtani mondatszerkezeteket és a felhasznált mondatok segítségével csoportosan prezentációt készítenek, melyet előadás formájában bemutatnak, majd értékelnek a diákok.

A tanulók egy Luther életéről szóló olvasmány segítségével megismerkednek a német reformátor életének fontosabb szakaszaival, bővítik szókincsüket a lutheri reformációval kapcsolatos szavakkal, kifejezésekkel. Emellett kontextusba helyezve átismétlik és elmélyítik a korábban tanult múlt igeidők (Past Simple, Past Continuous, Past Perfect) használatát.

A témacsomag az újszájú állatokkal foglalkozó témakör összefoglalását segíti csoportmunkára, valamint egyéni és páros munkára épülő, változatos feladatokkal (kérdésdominó, tabukártyák, LearningApps-feladatok).

Szeretettel köszöntjük a kedves érdeklődő kollégákat, diákokat a zenei videógyűjtemény látogatói között! Mindannyian tudjuk, hogy zenét hallgatni nagyszerű dolog. A legjobb, ha minden képi segítség nélkül egyszerűen elmélyedünk a hallott zenében, hagyva, hogy a muzsika érzéseket, hangulatot, egyszersmind képeket tárjon elénk fantáziánk segítségével. Miért van mégis szükség az ének-zene tantárgy tanításához zenei videókra? Egyfelől, mert számos zenemű képi megvalósítást is igényel, gondoljunk csak az operákra, balettekre. Teljes élményt akkor tudunk adni az órákon, ha ezeket a műveket a maguk látványvilágával együtt mutatjuk be a diákoknak. Másrészt, komolyzenei koncertekre ritkán eljutó tanítványainknak érdemes akárcsak videó segítségével is bemutatni, milyen hangszereket használnak egy szimfonikus zenekarban, milyen technikával lehet azokat megszólaltatni, milyen átéléssel játszik egy-egy szólista a hangszerén. Harmadrészt – tetszik, vagy nem tetszik – diákjaink a különböző okos eszközöknek köszönhetően szinte egyfolytában videókat néznek, ez a világ nagyon leköti őket, így otthonos lesz számukra, ha az ének-zene órán is találkoznak ezzel. A témacsomagban a következő zeneművek kaptak helyet: A triós forma Mozart g-moll szimfónia 3. tétel alapján Mozart: C-dúr zongoraszonáta I. tétel – a szonátaforma Haydn: Császár-vonósnégyes II. tétel Haydn: 88. szimfónia 4. tétel Mozart: A-dúr zongoraverseny Mozart: Don Giovanni – részlet Mozart: Varázsfuvola – részlet Mozart: Requiem Mozart: A-dúr zongoraszonáta III. tétel – Alla Turca Mozart: A-dúr zongoraszonáta III. tétel – Alla Turca Beethoven: 7. szimfónia IV. tétel Beethoven: 9. szimfónia Beethoven: cisz-moll (holdfény) -szonáta Schubert: A szép molnárlány – dalciklus Schubert: Asz-dúr impromptu No. 4 Op. 90 Liszt: 6. Magyar rapszódia (Desz-dúr) Liszt: 2. Magyar rapszódia (cisz-moll) Mendelssohn: Szentivánéji álom – részlet Schumann: Arabeszk Op. 18 Chopin: cisz-moll noktürn Liszt: Sardanapal – részlet Verdi: Traviata – Sempre Libera – ária Verdi: Traviata – Addio, del passato – ária Verdi: Rigoletto – részlet Bizet: Carmen – részlet Csajkovszkij: Hattyúk tava – részlet Borogyin: Igor herceg – részlet Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Wagner: A Walkür – részlet Erkel Ferenc: Bánk bán Verdi: Rigoletto – teljes opera Liszt Ferenc: Csárdás macabre Puccini: Bohémélet Puccini: Pillangókisasszony Puccini: Gianni Schicchi – részlet Puccini: Bohémélet – Che gelida manina mesterkurzuson Rahmanyinov: Vocalise – részlet Rahmanyinov: Vocalise Dvorak: Újvilág-szimfónia – részlet A szimfonikus zenekar hangszerei – Britten műve alapján Debussy: Clair de Lune – holdfény Ravel: Bolero – balett Schönberg: Pierrot Lunaire – részlet Sztravinszkij: Tűzmadár – részlet Scott Joplin: Maple leaf rag Scott Joplin filmrészlet Gershwin: Rhapsody in Blue Bartók Béla: Allegro Barbaro Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára – opera Bartók Béla: A csodálatos mandarin – részlet Bartók Béla: A fából faragott királyfi – részlet Bartók Béla: III. zongoraverseny Bartók Béla: Román táncok Bartók Béla: Román táncok Kodály Zoltán: Háry János Hogyan befolyásolta a történelem a zenét? Kodály példája Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus Galántai táncdallamok Kodály Zoltán: Galántai táncok Kodály Zoltán: Gergelyjárás Steve Reich: Clapping music Astor Piazzola: Libertango Carlos Gardel: Por una Cabeza – tangó Ray Charles: Hit the road Jack The Blues Brothers – Everybody needs somebody Cseh Tamás: Csönded vagyok Bródy János-Szörényi Levente: István, a király Nino Rota: A keresztapa – Apollonia témája A Pál utcai fiúk – Mi vagyunk a Grund- hivatalos videoklip Szeretettel bíztatjuk a pedagógus kollégáinkat, használják az ének-zene tanításában ezeket az anyagokat, a diákok hálásak lesznek, hiszen az ő nyelvükön keresztül találhatunk utat a komolyzene megszerettetéséhez.

