A digitális eszközökben rejlő lehetőségek megismerését, mindennapos alkalmazását az oktatási gyakorlatban eddig is szorgalmazták a szakértői csoportok, vezetők, döntéshozók. Az elmúlt időszak, amelyben a távolléti oktatás vált az intézményvezetők, pedagógusok és a családok mindennapos munkájának keretévé, egyfajta katalizátorként hatott erre a folyamatra.
A pedagógusoknak komolyan át kellett gondolniuk, hogy mit és hogyan szeretnének tanítani, és ahhoz milyen eszközöket kell/lehet/tudnak használni. Végtelen sok megoldás született ebben az időszakban. Hogy ki mivel dolgozott, azt nagyon sok tényező befolyásolta: korosztály, eszközellátottság, a pedagógus módszertani felkészültsége, a diákok szociális körülményei, és még sorolhatnánk.
A koronavírus-járvány miatt elrendelt távtanítás nem egyszerű az oktatás egyetlen érintettjének sem. A pedagógusok, tanulók, szülők számára is tele van új kihívásokkal ez a helyzet: a tanulási környezet eltér a megszokottól, és ez sokakban esetleg még tovább fokozza az egyéb nehezítő körülmények miatti szorongást.
Fontos, hogy az elmúlt időszak tapasztalatait megpróbáljuk összegezni, ezért gyűjtöttük össze a nemzetközi és hazai, kiemelten a református oktatási intézmények köréből azokat a jól bevált megoldásokat, gyakorlatokat, amelyek hasznosak lehetnek mások számára is. Persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kész konzerveket kapunk, amelyeket felbontás után azonnal fel lehet használni. Az esetek többségében az ötletek, jó gyakorlatok kiváló kiindulópontot jelentenek egy szakmai diskurzushoz vagy pedagógiai helyzet megoldásához, de mindenképpen érdemes a saját tanítási stílusunkhoz, diákjainkhoz, lehetőségeinkhez igazítani azokat. A jó gyakorlatok összegyűjtése mellett a református intézmények körében készítettünk egy kérdőíves felmérést is, amelyben pedagógusokat, tanulókat, szülőket kérdeztük a távolléti oktatáshoz kapcsolódó tapasztalataikról. Hamarosan ennek eredményeit is közzétesszük honlapunkon.
Az alábbiakban összefoglaljuk a digitális távtanítás főbb szempontjait, bemutatjuk az összegyűjtött jó gyakorlatokat, illetve a témához kapcsolódóan további jól használható szakmai tartalmakat ajánlunk az olvasók figyelmébe.
Az anyagot összeállította: Nagy Regina Mária
Szerkesztők: Földeáki Andrea, Kolcza Judit, Pompor Zoltán
„Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten,
hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2Tim 1,7)
TÉMATERÜLETEK
Országos támogatás
A koronavírus-járvány miatti iskolabezárások idején az egyes országok különböző lehetőségeket választottak a tanulás és tanítás támogatására: televíziót, rádiót vontak be az oktatásba, vagy éppen különböző platformokon digitális tananyagokat biztosítottak. A legtöbb országban arra ösztönözték a pedagógusokat, hogy a digitális technológia segítségével valós időben vagy felvételről továbbra is tartsanak órát diákjaiknak. Azokat a tanulókat, akiknek nem volt hozzáférése a megfelelő infrastruktúrához, telefonon és levélben segítették a tanulásban, vagy az iskola kölcsönzött számukra eszközt. Emellett sok vállalkozás is ajánlott fel eszközöket a rászorulóknak.
2020 tavaszán a Covid–19 járvány világméretűvé vált. Különböző ütemben, de szinte mindenhol bezártak az oktatási intézmények, és valamilyen módszerrel az otthontanulásra tértek át. Hazánkban – a felsőoktatást is beleértve – majdnem kétmillió tanulót érintettek az iskolabezárások.
Oktatási rendszerek az új koronavírus-járvány idején.
