TÉMACSOMAGOK

9. évfolyam részére

A melléknevek gyakorlása és az ismeretek elmélyítése. A melléknevek alap- és középfokának átismétlése triminó segítségével, a melléknevek használata önálló mondatalkotással, a melléknevek  jelentésének az elsajátítása angol és magyar nyelven.

Szeretettel köszöntjük a kedves érdeklődő kollégákat, diákokat a zenei videógyűjtemény látogatói között! Mindannyian tudjuk, hogy zenét hallgatni nagyszerű dolog. A legjobb, ha minden képi segítség nélkül egyszerűen elmélyedünk a hallott zenében, hagyva, hogy a muzsika érzéseket, hangulatot, egyszersmind képeket tárjon elénk fantáziánk segítségével. Miért van mégis szükség az ének-zene tantárgy tanításához zenei videókra? Egyfelől, mert számos zenemű képi megvalósítást is igényel, gondoljunk csak az operákra, balettekre. Teljes élményt akkor tudunk adni az órákon, ha ezeket a műveket a maguk látványvilágával együtt mutatjuk be a diákoknak. Másrészt, komolyzenei koncertekre ritkán eljutó tanítványainknak érdemes akárcsak videó segítségével is bemutatni, milyen hangszereket használnak egy szimfonikus zenekarban, milyen technikával lehet azokat megszólaltatni, milyen átéléssel játszik egy-egy szólista a hangszerén. Harmadrészt – tetszik, vagy nem tetszik – diákjaink a különböző okos eszközöknek köszönhetően szinte egyfolytában videókat néznek, ez a világ nagyon leköti őket, így otthonos lesz számukra, ha az ének-zene órán is találkoznak ezzel. A témacsomagban a következő zeneművek kaptak helyet: Matyó csárdás Szatmári táncok Melegszamosi táncok Kalotaszegi táncok Pe Loc (Topogó tánc) Magyarlapádi dalok Hidegen fújnak a szelek – mezőségi dal Kalotaszegi zene Somogyi táncok Gyimesi táncok Moldvai táncok Moldvai archiv felvétel Mátyusföldi dalok Népzenei flashmob Budapest belvárosában Antik görög muzsika Szeikilosz sírverse Az antik görög zene felfedezése Dies irae gregorián ének Victimae paschali laudes Ut queant laxis Ut queant laxis Mariam Matrem Virgine Ad mortem festinamus Alle, psallite Fornsete: Nyár-kánon Oly jó a nyár (Ce fu en mai…) L’ homme armé chanson és Dufay miséje Passereau: Il est bel et bon – madrigál Thomas Morley:Now is the month of Maying Monteverdi: Si ch’io vorrei morire Palestrina:Jesu rex admirabilis Lassus: Zsoldos szerenád (Matona mia Cara) Reneszánsz hangszeres zene John Dowland: The earl of Essex galiard William Byrd: Pavana Lachrymae Tinódi Lantos Sebestyén: Egri históriának summája Balassi Bálint – Misztrál együttes: Bocsásd meg, Úristen… Bakfark Bálint: Lantfantázia No. 9. Handel: Rinaldo – részlet Purcell: Dido és Aeneas Monteverdi: Poppea megkoronázása – részlet Vivaldi: Gloria Vivaldi: A négy évszak J.S.Bach: h-moll szvit Handel: Messiás – részlet J.S.Bach: 147. kantáta – részlet J.S.Bach: d-moll versenymű J.S.Bach: d-moll toccata és fúga J.S.Bach: Máté-passió – részlet J.S.Bach: G-dúr cselló szólószvit J.S.Bach: Musicalisches Opfer – részlet Bach – egy szenvedélyes élet – dokumentumfilm Szeretettel bíztatjuk a pedagógus kollégáinkat, használják az ének-zene tanításában ezeket az anyagokat, a diákok hálásak lesznek, hiszen az ő nyelvükön keresztül találhatunk utat a komolyzene megszerettetéséhez.

A tehetetlenségi nyomaték megismerése kísérleti, mérési alapokkal.

A perdület fogalmának és megmaradási törvényének feldolgozása kísérletekkel és gyakorlati alkalmazásokkal.