A gáztörvények átismétlése után megbeszélésre kerül az általános állapotváltozás törvénye, majd a gáz állapot egyenlete. Kiszámoljuk a gázállandó értékét. Az állapotváltozások ismétlésekor egy prezentáció segítségével a tanár minden önálló, füzetben elkészített diákmunka után kivetíti a kész megoldást, ami alapján a tanulók ellenőrizhetik a diagramjaikat. A két Learning apps segítségével az osztály ellenőrizheti tudását.

A gázrészecskék mozgására alkalmazva, a mechanikából ismert törvények ismeretében fel tudjuk írni a gáz állapotegyenletét

Mikroszkopikus szempontból is értelmezzük az állapotváltozásokat. A felhasznált animációk segítségével egy további szemléletes képet kapunk a gázok viselkedéséről. Az óra jól használható az eddigi ismeretek rögzítésére. Az ideális gázmodell elvont, inkább matematikai szempontból megfogható elméletét az animációk érthetőbbé teszik és jobban megragadják a jelenségek lényegét. Az óra előkészíti olyan fogalmak megértését, mint a parciális nyomás, illetve az is könnyebben elképzelhető lesz, hogy milyen is lehet a valódi gáz. Az óra akkor is hasznos, ha nem célunk a következő órán a valódi gáz tárgyalása, de ez didaktikai szempontból hasznos volna, mert így tenné teljessé a diákok képét a gázok viselkedéséről és nem keltené azt az érzést, hogy a fizika csak elvont és a valóságot csak erőltetve leíró ideális modellekkel foglalkozik.

Értelmezzük a gázok parciális nyomását a kinetikus gázmodell alapján. Rámutatunk az ideális gázmodellünk hiányosságaira. Rájövünk egy kis okoskodással, hogy a gáz saját térfogata is számíthat, ha ez már nem elhanyagolható a rendelkezésre álló térfogathoz képest. Így együtt tudjuk finomítani a modellünket miközben az eredeti ideális gázmodellt is sokkal mélyebben megértjük.

Az óraterv interaktív feladatokon keresztül ismerteti meg a tanulókat Svájc természeti jellemzőivel, erőforrásaival és a magashegyi gazdálkodás jellemzőivel, az ország sajátos történelmi múltjával (reformáció, semlegesség) és társadalmi sajátosságaival.

Az Aral-tó környéke éghajlati és domborzati jellemzőinek meghatározása, valamint a tó pusztulásához vezető okok feltérképezése digitáliseszköz-használatra épülő, változatos tevékenységeken keresztül (képregény, gondolattérkép, idővonal, készítése) történik.

A tanóra interaktív feladatok, gondolattérkép segítségével, differenciált csoportmunka keretében készíti elő egy szabadon választott kunhalom kataszterezését, és ennek alapján egy képzeletbeli „mini-tanösvény” elkészítését.

Az téma feldolgozása lehetőséget ad arra, hogy rendszerezzük, megismerjük, és egybegyűjtsük a Kárpát-medence kun földrajzi, történelmi emlékeit, ahol fókuszba kerülhetnek a református emlékek is: csaták helyszínei és történelmi emlékhelyek, régészeti feltárások, kunhalmok, kunbabák, a Kunsághoz kötődő egyéb képzőművészeti alkotások, múzeumok és emlékparkok, fesztiválok.

A balti köztársaságok 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz, egyben NATO tagországok is. Gazdaságuk dinamikusan fejlődik, de a középiskolások a tankönyvből nem tudnak megismerkedni ezekkel az országokkal, mert azok szinte csak topográfiai szinten szerepelnek. A felsőoktatásban tanuló hallgatók előszeretettel választják részképzés helyszíneiül e három kis posztszovjet országot (pl. Erasmus ösztöndíj), érdemes legalább alapszinten megismerkedni természet- és gazdaságföldrajzukkal. Az észt oktatási rendszer a finn oktatási modell „kistestvére”.