Elismerve, hogy a járvány megfékezésének érdekében szükséges lépés volt az oktatási intézmények ideiglenes bezárása, az UNESCO arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézkedés milyen negatív hatásokkal, veszélyekkel járhat.
Az oktatásra gyakorolt közvetlen hatások1:
- A tanulási folyamat megszakítása, megzavarása minden diákra negatív hatással van, de még károsabban hat az egyébként is tanulási nehézségekkel küzdő vagy szociálisan hátrányos helyzetű tanulókra, akiknek – támogató családi környezet hiányában – még rosszabb esélyük van tanulni, ha kikerülnek az iskolai környezetből.
- Zavar, stressz, bizonytalanság: Az iskolák bezárása váratlanul és előre nem látható időre történt. Természetes, hogy a tanárok kezdetben bizonytalanok voltak a kötelezettségeikben és a tanulókkal való kapcsolattartás módjában. Egymástól és diákjaiktól is elválasztva kellett megoldásokat találniuk. A távtanítás platformjaira való átmenet még a legjobb körülmények között is okozhatott feszültséget és problémát.
- A távtanítás megszervezésének, fenntartásának és fejlesztésének kihívásai: A távoktatási eszközök, alkalmazások iránti kereslet az iskolabezárások idején hirtelen megnövekedett, és az is előfordult, hogy az egyes portálok, platformok túlterhelődtek. Az osztálytermi oktatásról az otthoni tanulásra való áttérés ilyen rövid idő alatt és az oktatás teljes spektrumát érintve, hatalmas kihívásokkal járt mind emberi, mind technikai szempontból.
- Fokozott nyomás a nyitva maradt „ügyeletes” intézményeken: Nagy nyomás helyeződött azokra az iskolákra, amelyek adott esetben más intézményekből is fogadták a gyermekeket.
- Mérés-értékelés, vizsgák: Alapvető kérdés, hogy a tanárok mit és hogyan értékeljenek az otthontanulás időszaka alatt. Az érettségi, a felvételi vizsgák halasztása, módosítása vagy távtanítási körülmények között történő megvalósítása komoly gondot jelent a rendszer minden szereplőjének, és különböző problémákat vet fel, különösen akkor, ha a tanuláshoz való egyenlő hozzáférés sérül. Az értékeléshez kapcsolódó kérdések tisztázatlansága stresszt okoz a tanulók és családtagjaik számára is.
A családok életét befolyásoló hatások:
- Az otthoni tanításra, tanulásra a szülők, családok sincsenek felkészülve. Az iskolák bezárásával a szülőkre minden eddiginél nagyobb feladat hárul a gyermekeik oktatásával kapcsolatosan. Egy szülőtől sem várható el, hogy teljes egészében átvegye a pedagógusok munkáját, és minden tantárgyból ő készítse fel gyermekét.
- Gyermekfelügyeleti hiányosságok: Nem minden szülő tudja megoldani gyermeke felügyeletét, és ez több szempontból is kockázattal járhat.
- A lemorzsolódás veszélyének növekedése: Bizonyos esetekben kihívást jelent az, hogy a bezárások után a fiatalok visszatérjenek az intézményekbe, mikor azok újból megnyílnak. Ez különösen igaz lehet akkor, ha a bezárás hosszabb időre is elhúzódik, és ez a családoknak jelentős bevételkiesést okoz. Ilyenkor előfordulhat, hogy a fiataloknak maguknak is jövedelemszerzőkké kell válniuk.
- A táplálkozásra is negatív hatással lehet az oktatási intézmények bezárása, hiszen sokan elesnek az ingyenes vagy kedvezményes és rendszeres étkezéstől, és ennek otthoni pótlása sok családban jelenthet problémát.
- Növekszik a családon belüli erőszak veszélye.
1 Adverse consequenses of school closures. UNESCO. Forrás: https://en.unesco.org/covid19/educationresponse/consequences (Utolsó letöltés: 2020. 07. 18.)
