TÉMACSOMAGOK

12. évfolyam részére

Az óra célja – ábraelemzésen, számolási feladatokon, közös fogalomalkotáson és következtetések levonásán keresztül – a környezettudatosság és a fenntarthatósági szemlélet fejlesztése az emberiség ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében.

Még egyházi iskolákban sem közismertek a saját egyháztörténetünk 1944–45 évekbeli tragédiái, azok okai, mértéke, lefolyása. Ha töredékesen is, de a magyar nemzetrészek egyházait ért megtorlások összehasonlító, diakronikus módon történő feldolgozásához próbálunk segítséget nyújtani. E mappa témáját folytatja az Egyházüldözés Magyarországon és a határokon túl a Rákosi- és Kádár-korszakban című anyag, és részben érintkezik vele.

Még egyházi iskolákban sem közismertek a saját egyháztörténetünk 1944 utáni tragédiái, azok okai, mértéke, lefolyása. Ha töredékesen is, de a magyar nemzetrészek egyházait ért megtorlások összehasonlító, diakronikus módon történő feldolgozásához próbál segítséget nyújtani e mappa, mely folytatása A magyarokat ért megtorlás egyházi áldozatai (1944–45) címűnek, s részben érintkezik vele.

„A Czermanik-korszak Magyarország 1957 és 1989 közötti időszaka…”: izgalmas kísérlet lehetne hasonló módon kezdeni egy tanórát, várva az első szemfüles diák megjegyzésére, miszerint a tankönyvben a Kádár-korszak a soron következő tananyag. Igaza is lenne a diáknak, meg nem is és máris egy remek lehetőség nyílik arra, hogy a korszak kettőségére felhívjuk a figyelmet. Hogy lehet az élet vidám egy barakkban? Mitől barakk a korabeli Magyarország és miért nevezhetjük vidámnak vagy a legvidámabbnak és mihez képest? A magyar történelem egyik legmegosztóbb időszakához érkeztünk, amely a mai napig táborokra osztja a közvéleményt. Egy korszakhoz, amely mítoszokra épül, tabukkal van megtűzdelve és némi humorral fűszerezve, a mai diákság számára is egy igazi ínyencfalat lehet. A társadalmi emlékek sokfélék, igyekezzünk ezt a sokszínűséget kihasználva a diákok kritikai gondolkozását fejleszteni, rávilágítani a megírt és megélt történelem közötti különbségekre, kiaknázni az oral history adta lehetőségeket. A mindennapi élet ismertetése, elmélyülés a mikro-történelemben közelebb hozza a témát a diáksághoz, élményszerűvé teszi az oktatást. A korabeli karikatúrák, anekdoták és kabarék, ha nem is értelmezhetőek a mai diákság számára minden szinten, alkalmasak arra, hogy egy autentikus képet adjanak a rendszerről. Bár a Kádár-korszakhoz érve már az érettségi küszöbén állunk, használjuk ki a korszak adta lehetőségeket, nézzünk archív felvételeket, készítsünk interjúkat, hagyjuk, hogy a diákok megízleljék az élő történelmet. Melyik diák ne evett volna már Túró Rudit vagy utazott volna az M1-es autópályán? De vajon tudják, hogy ezek mind a Kádár-korszakra vezethetőek vissza? Vagy, hogy lehet az, hogy egy átlag dolgozó havi ezer forintot keresett, de ezerkétszázat költött el? A tananyag végére biztos minden diák tudni fogja rá a választ!

A II. világháború témája vagy beszippantja a diákságot vagy pedig megrémülnek tőle, hiszen a téma ijesztően szerteágazó és komplex, így könnyen el lehet benne veszni. Igaz ez még akkor is, ha a témát csak hazánk eseményeire korlátozzuk, hiszen ez esetben sem tudjuk a nemzetközi történéseket egy pillanatra sem szem elől veszíteni. A 21. században – de korábban is így volt talán – a történelemtanítás csak akkor lehet sikeres és érheti el a célját, ha a diák van a középpontban, azaz fel tudjuk kelteni az érdeklődését, ha az órán elhangzottakat kapcsolatba tudja hozni saját szűkebb értelemben vett világával, azaz személyesen megszólítva érzi magát. Nehezen találnánk a II. világháborúnál szerteágazóbb témát, igyekezzünk ezt előnyként kezelni és kihasználni azt, hogy nagy valószínűséggel a legkülönbözőbb érdeklődésű diákok is egyaránt meg fogják találni az őket a témához bilincselő résztémát. Ebben a folyamatban van nagy szerepe a tanárnak, akinek össze kell hoznia a „keresletet a kínálattal”. Van például egy cserkész az osztályban? Akkor Teleki Pálon át vezet az út a háborúhoz. Vagy van olyan diák, aki sváb településen lakik? A malenkij robot lehet az őt megérintő téma. Jelen törikalauz arra hivatott, hogy segítsen a pedagógusoknak megtalálni a diákjaikhoz vezető utat.

