TÉMACSOMAGOK

11. évfolyam részére

A témacsomag a B1-es szinten fejleszti a szövegértést valamint a szóbeli és írásbeli kommunikációt digitális feladatok segítségével és kooperatív technikák támogatásával. A témacsomagban 2 Learningapps feladat szerepel, melyek segítik a tantárgyi kapcsolódási pontok kiteljesedését, valamint egy Redmenta feladat a digitális kompetencia fejlesztése céljából is.

A barátság nagyon fontos szerepet játszik minden ember életében. A témacsomag feldolgozása során a barátsághoz kapcsolódó szókincs ismétlése, elmélyítése történik változatos munkaformában és digitális eszközök, feladatok segítségével. A tanulók Dávid és Jonatán barátságával ismerkednek meg olvasott szövegértési feladatokon keresztül.

A témacsomag Luther Márton életén keresztül bemutatja a Reformációban vállalt szerepét és az alkalmazott feladatok fejlesztik a tanulók készségeit. A témacsomagban szerepel sok segédanyag és 2 Learningapps alkalmazás is, amivel a Luther életét bemutató videó kerül feldolgozásra.

A témacsomag feldolgozása során a tanulók megismerkednek egy angol bibliatábor mindennapjaival videó, plakát és naplóbejegyzés segítségével. A szövegértés fejlesztése a nyelvi szintnek megfelelő , egy tinédzser személyes naplóbejegyzésén és az ehhez készült digitális/vagy papíralapú feladatokkal történik. A szóbeli kommunikáció nagy hangsúlyt kap az érvelést fejlesztő feladatokban és az önálló véleményalkotást célzó feladatokban.

A modern fizikai világkép kialakításához fontos, hogy a természettudományos és műszaki kompetenciákat fejlesszük. Erre kiválóan alkalmasak az oktatásban az utóbbi években megjelent Lego robotok. Ha bevisszük őket a fizikaórára, megtanítjuk a diákokat gyakorlatias módon alkalmazni a tudásukat, illetve segítjük őket az új technológiák megismerésében. Az óra ezt igyekszik megvalósítani. A 11. osztályban már szükséges a mérési hiba, illetve a becslés fogalmának megismerése. Erre is nagyszerű alkalmat nyújt ez az egyszerű mérés, amit az órán végzünk. A robot távolságmérője ultrahang segítségével működik, ez alapot szolgáltat arra, hogy megbeszéljük az ultrahang gyakorlati felhasználását a gyógyászatban, illetve az állatvilágban. A roboton elhelyezkedő távolságmérő segítségével megmérjük a távolságot, időt, importáljuk egy Excel táblába, majd kiszámoljuk a sebességet és grafikont készítünk. A grafikonon látjuk, hogy a pontok nem a vonalon helyezkednek el. Megbeszéljük a hiba okát, a hiba típusait. Ha nincs elegendő laptop, amit a diákok használhatnak, akkor elég egy csoport eredményeit exportálni, kivetíteni. A többiek elkészíthetik a grafikont, ez 11. osztályban már nem jelenthet gondot.

A témacsomagban szerepel egy Geogebra alkalmazás használati útmutatóval, mellyel középszinten elvárt exponenciális függvényeket lehet ábrázolni, úgy, hogy szemlélteti a függvénytranszformációs lépések és a függvény hozzárendelési szabálya közötti kapcsolatot. A témacsomagban még található egy olyan Learningapps alkalmazás, melynek segítségével az exponenciális függvény hozzárendelési szabálya, röviden képlete és a függvénytranszformációs lépések (jobbra, balra, fel, le) közötti kapcsolat mélyíthetó el, mert ezeket szokták összekeverni. A témacsomagban még található két olyan Learningapps alkalmazás, melyek segítségével differenciáltan két különböző szinten lehet gyakorolni az exponenciális függvények középszinten elvárt függvénytranszformációs lépések alapján történő ábrázolását. A témacsomagban még megtalálható a fent említett Learningapps alkalmazások nyomtatható verziója pdf formátumban: egy kártyakészlet, a csoportosításos Learningapps megfelelője és két matematikai totó, a két egyválasztásos kvíz Learningapps alkalmazás megfelelője.