Egy interaktív térkép segítségével nyomon követhetjük, hogy a világ melyik része mikor és hogyan reagált a járványhelyzetre az oktatási intézmények bezárásával.
A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ összegyűjtötte néhány európai ország digitális oktatási megoldásait. A cikk áttekintést nyújt arról, hogyan oldotta meg Ausztria, Észtország, Finnország, Franciaország és Svédország a tavaszi iskolabezárások idején az online távtanítást, illetve ezek közül mely példák érdemesek arra, hogy a hazai oktatáspolitika is megfontolja bevezetésüket.
A Pontis Alapítvány programmenedzserével készített interjúból megtudhatjuk, milyen módszereket alkalmazva próbáltak a szlovákiai pedagógusok megbirkózni a szinte egyik pillanatról a másikra előállt kihívással, amit a digitális oktatásra való átállás jelentett. Lelovics Andrea szerint a helyzetnek fontos pozitív hozadéka, hogy elindult a horizontális tudásmegosztás és a közös digitális oktatási anyagok létrehozása a tanárok között. A cikk pontokba szedve összegzi, melyek az online tanítás legolcsóbb, leggyorsabb és leghatékonyabb lehetőségei, amelyekkel a szlovákiai tanárok a rendkívüli helyzet első időszakában éltek.
2020 márciusában Magyarországon is kezdetét vette a tantermen kívüli digitális munkarend, azaz a digitális eszközökkel támogatott távtanítás. Hasznos tanácsok, tippek a tanítás-tanulás támogatásához a K.O.M.P.O.S.Z.T. blogjáról.
A tavaszi iskolabezárások idején a közmédia M5 csatornája különböző tematikájú oktatóműsorok sugárzásával támogatta a digitális oktatást minden hétköznap reggel 8.00-tól 14.30-ig. A tartalmak azóta is elérhetők, és szükség esetén újra felhasználhatóak.
Az Oktatási Hivatal honlapján tette közzé tematikus ajánlásait a digitális oktatási tartalmakra, a kapcsolattartásra, a tanulási folyamat nyomon követésére és értékelésére, valamint az internetbiztonságra vonatkozóan – arra az esetre, ha az egyébként normál munkarendben induló 2020/2021. tanév során újra szükségessé válna a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetése.
A kezdeményezés célja, hogy támogatást nyújtson azoknak a gyerekeknek, akiknek családja saját erőből nem tudja megteremteni az otthonról való tanulás feltételeit. A szervezet összekapcsolja egymással az iskolai alapítványoktól és tanodáktól beérkező digitáliseszköz-igényeket, illetve a vállalatok, vállalkozások felajánlásait. A máshol már nem használt és leselejtezett eszközök újrahasznosítása nemcsak a gyerekek esélyegyenlőségét támogatja, de segít csökkenteni a környezet terhelését is.
A tanulók digitális eszközökkel való ellátását sok helyen intézményi kölcsönzéssel igyekeztek megoldani, ugyanakkor a hátrányos helyzetű települések tanulóinak az eszköz- és internet-hozzáférésnél sokkal alapvetőbb napi problémákkal kellett szembenézniük a digitális oktatás hónapjai alatt. Alapítványok, civil szervezetek és elkötelezett segítők küzdöttek nap mint nap azért, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek ne növekedjenek tovább a távtanítás idején.
A Magyarországi Református Egyház 132 laptopot vásárolt 18,2 millió forint értékben, melyek kiszállítása április 7-én kezdődött meg az iskolákba. Negyvenkét pedagógus és kilencven diák munkája vált így szervezhetővé az ezt követő hetekben, hónapokban, ráadásul a laptopok az intézmények használatában maradhatnak a következő tanévekben is. A tanulói laptopokat operációs rendszerrel is ellátták, s minden laptophoz tartozik egy laptoptáska, mely segít az eszköz állapotának megóvásában.