Az óra elején asszociációs játékkal összegyűjtjük a hazai kesebbségeket. Csoportos információkereséssel mobileszközeik és az internet és egy feladatlap segítségével megismerik a hazai nemzetiségeket, majd bemutatják azokat 1 percben a többi csoportnak. Kérdve kifejtve megismerjük a különbséget a kisebbség, nemzetiség, és etnikum kifejezések között. Végül grafikonok és tematikus térképek segítségével elemzik a haza cigányság helyzetét.

Az óra elején kahootos verseny a határon túli települések különböző nyelvű változataiból, majd információgyűjtés csoportonként megadott kérdések alapján az internet segítségével a különböző határon túli területek magyarságának elhelyezkedéséről, demográfiai jellemzőiről, kulturális központjairól. Majd a szerzett információkat rövid eladás formájában megosztják a többiekkel.

A fémek témakör bevezető vagy összefoglaló órájához óravázlat, tanulói munkafüzet eméleti és gyakorlati feladatokkal, szaktanári segédlet a tanulói munkafüzetek feladataihoz szóló útmutatókkal. LearningApps feladatsorok gyakorláshoz, számonkéréshez.

Számítások derékszögű háromszögekben Pitagorasz tételének és a szögfüggvényeknek a segítségével. Pitagorasz tételének alkalmazása, derékszögű háromszögekben szögfüggvények használata

A gyakorló óra 45 perces tanórára tervezett. A részt vevő tanulók (18-30 fő) 2-szer 3 csoportra bonthatók (3-5 fő). Az A csoportokba a legjobb képességű tanulók kerülnek. A B csoportokba a közepes képességűek, a C csoportokba a leggyengébbek, de szükséges minden csoportban egy vezetőt választani, aki összefogja a csoport munkáját. A gyakorló részben azonban heterogén csoportokban dolgoznak a tanulók, két területen folyik a munka, 4 csoport kártyákon keresi meg az összetartozókat, illetve a füzetében dolgozik (oldja meg az egyenleteket), két csoport 2 számítógépen oldja meg a Learningapps feladatokat. A feladatmegoldó részben (Kálvin János élete) három feladat közül az elsőt a két C csoport, a másodikat a két B, a harmadikat a két A csoport oldja meg a feladatlapon (homogén csoportok, differenciált feladatok). A csoportvezető tanuló irányítja a munkát. A közös feladat megoldását az összes csoport együtt tudja megoldani, a részeredmények szükségesek ehhez. Az értékelést a csoportvezetők végzik, a tanár is elmondja észrevételit az utolsó szakaszban.

A karácsonyi ünnepkör lényegének felismertetése egy népi szokás és egy bibliai történet bemutatásával

A reformáció jelentős változást hozott Európa életében és azon belül Magyarországéban is. Ezt szeretnénk több oldalról, a történettudomány legfrissebb eredményeit is figyelembe véve bemutatni. A kor jelentős hitújítóinak mentalitása szerint törekszünk a hitelvek, gondolatok bemutatására, ezt követi az így kifejtett gondolatok befogadásának, hatásának értelmezése. Arra is szeretnénk ügyelni, hogy a különböző felekezetekhez tartozó tanárok és diákok ne érezzék egyoldalúnak a probléma feldolgozását. E téma egésze kapcsolódik a keresztény neveléshez, ezen belül leginkább az önismeret fejlesztéséhez, a hitigazságok rendszeres újragondolására való törekvéshez.