A forgómozgás alapegyenletének alkalmazásai: az előző órán tanult törvény összekapcsolása egy bibliai történettel, a sporttal és néhány játékkal. Néhány eszköz mozgásának elemzése mérés és feladatmegoldás útján.

A digitális kompetencia fontos szerepet tölt be a fizika oktatásában, a kísérleti eredmények kiértékelésében, valamint lehetőséget kínál, hogy megismerjék a fizika technikai fejlődésre gyakorolt hatását. A magyar oktatásból teljesen hiányzik ez a fajta szemléletmód, az óra egyik célkitűzése ezt megismertetni a diákokkal. Ezzel olyan módszerhez és szemlélethez jutnak diákjaink, mely a konkrét tananyag tartalmaktól függetlenül alkalmazható. Az órán megtanulják a diákok a robot kezelését, megtanulnak mérni, adatokat rendszerezni, értelmezni, grafikont készíteni, csoportban dolgozni.

Az egyenletesen változó körmozgás kinematikai és dinamikai jellemzőinek tisztázása, új fogalmak tanítása az alábbiak szerint történik: 1. Az egyenletes körmozgás jellemzőinek ismétlése Learningapps feladaton keresztül. 2. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás jellemzőinek ismétlése a fenti Learningapps feladattal. 3. Annak bemutatása, hogy a címben szereplő jelenség az 1. és 2. pontban leírt jelenségek egyesítése egy ismert, életszerű számpéldán keresztül. 4. Az egyenletesen változó körmozgás dinamikai feltételeinek megtanítása a fenti számpélda befejezéseként és egy ráerősítő Learningapps visszakérdezésével. 5. Az egyenletesen változó körmozgáshoz tartozó gyorsulási és szöggyorsulási jellemzők megtanítása Learningapps feladaton keresztül. 6. A fenti téma fizikai jellemzőinek és a közöttük lévő kapcsolatok rendszerezése táblázatos formában.

A két tanórára tervezett tehetetlenségi erők első órája az inerciarendszer, gyorsuló vonatkoztatási rendszer, valódi és nem valódi, ún. fiktív, tehetetlenségi erők tudatos használatának elsajátítása a cél. Az óra bevezető, rövid, vicces videója jól motiválja a tanulókat, majd az utána következő meghökkentő videóval már a részletek elemzését is megkezdhetjük. A kölcsönhatás fogalmának és a Newton törvények learningapps-os átismétlése után, a transzlációs mozgású gyorsuló vonatkoztatási rendszerben fellépő tehetetlenségi erővel, majd a forgó vonatkoztatási rendszerben fellépő tehetetlenségi erővel, az ún. centrifugális erővel foglalkozunk. A helyben elkészített, vagy videón megvizsgált kísérleteken keresztül megvizsgáljuk az erők felvételét az inerciarendszerben és összehasonlítjuk velük a gyorsuló vonatkoztatási rendszerben felvett erőkkel. A rajzmodellezés után egy rövidebb számítási feladattal is foglalkozunk. A centrifugális erők vizsgálatát egy rendkívül tanulságos videóval, egy motorkerékpár kerekével hajtott játszótéri körhintának bemutatásával kezdjük. (Itt is felhívjuk a figyelmet, hogy a körhinta ilyen meghajtása életveszélyes is lehet.) A tanóra zárásaként egy inerciarendszer – nem inerciarendszer csoportosításos Learningapps feladattal összegezzük a tanultakat.

A tehetetlenségi erők témakörben két tanórára tervezett tananyag második órája. Az első órában a tanulók már elsajátíthatták a forgó vonatkoztatási rendszerben megjelenő centrifugális erő helyes használatát. Ebben az órában a földi forgó vonatkoztatási rendszerben fellépő centrifugális erő hatásokon kívül a földrajz tantárgyban már megismert Coriolis erővel is foglalkozunk. Az óra első részében Földünk különböző pontjain megjelenő nehézségi gyorsulás értékének centrifugális hatástól való függését értetjük meg. Megmutatjuk, hogy mi a gravitációs és a nehézségi erő közötti különbség. Az óra második részében az árapály jelenséggel kapcsolatos magyarázatokat elemezzük. Ebben a részben kitérünk a tömegközéppont fogalmára, illetve a Föld-Hold tömegközéppont körüli keringés szimulációs bemutatására. Az árapály 6-6 órás emelkedés-süllyedés jelenségét több animációval és szimulációval vizsgálhatjuk. Az óra harmadik részében a földrajz tantárgyban megjelenő, vizek és szelek áramlását befolyásoló Coriolis-erő megértését célozzuk meg. Ehhez az interneten elérhető animációkat, videókat használjuk fel. Az órába tanulói reflektálódás céljából Learningapps-feladatokat építettünk be.