A tavaszi karanténidőszak digitális tanrendjének tapasztalatairól beszélt a Református Pedagógiai Intézet (RPI) Tanévkezdő Országjáró nevű budapesti rendezvényén Kopp Erika, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének docense, valamint Szontagh Pál. A Parókia oldalon kettejükkel készült interjúból kiderül, hogy a digitális átállás során óriási jelentősége van a szervezeti tanulásnak és a szervezetek közti tudásmegosztásnak, vagyis annak, hogy a pedagógusok a saját meglévő ötleteiket és jó gyakorlataikat elterjesszék a rendszerben. Kopp Erika az interjúban összegezte annak a kérdőíves vizsgálatnak az eredményeit is, amelyet az RPI felkérésére végeztek a református köznevelési intézmények körében.
Szontagh Pál a Református Pedagógiai Intézet szakmai támogató tevékenységét részletezve az interjúban elmondta: „az RPI a karanténidőszakban digitális munkarend aloldalt állított össze, és interaktív webináriumok sorozatát indította el. Tíz munkatársuk 76 alkalommal 1042 pedagógusnak tartott webináriumos képzést. 17 szaktanácsadó 61 webináriumon 538 főnek nyújtott módszertani segítséget, összesen tehát 137 webináriumon 1580 pedagógust értek el így. Kidolgoztak 224 online tananyagot a hitoktatáshoz, 69 módszertani és tanügyigazgatási segédletet tettek közzé, a közösségi médiában 54 bejegyzést publikáltak, négy pedagógustovábbképzést nyújtottak be akkreditációra, 37 intézmény számára készítettek átfogó szakmai elemzést, szakértői véleményt, és megszerkesztették a Magyar Református Nevelés két számát összesen 14 szakcikkel.”
Az előadók prezentációi, illetve a konferencia felvételének linkje is elérhető a Parókia cikkéből.
Intézményi lehetőségek
A digitális oktatás megtervezése, iskolai szintű szervezése elsősorban intézményvezetői feladat. A folyamat támogatására készültek ajánlások, amelyek hasznosak lehetnek nemcsak a teljes távolléti oktatás feltételei mellett, hanem a digitális eszközök egyéb oktatási helyzetekben való alkalmazásának megtervezésekor is.
Az intézményvezetők segítséget is kérhetnek, például az Oktatási Hivatal által működtetett szaktanácsadói hálózattól, amelynek tagjai között digitális szaktanácsadók is vannak. A helyileg illetékes Pedagógiai Oktatási Központ felé kell jelezni az igényt, akár intézményi, akár osztálytermi szinten van szükségünk szakmai támogatásra.
Forrás: https://dpmk.hu/dig-ped-foly-terv/ 2020. 07. 22.
Tervezés
A vezető abban is kaphat segítséget, hogy felmérje, hol tart intézménye a digitális fejlettség tekintetében. Kihasználnak-e minden lehetőséget, van-e szükség eszköz- vagy éppen módszertani fejlesztésre, vannak-e problémák, amelyekkel érdemes foglalkozni.
A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ rövid ismertetőkkel ellátott linkgyűjteményében foglalta össze a Covid–19 vírus okozta rendkívüli helyzetben a pedagógusok, oktatási intézmények és szülők számára is elérhető, az Európai Unió által közreadott oktatási anyagokat. A válogatott anyagok nagy része angol nyelvű, de a készítők jelezték, ahol magyarul is megtalálható a weboldal vagy a hivatkozott oktatási segédanyag, képzés, webinárium. Az ajánlott weboldalakon további linkekről számos egyéb oldal és forrás érhető el.
A SELFIE (Self-reflection on Effective Learning by Fostering the use of Innovative Educational Technologies) egy magyar nyelven is hozzáférhető uniós önértékelő eszköz, amely az oktatási intézmények digitális érettségéről ad átfogó képet a kitöltő iskolavezetők, pedagógusok, tanulók számára. A mérőeszközt önkéntes alapon és ingyenesen vehetik igénybe az általános iskolák felső tagozatai, középiskolák és szakképzési intézmények. A kitöltés nagyjából 20 percet vesz igénybe, ezt követően az intézmény személyre szabott elemzést kap, mely részletes, ugyanakkor könnyen áttekinthető adatokat is tartalmaz az intézmény erősségeiről és gyengeségeiről egyaránt.