A kerettanterv vonatkozó bevezetője szerint „a tanulóknak meg kell ismerniük az elsődleges és másodlagos források kezelésének szabályait. „Az anyaggyűjtéshez nélkülözhetetlen a könyvtárakban, illetve azok anyagában (kézikönyvek, lexikonok, atlaszok, ismeretterjesztő folyóiratok stb.), valamint az elektronikus adatbázisokban való tájékozódás készségének kialakítása és fejlesztése.” A törikalauz több témát tartalmaz: a kereszténység keletkezését, tanítását, a római valláshoz való viszonyát, az ókereszténység jellemzőit és a középkori kereszténység kulturális hagyományait bemutató anyagokhoz juthat itt a felhasználó. A kereszténységgel kapcsolatos anyagokon túl a gyűjtemény válogatást ad a római „religio” forrásaiból is, hogy lehetővé tegye a komparatív illetve a diakronikus gondolkodás fejlesztését. A kereszténység liturgiai jellemzői, a vallás jellegzetes épületei (bazilikák) korstílus bemutatásaként – román, gótika – szerepelnek a kerettantervben, az itt található értelmezések azonban ezen messze túlmutatnak. A kalauz legfontosabb szerepe, hogy az eltérő nézőpontokat mutassa be, s tanár és diák számára lehetővé tegye, hogy ebben a kiegészítő anyagban egy résztéma mélyebb megismerése is megtörténhessen. A Törikalauzban összegyűjtött segédanyagok háttérismereteket nyújtanak a tanári felkészüléshez, ezen kívül ötleteket és nyersanyagokat is adnak a forrásokkal végzett tanulói tevékenységekhez. A diákoknak minél többfajta forráson keresztül van lehetőségük arra, hogy a kereszténység építészeti örökségének stílusváltozatait megismerhessék, de az anyag arra is felhasználható, hogy a római vallást és a kereszténységet a megadott anyag alapján komparatív módon vizsgálják. A kalauzban található linkek elsősorban a kereszténység középkori kulturális (építészeti) hagyatékának feldolgozását segítik. A múzeumok anyagai és a filmek rekonstrukciói kiegészítik egymást; előbbiekből ppt-k, kiselőadások készíthetőek, a képi anyag lehetőséget teremt egy-egy műalkotás elemzésének bemutatására, a műelemzés alapjainak megismertetésére. A szakirodalom elsősorban a tanári felkészülést segíti. A linkeken elérhető szöveges források megjelenésének legfontosabb célja, hogy plasztikusan ábrázolják a középkor emberének a valláshoz, illetve a templomhoz való viszonyát, s – a diakronikus rendben található, eltérő műfajú szövegek ráébresszenek arra, hogy ez a viszony folyamatos és napjainkig meghatározó. Célszerű ezekből a szövegekből részleteket válogatni akár szövegértési feladatként, akár pl. több katedrális-értelmezés összehasonlításához. Az adatbázisok a tanár és diák kutatómunkáját segítik, hasznosak pl. az önálló anyaggyűjtés gyakoroltatására.

A 17. század második felének és a 18. század első évtizedének évei Magyarország számára hol a török elleni, hol a Habsburgok elleni harcokkal teltek. E történelmi kor szereplőinek kettős célja volt: kiűzni a törököt, majd kivívni Magyarország függetlenségét. Ezek külön-külön is igen komoly célok, melyek megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseket tárja fel és mutatja be ez a törikalauz. A prezentációk vázlatpontokba szedve tárgyalják Zrínyi Miklós törökellenes harcait, Thököly Imre szerepét, a törökök kiűzését az országból, majd a Habsburg elnyomásra válaszul adott Rákóczi-szabadságharcot. Ezen ismeretek elmélyítését segítik a képek, térképek, valamint az igen érdekes és a részleteket is bemutató videók, animációk. A Rákóczi-szabadságharccal három videó is foglalkozik, egy rövidebb és két hosszabb. Az általános politika- és hadtörténet mellett mindegyikben jelentős hangsúlyt kapnak a keresztyén világon belüli vallási ellentétek, kiemelve a magyarországi protestánsok sokszor igen sanyarú helyzetét. A témakörrel kapcsolatos tudás ismétlését az interaktív játékok teszik lehetővé, melyek óra eleji motiválásra és figyelemfelkeltésre is kiválóan alkalmasak.

A XVIII. századi Magyarország az ellentmondások korának tekinthető. Hosszú évszázadok óta – a Rákóczi-szabadságharc befejezése után – az első békés időszak. Mégis, ekkor születnek az első forradalmi gondolatok, melyek a XIX. század eseményeihez elvezetnek. Az ország lakossága jelentősen megnőtt, a magyarság aránya viszont lecsökkent – szintén problémát okozva a későbbi koroknak. Magyarország helyzete javult, mezőgazdasági, oktatási fejlődés indult el, ugyanakkor az ipar elmaradása tovább nőtt. Ám mindez nem Magyarországtól függött, mivel csak része volt egy nála sokkal nagyobb gépezetnek: a Habsburg Birodalomnak. Furcsa tény, hogy a század egy Habsburg-ellenes szabadságharccal kezdődött, majd békés évtizedek után a század végén megint gyülekezni kezdtek a viharfelhők – ám a zivatar még egy ideig váratott magára. A XVIII. századi magyar történelemről az emberek többségének két személy neve villan be: a 40 évig trónon ülő Mária Terézia, majd a türelmetlen, csupán 10 évet uralkodó, reformer „kalapos” II. József. A történet azonban nem áll meg ennyiben: a Rákóczi-szabadságharcot követően meg kellett találni Magyarország helyét a Habsburg Birodalomban, s elindítani az ország benépesítését. Megkezdődött az ország modernizálása, a felvilágosult reformok, majd a század végén formálódó nemesi ellenállás és az I. Ferenc által indított konzervatív uralom. A Törikalauz célja mindezen témák feltárása, bemutatása.

