Radnóti versének elemzésén keresztül az óra célja – a szövegértő, versértelmező készség fejlesztése és az irodalmi műveltség alakítása mellett – a kritikai gondolkodás, az érzések, gondolatok szóban történő megfogalmazása, valamint az empátia képességének erősítése.

A gyerekek Juhász Gyula Szavak c. műve kapcsán felelevenítik és elmélyítik a nyelvi rendszerről, ezen belül az igéről való tudásukat. Játékos feladatokon keresztül fejlesztik lényegkiemelő képességüket, fantáziájukat és a Bibliában való jártasságukat is.

Az óraterv célja Arany költeményén keresztül az életkép és a leírás fogalmával való ismerkedés, a család, a barátság, az emberi kapcsolatok témájának elemzése. Az óra feladatötletei szabadon variálhatók: akár egy, akár többórás feldolgozási folyamatba beépíthetők.

A gyerekek különböző feladatok segítségével értelmezik a mesét, miközben az írói instrukció (Meséld te a végét!) nyomán képet kapnak arról, milyen fontos szerepet tölt be a kreativitás, a kritikai gondolkodás és a fantázia az irodalmi művek interpretációjában.

Andersen meseszerű életrajzán keresztül a diákok közös munkavégzés és interaktív feladatok keretében bővítik irodalmi ismereteiket és általános műveltségüket (Dánia korabeli történelmi-társadalmi viszonyai), fejlesztik önálló ismeretalkotási és következtető képességüket.

Lázár Ervin meséjének feldolgozása során a gyerekek nemcsak a szövegértési, beszéd- és érvelési készségüket fejlesztik, hanem megtanulják értelmezni a különféle viselkedésformák motivációját és azok másokra való hatását is.

Az órán a diákok mozgásos-játékos feladatokon keresztül fedezik fel a hangok keletkezésének és észlelésének folyamatát, majd tankockák és feladatlapok segítségével mélyítik el ismereteiket a hangok képzésével és a beszédszervek működésével kapcsolatosan.