Az óra keretében a diákok megismerkednek a digitális eszközök alkalmazási lehetőségeivel a földi tér ábrázolásában. A diákok egy virtuális osztálykirándulás egy napját tervezik meg egy kiemelt református városban a Google Earth programjával.

A tanóra játékos feladatokon, diagram- és térképelemzésen keresztül ismerteti meg Bulgária természet- és társadalomföldrajzi jellemzőit a diákokkal. Az ország látnivalóiról és épített örökségéről szóló promóciós videó készítése a digitális kompetencia fejlesztésére is módot ad.

Az óra keretében a frontális bevezetést követően a diákok maguk vonnak le következtetéseket, majd a LearningApps alkalmazás segítségével saját eszközeiket használva mélyítik el a tanultakat, végül a megismert fogalmak közös rögzítésével gyakorolják a vázlatkészítést.

Óravázlat, szaktanári segédlet és tanulói munkafüzet a kolloidokkal kapcsolatos legfontosabb fogalmak elméleti és gyakorlati elsajátításához

Az anyagi rendszerek témakör összefoglaló órája, gyakorlás. Tanulói elméleti és gyakorlati feladatok, szaktanári segédlet.

Természettudományos és helytörténeti szabadulószoba létrehozása: A szabadulószobák lényege, hogy egy 6-8 főből álló csapatot kötött időre bezárnak egy szobába, ahonnan főként logikai és ügyességi feladatok elvégzésén keresztül lehet kijutni. A csapattagoknak a szabaduláshoz együtt kell dolgozniuk. 9. évfolyamos diákok állítottak össze egy olyan szabadulószobát az iskola egy eldugott helyiségében, amelynek témája iskolatörténeti vonatkozású és a „szabaduláshoz” természettudományos ismeretek felhasználására, logikai készségekre van szükség. A témacsomag rövid összefoglalója megtalálható a https://www.reformatus.hu/data/documents/2019/09/05/1-48_vegso.pdf oldalon. Az itt bemutatott modult ötletadónak szánjuk. Mindenkit arra biztatunk, hogy adaptálja a saját körülményei és lehetőségei szerint. A témacsomag részletesebb tanulmányozásához a következő lépéseket ajánljuk: • „Projektterv” c. dokumentum letöltése. • A „Projektterv” alapján a teljes folyamat áttekintése, a mellékletek letöltése, amelyek a „Felhasználható tanulási eszközök” alatt találhatók.

A témacsomag a másodfokú függvének ábrázolásához és jellemzéséhez ad segítséget. A Geogebra alkalmazásással (használati útmutatója része a témacsomagnak) másodfokú függvényeket lehet ábrázolni, szemléltetve ezzel a függvény-transzformációs lépések és a függvény hozzárendelési szabálya közötti kapcsolat. A digitális feladatok segítségével a másodfokú függvény hozzárendelési szabálya, képlete és a függvény transzformációs lépések (jobbra, balra, fel, le) közötti kapcsolat mélyíthetó el; illetve differenciáltan két különböző szinten lehet gyakorolni a másodfokú függvények függvénytranszformációs lépések alapján történő ábrázolását. A témacsomagban megtalálható a fent említett digitális feladatok nyomtatható verziója pdf formátumban: egy kártyakészlet és két matematikai totó.