Magyarország kora újkori történetének kiindulópontja az 1526-os mohácsi vereség. A csatavesztés okai, a harctéren elszenvedett vereség mikéntje, illetve annak következményei határozzák meg Magyarország XVI-XVII. századi történelmét. A fejezet középpontjában épp ezért a mohácsi vész és az azt követő időszak áll. Magyarország társadalmában a török háborúk és a kibontakozó hazai reformáció hatására alapvető változások történetek, melyek a későbbi évek politika- és társadalomtörténetét is meghatározták. A korszak eseményeinek sodrásában ezért fontos hangsúlyt kapnak a társadalmi és mentalitásbéli változások.

A XVIII. század egyfajta vízválasztó a történelemben: a mindennapi élet még közelebb állt a középkor világához, mint a modernséghez, ám minden akkori esemény, eszme, gondolat megalapozta mai, modern világunkat. Hogyan jött létre és hogyan működik a világmindenség? Milyen az ideális állam? Melyek a társadalom elsődleges értékei? Melyek az alapvető emberi jogaink? Ezekre és még sok más kérdésre keresték a választ a felvilágosodás nagy gondolkodói. A XVIII. századi gondolkodók nélkül nem jutott volna el a világ a demokráciák létrejöttéhez, az emberi alapjogok tisztázásához, a modern gondolkodáshoz. Kétségtelen azonban, hogy nemcsak pozitív következményekkel számolhatunk: a változások a forradalmak korát is elindították. Locke, Montesquieu, Rousseau, Newton, Voltaire neve például mindenki számára ismerősen cseng, de mit is tettek ők a világ, s leginkább a gondolkodás fejlődéséért? A törikalauz célja választ adni ezekre a kérdésekre.

A Törikalauz célja, hogy bemutassa a 17-18. századi történelem legfontosabb háborúit és rávilágítson a katonai konfliktusok mögött megbújó nagyhatalmi érdekekre. A segédanyag elsősorban négy újkori háborúra – harmincéves háború (1618-1648), spanyol (1701-1715) és osztrák örökösödési háború (1740-1748), hétéves háború (1756-1763) – koncentrál, ezeken keresztül mutatja be a kor európai nagyhatalmait és egymáshoz fűződő viszonyukat.

Tündérkert: a korszak Erdélyét – Móricz Zsigmond után – igen gyakran nevezzük így napjainkban. E szóra kivétel nélkül minden diák felkapja a fejét történelemórán. Vajon tényleg Erdély volt a három részre szakadt Magyarország zilált, bizonytalan, véráztatta korszakának tündérkertje, vagy túlzás lenne ezt állítani? A téma bevezetéseként hívjuk meg a diákokat egy „kutatóexpedícióra”, melynek legyen ez a kulcskérdése! E törikalauz segítségünkre lesz a kérdés megválaszolásában az „expedíció” során. A törikalauz két témát ölel fel, mutat be a kora újkori magyar történelemből: 1). Bethlen Gábor fejedelemségét és 2). Erdély sajátos etnikai és vallási viszonyait. Célja, hogy a kerettantervet és a forrásközpontú történelemoktatás kritériumait szem előtt tartva, változatos, életkori sajátosságnak megfelelő, a modern pedagógia vívmányaihoz illeszkedő anyagokkal mutassa be a korszak fő kérdésköreit, alakjait, mozgatórugóit, újításait. Az összeállításkor törekedtünk egyrészt arra, hogy a témában mind közép-, mind emelt szinten érettségiző diákok számára, órai és otthoni tanulásra egyaránt legyen megfelelő tartalom. Másrészt arra is, hogy a megjelenő tartalmakkal a lehető legtöbb kulcskompetencia fejlesztésre kerüljön, helyes irányba fejlődhessen a nemzeti identitás és magyarságtudat. Bethlen a tudomány mellett a művészeteket is pártolta. A Kájoni Kódex megmaradásának, illetve a néphagyománynak köszönhetően több zenei műfajt is ismerhetünk a korszakból. A törikalauzba hajdú, katonai és tipikus, korabeli erdélyi főúri zene is került. A diákok ezek hangszerelését, ritmikáját stb. összehasonlítva árnyaltabb képet kaphatnak az adott társadalmi réteg/csoport mindennapjairól, könnyebben beleképzelhetik magukat a korba.