A digitális távtanítás idején számos olyan cikk jelent meg a DPMK honlapján, amely igyekezett támogatni az intézményvezetőket, pedagógusokat, tanulókat és szülőket a rendkívüli helyzet kezelésében és abban, hogy a tanulás-tanítás folyamatosan megszervezhető legyen. Ezeket az ajánlásokat rendszerezi tematikusan az a folyamatábra, amely az online távtanítás tervezésének egyes lépéseit ábrázolja. A tematikus ajánláscsomagok az egyes lépésekre kattintva érhetők el.
A POK-ok digitális szaktanácsadók munkáján keresztül segíthetik az intézményeket az online oktatási eszközök használatának megtervezésében.
A DPMK által fejlesztett Digitális Névjegy Rendszer (DNR) olyan komplex intézményfejlesztési és visszajelző eszköz, amely alkalmas az iskolák digitális fejlettségi szintjének meghatározására. A rendszerből kinyerhető eredmények és fejlesztési javaslatok hozzásegítik az iskolát ahhoz, hogy a jövőben hatékonyabban építse be a digitalizáció eredményeit az oktatásba, biztosítva ezzel a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztését. „A rendszer célja elsősorban a digitális átmenet támogatása, de nem szolgál minősítési és rangsorolási célokat, ugyanakkor kiegészíti, de nem helyettesíti a személyes, interjúkra épülő intézményi fejlesztést. A DNR támogatja a tényekre alapozott döntéshozatalt az intézményvezetők és az intézményfenntartók, valamint a fejlesztéspolitika számára.”
Az Oktatási Hivatal 2020 tavaszán összeállított ajánlása a művészeti oktatásban jól használható módszereket, alkalmazásokat gyűjti egybe.
Az Oktatási Hivatal által összeállított linkgyűjtemény az óvodai és művészeti nevelés, valamint speciális nevelési-oktatási helyzetek mellett különböző civil szervezetek, szakmai csoportok számára fogalmaz meg ajánlásokat.
A Református Pedagógiai Intézet ajánlása azokat az iskolákat segíti, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek e-naplóval. A dokumentumban leírt – haladási naplók, mulasztási napló vezetésére, órajelentés leadására, igazolására vonatkozó – eljárásrenddel elkerülhető, hogy a járvány idején az adminisztrációs feladatok ellátása miatt a pedagógusok személyesen megjelenjen az iskolában.
A Református Pedagógiai Intézet által összeállított tájékoztató anyag a református oktatási intézmények számára foglalja össze, melyek az irányadó elvek a digitális munkarend idején a tanügyigazgatás egyes területeinek – intézményi szabályzatok, utasítások; tanári munkavégzés, a munkafeladatok teljesítésének ellenőrzése; a tanulói munkavégzés megszervezése; a tanulók felügyelete és a tanulmányi munka végzése; hiányzások; tanulási eredmények – kezelésében.
Csapat
A vezető egyik első feladata az, hogy felmérje a saját csapatát, annak tudását, felkészültségét, valamint a rendelkezésre álló eszközöket. Az intézmény rendszergazdája – amennyiben van – nagymértékben tudja támogatni a vezetés munkáját. Ismeri a kollégáit, és valószínűleg azzal is tisztában van, hogy eddig ki milyen mértékben és hogyan alkalmazott digitális eszközöket. A saját eszközeik és lehetőségeik ismeretében, támogathatja a vezetést a közös platform kiválasztásában, annak beüzemelésében, a csoportok kialakításában. Amennyiben szükséges, akár technikai betanítást is tud a kollégáinak szervezni. Az elmúlt időszakban arra is láthattunk példákat, hogy az esetlegesen hiányzó szakértelmet szülői felajánlások, szervezetek, idősebb diákok segítségével lehetett pótolni.