A témacsomagban szerepel egy Geogebra alkalmazás használati útmutatóval, mellyel négyzetgyökfüggvényeket lehet ábrázolni, úgy, hogy láthatóvá teszi a függvénytranszformációs lépések és a függvény hozzárendelési szabálya közötti kapcsolatot. A témacsomagban még található egy olyan Learningapps alkalmazás, melynek segítségével a négyzetgyökfüggvény hozzárendelési szabálya, röviden képlete és a függvénytranszformációs lépések (jobbra, balra, fel, le) közötti kapcsolat mélyíthető el, mert ezeket szokták összekeverni. A témacsomagban még található két olyan Learningapps alkalmazás, melyek segítségével differenciáltan két különböző szinten lehet gyakorolni a négyzetgyökfüggvények függvénytranszformációs lépések alapján történő ábrázolását. A témacsomagban még megtalálható a fent említett Learningapps alkalmazások nyomtatható verziója pdf formátumban: egy kártyakészlet, a csoportosításos Learningapps megfelelője, és két matematikai totó, a két egyválasztásos kvíz Learningapps alkalmazás megfelelője.

Az egyszerű sorbarendezési (ismétlés nélüli permutáció) és kiválasztással történő sorbarendezési (ismétlés nélküli és ismétléses variáció) feladatok értelmezésének elsajátítása. Az ismeretek elmélyítése gyakorlati problémák megoldásával. Feladatlap. Értékelő táblázat (ami online megosztást igényel).

Halmazok, halmazok egymáshoz való viszonya és halmazműveletek, illetve bibliai vagy egyházkerületekkel, egyházmegyékkel kapcsolatos alkalmazásuk.

A gyakorló óra 45 perces tanórára tervezett. A résztvevő tanulók (18-30 fő) 2-szer 3 csoportra bonthatók (3-5 fő). Az A csoportokba a legjobb képességű tanulók kerülnek. A B csoportokba a közepes képességűek, a C csoportokba a leggyengébbek, de szükséges minden csoportban egy vezetőt választani, aki összefogja a csoport munkáját. A gyakorló részt három területen végezzük, 2-szer 2 csoport kártyákon keresi meg az összetartozókat, illetve a füzetében dolgozik (oldja meg az egyenleteket). Két csoport az interaktív táblán oldja meg a LearningApps feladatokat. A kerettörténetbe (Szegedi Kis István a börtönben) helyezett három feladat közül az elsőt a két C csoport, a másodikat a két B, a harmadikat a két A csoport oldja meg a feladatlapon. Minden tanuló felel valamiért (pl. a szöveg értelmezése, egyenlet felírása, megoldása…). Az utolsó feladat megoldását az összes csoport csak együtt tudja megoldani, a részeredmények szükségesek ehhez. Az értékelést a csoportok is, a tanár is elvégzi az utolsó szakaszban.

A gyakorló óra 45 perces tanórára tervezett. A részt vevő tanulók (18-30 fő) 2-szer 3 csoportra bonthatók (3-5 fő). Az „A” csoportokba a legjobb képességű tanulók kerülnek. A „B” csoportokba a közepes képességűek, a „C” csoportokba a leggyengébbek, de szükséges minden csoportban egy vezetőt választani, aki összefogja a csoport munkáját. A gyakorló részt három területen végezzük, 2 csoport kártyákon keresi meg az összetartozókat, 2 csoport a füzetében dolgozik. Két csoport 2 számítógépen oldja meg a kétféle Learningapps feladatokat. A kerettörténetbe (Károli Gáspár biblianyomtatása) helyezett három feladat közül az elsőt a két „C” csoport, a másodikat a két „B”, a harmadikat a két „A” csoport oldja meg a feladatlapon, de az ábrázolást a számítógépeken, interaktív táblán végzik. Minden tanuló felel valamiért (pl. lineáris függvény ábrázolása, a feladat ellenőrzése…). Az értékelést a csoportok is, a tanár is elvégzi az utolsó szakaszban.