A második világháborút követően átalakultak a világ erőviszonyai. Két szuperhatalom alakult ki, az Egyesült Államok és a Szovjetunió. A Törikalauz célja bemutatni a kétpólusú világ kialakulását, a keleti és a nyugati blokk legfontosabb jellemzőit. Ezt az igen tág időszakot segítenek feltárni és bemutatni a különböző képi, videós és internetes források. A témában hangsúlyos szerepet kapott a fegyverkezés, azon belül is az űrverseny. A Törikalauz összeállítása során fontos szempont volt a diákok motiválása, ezért a törzsanyag kiegészült a korszak zenei újdonságaival, a hanganyagok között megtalálható a rock és a beat zene egy-egy klasszikusa. Ezáltal a diákok bepillantást nyerhetnek a korszak kulturális változásaiba. Továbbá a témacsomag több olyan feladatot is tartalmaz, amely versenyre készteti a tanulókat (Kahoot-kvíz, Maradj talpon!). Az összeállításkor törekedtem arra, hogy a témában mind a közép-, mind az emelt szinten érettségiző diákok számára, az órai és otthoni tanulásra egyaránt legyen megfelelő tartalom, illetve, hogy a megjelenő tartalmak felhasználhatóak legyenek a tanárok számára is, például órai felkészüléshez, vagy prezentáció, komplex forráselemző feladat készítéséhez.

A történelmi múlt megismerésének alapfeltétele, hogy tanárként alkalmazkodjunk a tanuló életvilágához és a tanuló értékeihez. Figyelembe véve tehát a fiatalság mai igényeit, bátran emeljünk be a tanórákba olyan eszközöket és módszereket, amelyek lebontják a falat az elzártnak gondolt régmúlt és a jelen között. Könnyű dolgunk van a hidegháború főbb eseményeinek ismertetése esetében, hiszen a legtöbb konfliktus utórezgései mai napig az aktuálpolitika szerves részét képezik. Gondoljunk csak arra, hogy napjainkban is vezető hírként tudósítanak Észak- és Dél-Korea közötti tárgyalásokról, de a Jeruzsálem körüli lázongások is folyamatosan reflektorfénybe kerülnek és reagál rájuk az egész világ. A híradók, nemzetközi hírportálok, de akár a közösségi oldalak megválogatott bejegyzései is bátran beemelhetők a tanórákba. A hidegháború időszakának feldolgozása jó lehetőséget ad arra, hogy a tanulók – ha eddig nem tudatosult volna bennük – megértsék, igaz a mondás, miszerint: „Aki a jövőben akar olvasni, annak a múltban kell lapozgatnia.” A történelemoktatásnak célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az őket körülvevő világban, körültekintően és megfelelő kritikai érzékkel reagálni tudjanak a nagyvilág eseményeire. Mindezt akkor tudják magabiztosan és hitelesen megtenni, ha megértik, a ma eseményei a tegnapban gyökereznek. A hidegháború konfliktusait (pl.: berlini válság, vietnami háború, India függetlenedése stb.) nem lezárt eseményként érdemes prezentálni, hanem folyamatokként, amelyek a mai napig tartanak és hatással vannak mindennapjainkra.

A Törikalauz célja, hogy felhívja a diákok figyelmét a velünk élő történelemre. A rendszerváltozásnak számos olyan személy volt elindítója, akik ma is a napi politika szereplői. Ebből kifolyólag ismerősek lehetnek a médiából, szüleik elbeszéléséből. Emellett pedig a diákoknak hamarosan a választócédulán is visszaköszönhetnek ezek a nevek. Másik hangsúlyos cél az volt, hogy mélyről induló folyamatként láttassuk a rendszerváltozást. Olyan képekkel, videókkal mutassuk be, amelyek között sok a „civil” felvétel, ezzel is azt hangsúlyozva, hogy a III. Magyar Köztársaság kikiáltásában szüleik is részt vállaltak.