A földrajzi felfedezések, valamint az azzal járó új ismeretek, innovációk, a keresztény vallás terjesztése és a gyarmatosítás egy teljesen új fejezetet nyitott a világtörténelemben. Az új földrészek megismerésén kívül a világgazdaság is teljes mértékben átalakult, innentől kezdve igazi világkereskedelemről is beszélhetünk. Ez a törikalauz ezt a nagyszerű időszakot, a felfedezések kiváltó okait, majd következményeit, illetve a világgazdaságban bekövetkező gyökeres változásokat kívánja ismertetni. A képek és térképek bemutatják a világ 15. századi helyzetét, majd a 16. századi látványos változásokat. A kisvideók rövid, de lényegre törő összefoglalást adnak a korabeli folyamatokról, a hosszabb filmek pedig részletes tájékoztatást adnak az ok-okozati összefüggésekről, valamint a történelmi folyamatok következményeiről. A játékos feladatok segítenek az ismétlésben, rendszerezésben, vagy akár a rövidebb részek összefoglalásában. Az internetes tartalmak egyik része rövidebb, másik része pedig részletesebb összefoglalást ad egy-egy személyről vagy meghatározó eseményről, könnyítve ezzel a téma mélyebb megismerését. A prezentációk pedig egy-egy tanóra megtartásához nyújtanak segítséget, vázlatosan foglalják össze mind a felfedezések, mind a világgazdaság átalakulásának főbb eseményeit.

Amerika felfedezése kulcsfontosságú esemény a történelemben, azonban talán ugyanakkora jelentőségű a gyarmatokból fokozatosan létrejövő, egyre bővülő állam, az Amerikai Egyesült Államok véráldozatoktól sem mentes megalakulása. A brit hatalommal való küzdelem és a formálódó demokratikus állam igénye, majd megvalósulása nagyon meghatározó esemény a XVIII. században. A korszakban népszerű felvilágosult eszmék itt kaptak szárnyra először, s talán a legsikeresebben is. A hatalmi ágak megosztása, a nép jólétének előtérbe helyezése, az alapvető szabadságjogok mind helyet kaptak az amerikai alkotmányban, mely a világ legrégibb ma is hatályban lévő alapokmánya. A törikalauz célja bemutatni a függetlenségi háború előzményeit, fontos eseményeit, valamint az elért eredményeket: az újdonsült Amerikai Egyesült Államok működését és alkotmányát.

A XVIII. század vége és a XIX. század eleje Franciaország egyik legzavarosabb időszaka. Közel 30 év alatt annyi változás és fordulópont volt a történelmükben, mint máshol több száz év alatt. A XVIII. századi ember felismerte, hogy sok minden nem működik jól a világban, változások kellenek. Így születtek meg a felvilágosodás gondolatai, melyek azonban a gyakorlatba néhol nehezen átültethetők. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában megfogalmazták az emberi és polgári alapjogokat, azonban gyakorlati alkalmazásuk igencsak akadozott. Királyság, köztársaság, diktatúra, császárság egymást váltották, miközben a lényeg, amiért a forradalom kirobbant, a jogok – melyek a mai demokráciák jogrendjének alapját képezik – elsikkadtak, átértelmeződtek. A szabadság, testvériség, egyenlőség eszméje többször kudarchoz vezetett. A forrongó Franciaországot végül egy tábornok, Napóleon fogta össze, olyannyira, hogy pár év alatt hatalmas területeket foglalt el. Ő lett a történelem egyik legnagyobb alakja, amit katonai tehetsége révén ki is érdemelt. Emellett kétségtelen, hogy uralkodása hozzájárult az emberi jogok megerősödéséhez, a polgári államok létrejöttéhez, hiszen Franciaországban és az elfoglalt területeken is polgári törvényeket vezetett be – még akkor is, ha 30-40 évvel korábban a forradalmat kirobbantó franciák nem egészen így képzelték el. A törikalauz célja bemutatni az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának főbb kérdéseit valamint Napóleon alakját, háborúit.

A XVIII-XIX. század mindenben a változás szelét hozta. Új gondolatok, eszmék, felfogások, s megannyi dolog, ami befolyásolta a világ működését. Azonban a korban nem csupán elméletekről, hanem gyakorlati, kézzelfogható dolgokról is beszélhetünk: tárgyakról, találmányokról, melyek megváltoztatták a világot. Az ipari forradalmak kora nem pusztán új találmányokat, érdekességeket adott a világnak, hanem átformálta az egész gazdasági-társadalmi berendezkedést, s alapját adta a mai kényelmes, gépesített életünknek. A mezőgazdaság technikai vívmányaiból született meg a gőzenergia felhasználásának ötlete, mely forradalmasította a közlekedést, ipart. Mindez a második ipari forradalomban folytatódott, s egyéb energiaforrások, eszközök is megjelentek. Talán ma már el sem tudnánk képzelni a mindennapjainkat nélkülük. A gazdasági átalakulást követték a társadalmi változások: elkezdődött a városokba áramlás, létrejött a munkásosztály és a női emancipáció. Az életmód teljesen megváltozott. Nem utolsósorban érezzük iparosított világunk árnyoldalait, hiszen a környezetszennyezés problémája egyre aktuálisabb világszerte. A törikalauz célja bemutatni az ipari forradalmak előzményeit, történetét, főbb találmányait és mindezek társadalmi hatásait