„Mit adtak nekünk a görögök?” Ebben a törikalauzban arra vállalkozunk, hogy a kezdetektől a hellénizmus koráig próbáljunk meg segítséget adni a „görög csoda” tanításához. Segíteni szeretnénk az iskolai oktatásban szaktárgyakra szakadt műveltséganyag egyben látását. Pl. hogyan különült el a hitvilág, az irodalom és a filozófia, s hogyan hatottak egymásra egy-egy korban. Ugyanakkor igyekeztünk ügyelni a hazai tantárgyi struktúra sajátosságaira is. A görög irodalmat csak érintjük, mert ez nagyrészt a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz tartozik. Művészettörténettel többet foglalkozunk, mert ennek súlya eltérő az egyes iskolák pedagógiai programjában. A filozófia nagyobb súlyt kap, egyrészt az összefüggések megértése miatt, másrészt mert ez a tantárgy a magyar középiskolákból kiszorulni látszik. A kompetenciaközpontú oktatás elvei szerint törekedtünk minél több lehetőséget adni arra, hogy órán az említett bőséges műveltséganyag egyes elemeit változatos módszerekkel feldolgozhassuk, elemezhessük, hogy élményt jelentsen a diákoknak egy szoborral, épülettel vagy gondolatmenettel való ismerkedés. A keresztyén neveléshez egyrészt az élményen keresztül kapcsolódunk: a témánkhoz tartozó szövegek elemzéséből születő élmény segítheti biblikus szövegek feldolgozását. A görög-római kultúra a kezdetektől fogva hatott a keresztyénségre. Pl. Pál apostol Kleanthészt idézi (Ap. Csel. 17:28), vagy János evangélista és a görög dráma kapcsolata. Görög szavak továbbélését is megfigyelhetjük.

A kalauz elsősorban arra a célra szolgál, hogy a kereszténység és az iszlám kapcsolatát diakronikus módon közelítse meg, és lehetőséget adjon arra, hogy a tanárok megfelelő segédanyagot találjanak az iszlám vallás és civilizáció bemutatására. Az anyag segít abban, hogy felhasználói többek közt korabeli források segítségével történetileg hitelesen legyenek képesek ábrázolni a két világvallás bonyolult kapcsolatrendszerét az iszlám születésétől egészen napjainkig. A tanári segédanyag a kerettantervben alább megjelenő témák tanításához nyújt segédletet: Az iszlám és az arab hódítás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatása. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. Szegregáció, bűnbakkeresés A keresztes hadjáratok pusztításai; Európa kultúrájára gyakorolt hatása.

A hit- és erkölcstan-, magyar irodalom órákon kívül a történelemóra is lehetőséget ad a Biblia jobb megismerésére. A kerettanterv vonatkozó része szerint : „Az ismeretátadással azonos súllyal kell kezelni a tanulói képességek – az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; a kommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás – fejlesztését, melyet kellően változatos tevékenységformák biztosításával lehet a leghatékonyabban elérni”.

A 15. század Magyarország történelmének egyik legsikeresebb időszaka volt. Ez a Törikalauz ezt az időszakot mutatja be Hunyadi János törökellenes harcain és Hunyadi Mátyás uralkodásán keresztül. Kiemelt hangsúlyt kap Magyarország közép-európai helyzete, nagyhatalmisága és ereje. A prezentációk segítségével betekintést kaphatunk a Hunyadiak törökellenes harcaiba, illetve Magyarország kiemelkedő fontosságú, Európát védő szerepébe, és ehhez kapcsolódóan az akkori politikai, gazdasági és katonai viszonyokba. A videók részletesen bemutatják Magyarország döntő hadi eseményeit, valamint Hunyadi Mátyás reformjait és hódításait is.

Az államalapítás utáni zűrzavaros időszakot követően Szent László és Könyves Kálmán szilárdította meg a középkori keresztény magyar államot. A Törikalauz célja bemutatni ennek folyamatát, majd az országra nehezedő újabb külső és belső eredetű problémákat (birtokadományozás, tatárjárás) és a rájuk adott válaszokat, mint az Aranybulla kiadása és IV. Béla tevékenysége, akire mai napig második honalapítóként tekintünk. A téma feldolgozásában nem csupán az uralkodók portréi kapnak hangsúlyos szerepet, hanem a társadalom és a gazdaság változásai a XI-XIII. századi Magyarországon.