A DPMK írása olyan online tanulástámogató tartalmakat, alkalmazásokat, szolgáltatásokat ajánl a pedagógusok figyelmébe, amelyeket nemzetközi fejlesztő cégek tettek a koronavírus-járvány idejére ingyenesen hozzáférhetővé, és amelyek hazai környezetben is jól alkalmazhatóak.
Az Oktondi projekt keretében több mint 5000 egyetemista fogott össze az online távtanításra áttért köznevelés támogatására. Az oldalon a digitális oktatáshoz szükséges alkalmazások használati útmutatói, az online tananyagok tantárgy és iskolatípus szerinti adatbázisa mellett oktatási segédletek és pályaorientációs videók segítik a tanárokat és tanulókat egyaránt.
A személyes találkozás lehetőségének megvonása olyan fontos eseményeket, közös ünnepeket is felülírt, mint a húsvét és a ballagás. Sok intézmény online eseményeket, istentiszteleteket közvetített, ezzel próbálták valamennyire enyhíteni a személyes jelenlét hiányát a közösségi eseményeken. A diákoktól több intézmény is online búcsúzott, máshol későbbi időpontokban próbálták megtartani az eseményt. A Lévay e-ballagás 2020 szép példa arra, hogy személyes találkozás hiányában is milyen megható módon lehet búcsúztatni a diákokat. Nem kérdés, hogy a sok-sok menüponttal ellátott aloldal létrehozása hatalmas munka lehetett a pedagógusok részéről.
Platformválasztás
Azok az intézmények, amelyek a digitális átállásban már haladó szinten állnak, könnyebben tudnak áttérni egy közös platformra. Célszerű a tapasztalatok alapján egy olyan felületet kiválasztani, amelyet mindenki tud használni – tanár, diák, szülő egyaránt hozzáfér.
Ez ideális esetben egy olyan online tanulási tér, ahol a tanulók rögzíthetők, csoportokba szervezhetők, ahová lehetőség van különböző dokumentumok feltöltésére, tanórák megtartására, és amely támogatja az ellenőrzési-értékelési folyamatot.
Az UNESCO összeállított egy gazdag linkgyűjteményt, amely minden oktatásban érintett csoportot megcélozva, egy helyen mutatja be röviden a távtanítás és az egyéni tanulás során jól használható applikációkat, platformokat, rendszereket az intézményvezetők, tanárok, tanulók és szülők számára.
A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ honlapján ezen a linken elérhető táblázat áttekinthető módon hasonlítja össze a legelterjedtebb oktatási platformokat.
Az RPI táblázatos formában, számos jellemző mentén hasonlítja össze a református szaktanácsadók által használt és ajánlott oktatási platformokat.
A parokia.hu a digitális átállás első hetének tapasztalatairól kérdezte református oktatási intézmények pedagógusait. A cikk az öt iskola platformválasztásai döntése mellett abba is bepillantást enged, milyen elvek határozták meg az egyes intézményekben a tanítás és értékelés módszereit, a napirendszervezést és a szülőkkel való együttműködést ebben a mindenki számára nehéz időszakban.
A kommunikáció lehetőségei a digitális oktatásban
Karcagi Nagykun Református Általános Iskola
Tanulás
A tanulás-tanítás vonatkozásában fontos tényező az időbeosztás, az órarend. Tantermi oktatás esetén a pedagógus egy tanteremben, egy bizonyos időben információkat ad át 25–35 diáknak. Ez a szinkronitás azonban a digitális munkarendben megszűnik, ezért a helyzet más keretben való gondolkodást, tervezést kíván.
Erre a problémára is megoldás lehet az intézmény közös platformja, ahol a megfelelő jogosultságok kiosztásával, a pedagógusok láthatják az adott osztály alakuló napirendjét – amennyiben az jelentősen eltér a hagyományos órarendjüktől.