A témacsomagban szerepel egy Geogebra alkalmazás használati útmutatóval, mellyel középszinten elvárt logaritmusfüggvényeket lehet ábrázolni, úgy, hogy szemlélteti a függvénytranszformációs lépések és a függvény hozzárendelési szabálya közötti kapcsolatot. A témacsomagban még található egy olyan Learningapps alkalmazás, melynek segítségével a logaritmusfüggvény hozzárendelési szabálya, röviden képlete és a függvénytranszformációs lépések (jobbra, balra, fel, le) közötti kapcsolat mélyíthetó el, mert ezeket szokták összekeverni. A témacsomagban még található két olyan Learningapps alkalmazás, melyek segítségével differenciáltan két különböző szinten lehet gyakorolni a logaritmusfüggvények középszinten elvárt függvénytranszformációs lépések alapján történő ábrázolását. A témacsomagban még megtalálható a fent említett Learningapps alkalmazások nyomtatható verziója pdf formátumban: egy kártyakészlet, a csoportosításos Learningapps megfelelője, és két matematikai totó, a két egyválasztásos kvíz Learningapps alkalmazás megfelelője.

Egyszerű exponenciális egyenletek megoldása, kamatos kamat számításánál kapható egyenlettípusokra.

A dualizmus kora című anyagrészt mindig fontosnak tartottam a 11. évfolyamos történelem oktatása során. Nemcsak azért, mert az egyik sikeres korszaka volt történelmünknek, hanem mert lehetőséget adott arra, hogy a száraz történelmi tények mellett bemutassunk egy letűnt világot a diákoknak. A mindennapi élet vizsgálata során láthatják a diákok, hogy ebben a korszakban alapozták meg a polgári állam kialakulását, a modern kor jövőjét. A 11. évfolyamos tankönyvek egy része azt sugallja, hogy a dualizmus korszakában lezajlott a laicizálódás, és a keresztyén egyházak szerepe teljesen visszaszorult. Az új kísérleti 11. évfolyamos tankönyv ugyan megemlíti, hogy „A modern életmód változásai a társadalom jelentős részét azonban még nem érintették, a falvakban továbbra is a korábbi évszázadok mentalitása, hagyományai éltek tovább” – de a továbbiakban nem foglalkozik ezzel annak ellenére, hogy Magyarországon ekkor a lakosság túlnyomó többsége vidéken élt. Vagyis a vidéki emberek életét nagyban meghatározta a keresztyén vallás gyakorlása. A törikalauz ennek bemutatásában szeretne segítséget nyújtani.

A dualizmus korának egyik leglényegesebb folyamata a polgári állam kialakulása volt. Ezt a témát már az egyetemes történelem adott korszakában is érintettünk A modern polgári államok jellegzetességei és a főbb politikai áramlatok a 19. század végén című leckében. Úgy gondolom, a század legfontosabb folyamata megérdemli, hogy több órát szánjunk az eredményes megtanítására. Fontos párhuzamot vonni az egyetemes és a magyar történelem eseményei között úgy, hogy a tanulók érzékeljék, hogy a dualizmus korában felgyorsult a Nyugathoz való felzárkózásunk üteme. Mindemellett azt is láttatnunk kell, hogy a modernizálás részeként tárgyalt egyházpolitikai reformok ellenére a keresztyén egyházak befolyása bár csökkent, jelentőségük továbbra is megmaradt, sőt a Magyar Református Egyházé több szempontból is megnőtt. A tankönyv szerint, míg „A katolikus egyház korabeli konzervatív felfogása nehezen barátkozott meg a reformmal.”, addig a protestáns egyházak vezetői azonosultak a modernizálás gondolatával, úgy, hogy mellette rámutattak a protestánsok veszteségeire is. A korszakban igen jelentős volt a református miniszterelnökök és miniszterek (Lónyai Menyhért, Bánffy Dezső, Tisza Kálmán, Tisza István, Darányi Ignác, Szilágyi Dezső) és más politikusok száma és befolyása. Eötvös József nem sokkal a kiegyezés után megállapította, hogy a protestánsoknak, noha alig vannak feleannyian, mint a katolikusok, minden vonatkozásban több befolyásuk van. Ugyanígy nagyszámú tudós, irodalmár, művész volt a református egyház hithű tagja, és ahogy Tőkéczki László is humorosan megjegyezte: „a Magyar Tudományos Akadémia kálvinista kollégium, ahova a lutheránusokat kegyelemből, a katolikusokat irgalomból veszik föl”.