Az Oszmán Birodalom kialakulása és térnyerése a következő évszázadok történelmét igen jelentős mértékben meghatározta, ugyanis nemcsak a területek elfoglalása és adóztatása változtatta meg a körülményeket, hanem a keresztény vallás jövőjét is veszélyeztette, hiszen a fő cél Európa elfoglalása volt. Ez a törikalauz ennek a folyamatnak az első időszakát, a birodalom kialakulását és világhatalommá válását kívánja bemutatni. A vázlatpontokba rendezett prezentáció is ezt segít áttekinteni, valamint a főbb hadi és politikai eseményekbe betekintést nyújtani. A képek és térképek vizuálisan is bemutatják a birodalom jelentősebb szultánjait, terjeszkedésének főbb állomásait, a videók és az internetes tartalmak pedig még részletesebb információkat nyújtanak a téma iránt érdeklődőknek. Aki szeret játékos formában tanulni, annak az interaktív feladatok lesznek a segítségére, ismereteinek bővítésére, de a tanórák elején a motiválásra, a figyelem felkeltésére is kiválóan alkalmasak.

A törikalauz három jelentős témát ölel fel a tananyag egyetemes középkori részéből: 1. a hűbériség és a jobbágyság kialakulását, 2. az uradalom jellemzőit és a mezőgazdasági technika fejlődését, valamint 3. a Frank Birodalom történetének főbb állomásait. A témák nemcsak azért kiemelkedően fontosak, mert hozzájárulnak európai identitásunk kialakításához és megéléséhez, hanem mert alapos megismerésük és megértésük nélkül nem érthető meg a késő középkor, sem a kapitalizmusra való áttérés, a polgári átalakulás. A törikalauz célja, hogy a kerettantervet és forrásközpontú történelemoktatás kritériumait szem előtt tartva, változatos, életkori sajátosságnak megfelelő, a modern pedagógia vívmányaihoz illeszkedő anyagokkal mutassa be a korszak fő kérdésköreit, alakjait, mozgatórugóit, eredményeit, helyszíneit, legendáit. Az összeállításkor törekedtünk egyrészt arra, hogy a témában mind közép-, mind emelt szinten érettségiző diákok számára, órai és otthoni tanulásra egyaránt legyen megfelelő tartalom. Másrészt arra is, hogy a megjelenő tartalmak a lehető legtöbb kulcskompetencia fejlesztését segítsék. Törekedtünk továbbá arra, hogy a tartalmak segítsenek megérteni a téma komplexitását, hatásait az európai ember jelenére.

A Törikalauz célja egyrészről, hogy bemutassa a történelem egyik legnagyobb hatású személyének főbb hatalmi törekvéseit. Iulius Caesar talán a legismertebb történelmi személy, azonban sok tévhit is felmerül vele kapcsolatban, éppen ezért elsősorban olyan anyagok összegyűjtésére szolgál ez a témacsomag, ami ezeket a félreértéseket tisztázza, egyben pedig színesíti is a róla alkotott képet.

Ebben a törikalauzban arra vállalkozunk, hogy segítséget nyújtsunk a zsidó vallás fő jellemzőinek, Izrael történetének tanításához a kezdetektől a babiloni fogságból történt hazaérkezés utáni időkig. A hazai iskolai oktatásban történelem, irodalom, hittan és etika szaktárgyak keretében tanulnak erről a diákok; szeretnénk elősegíteni a téma egyben látását. A kompetenciaközpontú oktatás elvei szerint törekedtünk minél több lehetőséget adni arra, hogy órán változatos módszerekkel dolgozhassunk és elemezhessünk. Reméljük, így több élményt jelent majd a diákoknak az ókori Izraellel való ismerkedés. A keresztyén neveléshez is ezen az úton kapcsolódunk: a témánkhoz tartozó szövegek elemzéséből születő élmény segítheti biblikus szövegek feldolgozását, megértését, sőt átélését.

A középkorban a kereszténység jelentős szerepet játszott a mindennapi életben. Nemcsak a vallásosság szempontjából volt fontos, hanem a kulturális fejlődésben és az oktatásban is számos reformot vezetett be. A középkort „sötét” jelzővel szokták illetni, azonban a jelen Törikalauznak az az elsődleges célja, hogy bemutassa, hogy miért is volt világos ez a korszak. Habár a témában helyet kap a pápaság és a császárság küzdelme, valamint az egyházszakadás, számos segédanyag található a szerzetesrendekről, az egyetemek kialakulásáról és a Cluny reformról is.