Ha megvan az intézmény közös platformja, akkor további segítség lehet a pedagógusoknak, ha az intézmény a tanórák dokumentálására olyan egységes módszert alkalmaz, amely teljesíti a központi rendszer által támasztott követelményeket is, ugyanakkor nem terhel túl senkit, és felesleges dokumentumgyártásra sem kerül sor. Ennek az egyensúlynak a megtalálása is vezetői feladat, melynek megoldásában a különböző munkacsoportok, pedagógiai közösségek vezetői is támogatást nyújthatnak.
Adódhatnak olyan helyzetek, amikor az osztály nagyobb része jelen van a tanteremben, azonban néhány diák kénytelen online követni az eseményeket. A Tanárblog szerint: „Ez a szituáció újabb kihívásokat teremt, amikkel bizonyos tekintetben még nehezebb megbirkózni, mint a tisztán online tanítással.”
Online tanulásszervezés alsó tagozatos tanulóknak
Biai Református Általános Iskola
Tartalmak, alkalmazások, szerzői jogok összefüggései
A hagyományos tanórán megtanítandó tartalmakhoz keressünk olyan digitális lehetőségeket, amelyek megkönnyítik egyrészt az ismeretek átadását, másrészt pedig azok befogadását is. Az egyik legfontosabb, hogy ne várjunk el egy digitális eszköztől olyan funkciót, amire nem alkalmas. A leggyakoribb eset például, ha egy tartalommenedzsment-eszköztől azt várjuk, hogy ellenőrizze és nyomon kövesse a diákot, holott a fejlesztőknek ez sosem volt célja, így ez a hiányosság nem a platform hibája. Ha azt várjuk egy rendszertől, hogy tartalmazzon és kezeljen a tanuláshoz szükséges tartalmakat, valamint lehessen a berögzített diákok egyéni tanulási útvonalát tervezni és nyomon követni, akkor olyan rendszert kell keresnünk, amely mindkettőre alkalmas. Ezért első lépésként mindig próbáljuk meg az adott alkalmazás funkcióit, lehetőségeit felmérni, kipróbálni, és állapítsuk meg, hogy alkalmas-e annak a problémának a megoldására, amelyhez éppen alkalmazást keresünk.
Ajánlott akár intézményi szinten és/vagy munkaközösségenként is kezelni egy tematikus linkgyűjteményt. Így, ami az egyik kolléga számára már bevált a gyakorlatban, azt ajánlani tudja a többiek számára. Ha néhány mondatban leírja, hogy ő mire használta, az nagy segítség lehet a kollégáknak. Egy-egy alkalmazás kipróbálása után érdemes rutinszerűen rögzíteni a linket, és néhány mondatot írni egy online megosztható felületen, amelyet bárki bármikor bárhonnan szerkeszthet, amennyiben hozzáférést kap hozzá (pl. Pearltrees, Symbaloo, de egy közösen szerkeszthető táblázat is megfelelhet a célnak).
Amennyiben a pedagógusok maguk is készítenek különböző tartalmakat, és azokat másokkal is megosztják, érdemes a vonatkozó szerzői jogi előírásokkal is tisztában lenni, és ezeket a vonatkozásokat intézményi szinten is kezelni. Léteznek olyan módszerek, melyekkel mi magunk is védhetjük tartalmainkat, illetve segítségükkel könnyebben kereshetünk legálisan használható tartalmakat. A Creative Commons célja az, hogy licenceik alkalmazásával növeljék azoknak a műveknek a számát, amelyeket mások jogszerűen oszthatnak meg egymással.
A CC egy nonprofit szervezet, amely az olyan kreatív művek létrehozását támogatja, melyeket mások jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak a saját műveikhez. Legfőbb céljuk ezzel a jelenlegi szerzői jogi törvények problémáinak elkerülése, amelyek a tudás megosztását akadályozhatják.
A DPMK az alábbi linken elérhető tematikus oldalon egyrészt összegyűjti a digitális munkarendben történő tanulás szervezésével, illetve az elérhető digitális tananyagtartalmakkal kapcsolatban közzétett írásait, másrészt táblázatos formában áttekinti azokat a segítő eszközöket, alkalmazásokat, amelyekkel az online térben folyó tanítás-tanulás folyamata jól támogatható.