A második világháborút követően Magyarországon is kísérlet történik a kommunista rendszer importálására. Az átmenet éveit követően az 1948-as fordulat után Sztálin 1953-as bukásáig kiépülő diktatúra alapvetően változtatta meg a társadalom és gazdaság képét és mindennapjait. A szocialista társadalom és gazdaság kiépítésének kudarca az 1956-os forradalomban csúcsosodott ki. Ez a fejezet az 1945 utáni politikai, társadalmi és gazdasági átalakulásokat öleli fel, mintegy felvezetve az 1956-os eseményeket.

Az alábbi törikalauz az európai integráció 20. századi történetének feldolgozásához nyújt segítséget. Az összeállítás segít bemutatni, hogyan valósult meg a közös európai politika a második világháború utáni szembenállás, illetve a kibontakozó hidegháború árnyékában. Kiemelt hangsúlyt kap továbbá az integráció főbb folyamatainak bemutatása, a megszülető Európai Unió működése és szervezeti struktúrája. A kalauzban megjelenik Magyarország európai integrációja is az 1990-es évektől egészen napjainkig.

A XX. század végére felbomlott a kétpólusú világ. Egyetlen szuperhatalom maradt, az Amerikai Egyesült Államok. Ez nem csak a kapitalizmus győzelmét, de az atlanti kultúra monopóliumát is hozta magával. A világon majdnem mindenhol a nyugati tőkés berendezkedés és kultúra hatásai érvényesülnek. És bár egy ideig az uralkodó diskurzus a szabad versenyen alapuló gazdasági rend és az ebből fakadó életforma végső diadalát hirdette, mostanra ez a vélekedés sok helyütt megkérdőjeleződött. A globális kapitalizmusnak számos vesztese van. Mára nem csupán a perifériák lakossága, de a centrum-országok leszakadó osztályai is megkérdőjelezik az uralkodó világrend létjogosultságát. Egyre nyilvánvalóbbak az óriási vagyoni különbségek és a növekedésközpontú gondolkodás okozta ökológiai problémák. A jövő kérdése, hogy a nyugati társadalmak válsága és a szuperhatalmi státuszra törekvő Kína miként formálják át a globális világgazdaságot, és a ma ismert tömegkultúrát.

Mi a közös Teréz anyában, Barack Obamában és Mihail Gorbacsovban? Mind a hárman Nobel-békedíjasok. Egy díj kiosztása mindig megosztottságot szül, különösen így van ez a Nobel-békedíj esetében, s tovább nehezíti a kérdést Gorbacsov személye. Remek lehetőség nyílik, hogy beemeljük a drámapedagógia módszereit a történelemoktatásba és összehívjuk az osztály Nobel-békedíj tanácsát egy ülésre. A szerepjátékok csak abban az esetben lehetnek sikeresek és működhetnek hatékonyan, ha a diákok a tanórán megszerzett tudást mélységében megértették és valóban magukévá tették, így át tudják emelni egy élő közegbe is. A linkgyűjtemény nem hivatott a címben említett témakör tananyag-szerű feldolgozását kiváltani, sokkal inkább kiegészítő tartalmakat kínál, módszertani ajánlással. Az összegyűjtött tartalmak: fotósorozatok, idegen nyelvű hírösszefoglalók, szemtanúi beszámolók, szállóigévé vált mondások („Ich bin ein Berliner”) csak akkor emelhetők be a tanórába és kezelhetők a helyükön, ha a diákok előtte holisztikus képet kaptak a korszakról, előzményekről, politika,- gazdaság,- és társadalomtörténetről. A képlet azonban fordítva is igaz: a szigorú értelemben vett tananyag csak akkor válik érdekessé és főleg szerethetővé, ha teret engedünk az apró, személyes történeteknek, humornak és könnyedségnek. Ui.: Az osztály ne felejtsen el egy meghívót küldeni az öreg Gorbacsovnak, hátha el tud menni az ülésre és képviseli magát.