Ebben a törikalauzban arra vállalkozunk, hogy segítséget nyújtsunk olyan témakör feldolgozásához, amely alapvetően meghatározza az európai és magyar kultúrát és mentalitást. Ez a témakör a kereszténység (vagy hagyományos protestáns kifejezéssel: keresztyénség) kialakulása és korai időszakának (az egyházatyák korának) a története. Már az ókorban több irányzata is kialakult a keresztyénségnek, s a XVI. századtól, a reformáció kora óta a nyugati világban ez a tendencia tovább erősödött. Egy-egy irányzat saját képet formált Jézus tanításáról és az értelmezések sorát tovább gyarapították a XVIII. századtól fellépő bibliakritikai érvelések, majd az ezekre adott válaszok. Az iskolában több egyház is tarthat hittanórát, történelemórára a tanulók különböző meggyőződéssel érkezhetnek. Sőt, számtalan sajátos, esetenként áltudományos vélekedés is eljuthat hozzájuk. Ebben a légkörben kell jó órát tartani, s törikalauzunk ehhez szeretne segédkezet nyújtani. A témához szerteágazó anyag található az interneten. Bízunk benne, hogy jól hasznosítható segítséget válogatunk ebből.

A kerettanterv vonatkozó bevezetője szerint „a tanulóknak meg kell ismerniük az elsődleges és másodlagos források kezelésének szabályait. Az anyaggyűjtéshez nélkülözhetetlen a könyvtárakban, illetve azok anyagában (kézikönyvek, lexikonok, atlaszok, ismeretterjesztő folyóiratok stb.), valamint az elektronikus adatbázisokban való tájékozódás készségének kialakítása és fejlesztése.” Az ókori kultúrák a civilizáció kezdeteit jelentik. A velük való ismerkedés nem merülhet ki történelmi közhelyek, sablonok repetitív visszaadásában. A Törikalauzban összegyűjtött segédanyagok háttérismereteket nyújtanak a tanári felkészüléshez, ezenkívül ötleteket és nyersanyagokat is adnak a forrásokkal végzett tanulói tevékenységekhez. A diákoknak minél többfajta forráson keresztül legyen lehetőségük az egyes kultúrák megismerésére, karakterjegyeik elkülönítésére, és összességében arra, hogy belássák: ugyan „a közösségek vallási törvényekkel, szokásokkal, szabályokkal, az államok jogrenddel teremtik meg az együttélés szükséges feltételeit”, de ezt más és más módon/formában teszik. A kalauzban található linkek elsősorban a keleti civilizációk kulturális hagyatékának feldolgozását segítik. A múzeumok anyagai és a filmek rekonstrukciói kiegészítik egymást; előbbiekből ppt-k, kiselőadások készíthetőek, utóbbiak egy-egy civilizáció jellegzetes vonásainak összefoglalására, illetve egy-egy műalkotás elemzésének bemutatására, a műelemzés alapjainak megismertetésére használhatóak. A szakirodalom elsősorban a tanári felkészülést segíti. A linkeken elérhető szöveges források megjelenésének legfontosabb célja, hogy lehetőséget nyújtsanak az adott civilizáció kulturális hagyományainak bemutatásához. Célszerű ezekből részleteket válogatni akár szövegértési feladatként, akár több civilizáció összehasonlításához. A szövegek többsége a vallási és kulturális élethez kapcsolódó anyag, betekintést nyújtanak a hajdankor emberének világról vallott nézeteibe, mitikus gondolkodásába. Az adatbázisok a tanár és diák kutatómunkáját segítik, hasznosak pl. az önálló anyaggyűjtés gyakoroltatására.

A magyar nép kialakulása, vándorlása és kárpát-medencei megjelenése körül mindmáig sok a tisztázatlan részlet. A megbízható információk hiányát gyakran az érzelmi elköteleződés pótolja. Ami bizonyos, a X. században az egész környéket rettegésben tartó magyar törzsek Szent István állam- és egyházszervező munkája nyomán tagozódtak be a keresztyén Európa népei közé.

A középkori élet meghatározó és egyben sajátos színtere a város. A középkori város, melynek gazdasági és társadalmi jellege sajátos egyveleget alkotott az első ezredfordulót követően. Ennek a törikalauznak a célja, hogy a város mindennapjait, működését, felépítését mutassa be, különös tekintettel a céhekre, illetve az ott zajló munkára. A téma második részében a rendiség kialakulása kerül a fókuszba, francia és angol példán keresztül.