A Törikalauz célja, hogy segítséget nyújtson Magyarország két világháború közötti időszakának alaposabb megismeréséhez. A mai napig sokat vitatott Horthy-korszakról olyan videókat, képeket találhatnak, melyek közelebb hozhatják az akkori világot a diákokhoz. Közelebbről ismerhetik meg azokat a tényezőket, amelyek jelentősen befolyásolták az eseményeket. Az összegyűjtött elemek elsősorban a korszak hangulatát mutatják be. A gyűjtemény részét képezi több olyan interaktív feladat, melyekkel a diákok tudása mérhető. Ezek erőssége, hogy infokommunikációs technológia felhasználásával készültek, ami a mai diákok számára már önmagában jelentős motivációs erővel bír.

A 19. század második felének első évtizedei ismét harcos időket jelentettek Magyarország számára. Ez a törikalauz e megpróbáltatásokat, a kiútkeresést, végezetül pedig a megoldást jelentő kiegyezést, és az azt követő dualista időszakot mutatja be. A prezentációk közül kettő az önkényuralom rendszerét, a magyarság ellenállásának különböző megnyilvánulásait, majd az enyhülés időszakát mutatja be. Protestáns szemszögből is nehéz időszak volt ez, ugyanis Haynau megszüntette a református és evangélikus egyház autonómiáját, mely csak a kiegyezés után került vissza a magyar állam hatáskörébe. A kiegyezés megkötésével, a dualista állam berendezkedésével és a dualizmus évtizedeiben bekövetkezett társadalmi és gazdasági változásokkal pedig öt darab prezentáció foglalkozik. A tanórák eleji ráhangolódásra, figyelemfelkeltésre, motiválásra vagy ismétlésre kiválóan alkalmasak az interaktív játékok, melyek használata közben könnyen átismételhetők vagy megtanulhatók az adott témához kapcsolódó lényeges tartalmak. Az animációs filmek és videók részletes betekintést nyújtanak az adott kor politikai, hadtörténeti és társadalmi-gazdasági viszonyaiba. A képek megismertetnek a főbb személyekkel, a térképek pedig segítenek tájékozódni az aktuális politikai helyzetekről. Az internetes tartalmak is azt a célt szolgálják, hogy Magyarországnak a kezdetben e gondterhes időszakát, majd a század második felében az egyik legsikeresebb történelmi korszakát mutassák be.

A törikalauz a két világháború közötti időszak két totalitárius rendszerének feldolgozásához nyújt segítséget. A kalauz első felében a fasiszta mozgalom, annak vezetője Benito Mussolini áll a középpontban. A kalauz egésze a korszak jellegzetességeit, így a propaganda, a személyi kultusz bemutatására és eszközeire kiemelten fókuszál. A fejezet második felében Hitler 1933-as hatalomátvételéig vezető út, illetve a náci Németország legfőbb jellemzői kerülnek bemutatásra.