A reformáció Luther Márton fellépésével 1517-ben kezdődött. A következő évtizedekben több hitújító fellépésével különböző irányzatok alakultak ki. A legfontosabb irányzatok tanításához a törikalauz Reformáció és katolikus megújulás című weboldalán kaphatnak segítséget. Ezek az irányzatok Európa különböző országaiban más-más módon hatottak. Ezt a hatást szeretnénk több oldalról, a történettudomány legfrissebb eredményeit is figyelembe véve bemutatni. E téma egésze kapcsolódik a keresztény neveléshez, ezen belül leginkább az önismeret fejlesztéséhez, a hitigazságok rendszeres újragondolására való törekvéshez.

A reformkor a magyar történelem egyik legjelentősebb korszaka. E rövid, de annál tartalmasabb politikai és kultúrtörténeti időszakban indul meg a nyugat-európai mintaadó államoktól lemaradt Magyarország komplex modernizációja, s születik meg számtalan gazdasági, kulturális, szociális vívmány. Megindul a küzdelem többek között a polgári átalakulásért, a nemzeti függetlenségért. A törikalauz célja, hogy a kerettantervet és a forrásközpontú történelemoktatás kritériumait szem előtt tartva, változatos, életkori sajátosságnak megfelelő, a modern pedagógia vívmányaihoz illeszkedő anyagokkal mutassa be a korszak fő kérdésköreit, alakjait, mozgatórugóit, újításait. Az összeállításkor törekedtünk egyrészt arra, hogy a témában mind közép-, mind emelt szinten érettségiző diákok számára, órai és otthoni tanulásra egyaránt legyen megfelelő tartalom. Másrészt arra is, hogy a megjelenő tartalmakkal a lehető legtöbb kulcskompetencia fejlesztésre kerüljön, helyes irányba fejlődhessen a nemzeti identitás és magyarságtudat. Mivel ebben az időben született meg hazánk Himnusza, fontosnak tartottuk továbbá, hogy a hanganyagok között megjelenjenek a korábban használt, felekezetekhez köthető néphimnuszok, így a diákok összehasonlíthatják ezek szövegét, dallamát hangszerelését Kölcsey művéével. A törzsanyag mellett, hogy a „haladás” jelszó még teljesebb értelmet nyerhessen a diákok számára, a korszak egyes művészeti ágairól is képet kaphatunk (tánc, zene, képzőművészetek).

Magyarország középkori története elválaszthatatlan Károly Róbert és Nagy Lajos király uralkodásától. A korszak megismerhető jelentős uralkodóinak politikai életpályáján keresztül. A több nemzetiségből álló Magyar Királyság a közép-európai régió egyik legerősebb államaként fejlődött, sorsa több ponton összekapcsolódott a környező államok és Nyugat-Európa fejlődésével. Az Anjou-uralkodók gazdaság-, illetve külpolitikája Magyarországot felhelyezte az európai politikai térképre. Károly Róbert gazdaságpolitikai intézkedései alapvetően határozták meg az ország sorsát és fejlődésének alakulását.