A két világháború között totális diktatúrák jöttek létre, amelyek központi szerepet játszottak a második világháború kitörésében. A Törikalauz célja bemutatni az elsőként létrejövő totális diktatúrát. Oroszországban a bolsevik hatalomátvétel után megszületett egy új szövetségi állam, a Szovjetunió, amelyben 1924-ig Lenin, majd Sztálin központi akarata érvényesült. A témakör leglényegesebb eleme a diktatúra gazdaságpolitikája (tervutasításos rendszer, iparosítás, kollektivizálás) és a rendszert összetartó terror működése. Ennek ismerete és tanítása különösen fontos, hiszen a Rákosi-rendszer ezt vette mintájául, és valósította meg Magyarországon az 1950-es években. A sztálini diktatúra időszakát segítenek feltárni és bemutatni a különböző képi, videós és internetes források. A témában hangsúlyos szerepet kapott a propaganda és a személyi kultusz is, amelyekhez számos, különböző típusú forrást tartalmaz a dokumentum. A 20. századnak igen sötét szakasza ez az időszak az orosz és a magyar történelemben egyaránt. Ezért a Törikalauz összeállítása során fontos szempontnak tartottam, hogy olyan anyagokat gyűjtsek össze, többek között a GULAG-táborokról, melyek által megismerik a diákok a sztálini diktatúra rémtetteit. Fontosnak tartom, hogy ezekről a dolgokról beszéljünk, hiszen a történelmi traumákat is csak így lehet feldolgozni.

A második világégés az emberiség történelmének az egyik legszomorúbb és legtöbb halálos áldozattal járó eseménysorozata volt. Soha nem látott mennyiségű fegyver, jármű, ember és állat vett részt a harcokban sok-sok szenvedést és pusztítást okozva ezzel egymásnak. Az évekig tartó háború az emberi természet legsötétebb oldalát hozta felszínre. Munka- és haláltáborok sokasága működött Európa több országában, népek estek egymásnak, az erősebbek pedig a gyengébbeket próbálták a nemzetek sorából akár végképp eltörölni. Ez a törikalauz ezt a vészterhes időszakot kívánja bemutatni a már ismert tényeken kívül érdekességekkel és kevésbé köztudott ismeretanyaggal.

A 19. század második fele a nemzetállamok kialakulásának kora, valamint Poroszország, majd a Német Császárság nagyhatalommá válásának időszaka is. Egykori és születendő nagyhatalmak politikai játszmáinak lehetünk tanúi, melyek érdekeiknek megfelelően kötöttek egymással szövetségeket, majd tömörültek különböző szövetségi rendszerekbe. A nagyhatalmiságuk alapjait gyarmatok megtartásával, illetve újabbak szerzésével igyekeztek biztosítani, ez pedig a boldog békeidők évtizedeinek végét, egyben egy nagy háború előszelét is jelentette. Ez a törikalauz ezt az eseménydús fél évszázadot kívánja bemutatni információgazdag térképekkel, rövid, lényegre törő és összefoglaló kisvideókkal, valamint játékos, interaktív feladatokkal. Az internetes tartalmak a témák mélyebben történő megismerését teszik lehetővé, a prezentációk pedig vázlatos, könnyen áttekinthető információforrásai az események alakulásának.

Az első világháborúról általában mindenki hall, még azelőtt, hogy az iskolában tanulná. Sokak családtörténetében van jelen a nagy háború, de a különböző médiumokban is az egyik legkedveltebb téma különböző aspektusokból bemutatni az első világégést. Épp e népszerűség teszi nehézzé a téma tanórai keretek között történő tanítását, mert minden diák előre „elvár” valamit. A korábbi tendenciáktól eltérően, mára fontos, hogy ezt a témát ne csak az egyes országok, vagy szövetségi rendszerek, hanem az egyszerű ember szempontjából is megismerje a diák, hogy „arcot adjunk” a nagy háborúnak. Ezt szem előtt tartva a törikalauzba nem csak az előírt tananyag átadását szolgáló tartalmak, hanem bakadalok, versek, és emberi sorsokat bemutató képek és film is bekerült. Ezek segítségével könnyen megérthetik a diákok, hogy bár Európa boldogan rohant bele ebbe a háborúba, miként törte meg a harci kedvet a katona feje fölött tomboló „harcok őrült szelleme”. A törikalauz további célja, hogy a kerettantervet és a forrásközpontú történelemoktatás kritériumait szem előtt tartva, változatos, életkori sajátosságoknak megfelelő, a modern pedagógia vívmányaihoz illeszkedő anyagokkal mutassa be a korszak fő kérdésköreit, alakjait, mozgatórugóit, eredményeit, helyszíneit. Az összeállításkor törekedtünk egyrészt arra, hogy a témában mind közép-, mind emelt szinten érettségiző diákok számára, órai és otthoni tanulásra egyaránt legyen megfelelő tartalom. Másrészt arra is, hogy a megjelenő tartalmak a lehető legtöbb kulcskompetencia fejlesztését segítsék. Törekedtünk továbbá arra, hogy a tartalmak segítsenek megérteni a téma komplexitását, hatásait az európai és magyar ember jelenére.

„Még nem hallottatok semmit!”- hangzik el a híres mondat A dzsesszénekes című kultikus filmben. Ezzel a mondattal, figyelemfelkeltés céljából akár egy történelemtanár is kezdheti a korszak oktatását, hiszen két olyan témával ismerkednek meg a diákok, amelyek a maguk módján egyediek, meglepők, izgalmasak, robbanásszerűek, amelyekhez fogható korábban nem volt. Jelen törikalauz a nagy világgazdasági válságot, a New Dealt és a 20. század első felében történő életmódváltozást hivatott bemutatni. Célja, hogy a diákok gazdasági, pénzügyi ismeretei bővüljenek, megismerkedjenek a tőzsde oly izgalmas, titokzatos, mégis veszélyes világával, valamint megismerkedjenek azzal a jelenséggel, ahogy a modern irányzat és a technológia fejlődése gyökeresen átalakította a kultúrát, művészeteket, társadalmi szokásokat és a mindennapokat. A törikalauz további célja, hogy a kerettantervet és forrásközpontú történelemoktatás kritériumait szem előtt tartva, változatos, életkori sajátosságnak megfelelő, a modern pedagógia vívmányaihoz illeszkedő anyagokkal mutassa be a korszak fő kérdésköreit, alakjait, mozgatórugóit, eredményeit, helyszíneit. Az összeállításkor törekedtünk egyrészt arra, hogy a témában mind közép-, mind emelt szinten érettségiző diákok számára, órai és otthoni tanulásra egyaránt legyen megfelelő tartalom. Másrészt arra is, hogy a megjelenő tartalmak a lehető legtöbb kulcskompetencia fejlesztését segítsék.

A két világháború között a trianoni békeszerződés által kisebbségi létformába kényszerített határon túli magyar nemzetrészekről próbál – részben új feldolgozások alapján – teljesebb képet nyújtani, kitekintéssel az irodalom- és egyháztörténeti vonatkozások egy részére is. A tanári vázlat elsősorban figyelemfelkeltő kíván lenni és az utódállamokban közös, illetve sajátságosan ez egyes országokra jellemző helyzetet, tényeket szeretne bemutatni. A Youtube-on megtalálható filmek között találunk az adott ország többségi nemzetét bemutató kisfilmeket is.

Magyarország történetében az első világháború és a következő két év a legtragikusabb időszakok közé tartozik, ekkor vész el a magyar állam nagyhatalmi státusza. Egyben bizonyos történészi vélemények szerint a modern magyar történelem kezdete. 1918-től kezdődnek a történelmünk azon eseményei, melyekben a mai közéleti vitáink gyökereznek, innentől kezdve nincs nemzeti egység a történeti emlékezet ítéleteiben.