Magyarország történetének egyik legválságosabb időszakára esett az európai reformáció megjelenése. Miközben az ország három részre szakadt, és a Magyar Királyság a fennmaradásért küzdött az oszmán hódítók ellen, a szellemi életben is hatalmas változások történtek. Rövid idő alatt majdnem az egész ország protestáns lett. Ám a magyar trónon ekkor a harcos katolikus Habsburg-dinasztia ült. Hitük védelmében ellentámadásba lendültek, és rövid idő alatt csaknem a teljes királyi Magyarországon meg tudták szilárdítani a katolicizmus helyzetét. Ennek a szellemi küzdelemnek volt eszköze a művészetekben, építészetben, a tárgyi kultúrában a protestáns puritanizmussal szembehelyezkedő pompázatos barokk. Mindeközben Erdélyben és a hódoltság területén egészen máshogy alakult a hitbéli küzdelem.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország történetének egyik meghatározó fordulópontja volt. A polgári átalakulást megindító, szinte mítosszá váló eseménysorozatot nemzeti identitásunk alapkövének tartjuk. Egyes szakértők szerint itt érhetjük nyomon történelmükben előszőr igazán karakteresen a nemzettudatot, az összetartozás érzést, a szabadságszeretetet, a nemzeti büszkeséget. E korszak adott hazánknak olyan nemzeti hősöket, akikre nem csak büszkék lehetünk, vagy példát vehetünk róluk, de nevük puszta említése is azt az érzést váltja ki belőlünk: „jó magyarnak lenni”. Mindezek miatt, 1848-49 hatással van jelenünkre és jövőnkre, így magyarként nem csak tudnunk, de értenünk is kell eseményeit. A törikalauz célja, hogy a kerettantervet és forrásközpontú történelemoktatás kritériumait szem előtt tartva, változatos, életkori sajátosságnak megfelelő, a modern pedagógia vívmányaihoz illeszkedő anyagokkal mutassa be a korszak fő kérdésköreit, alakjait, mozgatórugóit, vívmányait, helyszíneit, legendáit. Az összeállításkor törekedtünk egyrészt arra, hogy a témában mind közép – mind emeltszinten érettségiző diákok számára, órai és otthoni tanulásra egyaránt legyen megfelelő tartalom. Másrészt arra is, hogy a megjelenő tartalmakkal a lehető legtöbb kulcskompetencia fejlesztésre kerüljön, helyes irányba fejlődhessen a nemzeti identitástudat, valamint összetartozás- és magyarságtudat. A cél elérése érdekében arra törekedtünk, hogy a tartalmak segítsenek megérteni a téma komplexitását, hatásait, megjelenését hagyományainkban, kultúránkban, jelenünkben. Külön hangsúlyt kap benne a népdal, mint lehetséges történelmi forrás, valamint a korszak egyedülálló hatása néptáncunkra és népzenénkre. Tapasztalataink szerint a forradalom és szabadságharc tanítása, vizsgálata a tanórákon csak ritkán történik nemzetközi kontextusban helyezve (is), így célszerűnek tartottuk, hogy olyan oktatási segédanyagok kerüljenek jelen törikalauzba, melyek egyebek mellett rávilágítanak, hogy a magyar események miért egyedülállók a korszak forradalmai között, miért vívta ki általuk hazánk Európa, sőt távoli kontinensek népeinek tiszteletét is, miért került Magyarország ekkor szinte az egész világ figyelmének középpontjába, vajon miért is „érezhette szűknek Heinrich Heine 1849-ben német zekéjét”?

A napóleoni háborúk után a bécsi kongresszus (a győztes felek által 1814 szeptembere és 1815 június 9-e közt megtartott nemzetközi kongresszus) tartósan megszabta Európa határait. Ám amennyire tartósnak bizonyultak a hatalmi viszonyok, akkora változások zajlottak le szellemi téren. Európában a században vált meghatározóvá a humanista „vallás” négy irányzata, a konzervativizmus, a liberalizmus, a szocializmus és a nacionalizmus. Innentől kezdve fokozatosan alakul ki, hogy az európai ember erkölcsét a négy nagy eszmeáramlat és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek, értékítéletek határozzák meg. A jelenség a XX. században csúcsosodik ki.

A kora újkor két jelentős változása, a tőkés gazdálkodás és a reformáció megjelenése fenekestül felforgatta Európa életét. Újfajta értékeket valló társadalmi csoportok jelentek meg. Ám az eltérő gazdasági és társadalmi berendezkedésű országokban egészen más folyamatok játszódtak le. A korán kapitalizálódó Angliában széles társadalmi csoportok kerültek szembe a hatalom koncentrálásában érdekelt királyi családdal és a hozzá hű udvari arisztokráciával. A tőkés átalakulásban érdekelt csoportok gazdasági súlyuknál fogva képesek voltak a polgárháborúban érdekeik érvényesítésére, és egy újfajta államberendezkedés kialakítására, mely a korábbinál jóval szélesebb körben osztogatta a politikai jogokat. Franciaországban, ahol a királyi udvar gazdasági szerepe jóval meghatározóbb tudott maradni, nem történt olyan széleskörű tőkefelhalmozás, és a kapitalista gazdálkodáshoz szükséges haszonelvű szemlélet is szűkebb körben hatott. Ezért az uralkodó kiterjedt hivatalnokszervezetén és hatalmas hadseregén keresztül növelni tudta befolyását, megszilárdítva az abszolutizmus rendszerét. Hosszú távon az angol modell bizonyult sikeresebbnek, míg Franciaország számára forradalmi változásokat tartogattak a következő századok.