„Irene van der Spoel, a Today’s Teaching Tools blog szerzője a Modern Iskolával együttműködve magyarul is megjelentetett az elmúlt évben két népszerűségi csúcsokat döntő folyamatábrát. Ma összefoglaljuk ezeket, ha valaki lemaradt volna róluk korábbi cikkeinkben. Ráadásként kibővítjük: beágyazható digitális eszközök választását segítő infografikával.”
A távoktatás során „a diákokkal az egyetlen kapcsolat a ’live’, online tanórán történik, ezért nem mindegy, hogyan telik ez az idő – vajon hasznosan, vagy sok bekapcsolt gép mellett a telefonon játszva (a diákok részéről). Az alábbiakban megpróbáltunk néhány (talán) hasznos tippet összegyűjteni, saját tapasztalatok, illetve mások ötletei alapján.”
A Pearltrees egy olyan online alkalmazás, amely lehetővé teszi számunkra, hogy regisztráció után a kedvenc alkalmazásaink linkjeit egy helyen tároljuk, azaz könyvjelzőinket rendszerezzük. Lehetőségünk van arra is, hogy a saját szempontjaink szerint mappába rendezzük őket. A teljes gyűjtemény linkjét megadhatjuk másoknak, azonban szerkeszteni csak mi magunk tudjuk. Követhetünk másokat, de a rendszer is ajánl számunkra applikációkat, és más gyűjteményéből is vehetünk át ötleteket. A gyűjtemény könnyen naprakészen tartható, frissíthető és bárhonnan elérhető, ahol rendelkezésre áll internetkapcsolat. Természetesen vannak más hasonló alkalmazások: érdemes többet is megnézni és a számunkra legmegfelelőbbet kiválasztani (pl. Symbaloo, Draggo, Wakelet).
A Modern Iskola írása néhány hasznos könyvjelzőoldalt ajánl az olvasók figyelmébe, amelyek segítségével a digitális munkarend ideje alatt beszerzett ötleteinket elraktározhatjuk, hogy később, esetleg az új tanévre készülve elővehessük őket. A könyvjelzők használata nemcsak a gyűjtés, rendszerezés képességének fejlesztésével segíti hatékonyan a tanulást, hanem az anyagok vizualizálásban is.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának gyűjteménye a legfontosabb alapfogalmakról rövid, közérthető formában ad tájékoztatást.
Hogyan kell online közegben hivatkoznom? Felhasználhatok zenét vagy filmet az internetes oktatási anyagban? Feltölthetem az internetre saját előadásomat? Az Oktatási Hivatal honlapjáról elérhető útmutató gyakran ismételt kérdések és a rájuk adott rövid és közérthető válaszok formájában ad eligazítást a szerzői jog kérdéseiről. A dokumentum elsősorban az online oktatási anyagokat készítő tanárok számára készült.
A SchoolEducationGateway írása szerzői jogokról, tanításról és az internetről. Az útmutató hasznos tanácsokat ad a szerzői jogokra vonatkozó előírások betartásához, közérthető formában elmagyarázva és a tanításból vett gyakorlati példákkal alátámasztva a téma fontosságát.
A Modern Iskola írása ugyancsak a szerzői jogok témáját járja körül, kiegészítve a cikkét a beadandó dolgozatokhoz, prezentációkhoz jogszerűen felhasználható képeket, zenéket, videókat tartalmazó források listájával.
A Református Tananyagtár útmutatója a honlapon található, ingyenesen felhasználható, keresztyén szellemiségű digitális tartalmakhoz.
Online tanítani
Ma számtalan digitális oktatási eszköz, csatorna, tartalom áll egy pedagógus rendelkezésére. A kihívás inkább az, hogy ki tudjuk választani a megfelelő, azaz a kitűzött tanulási célhoz és az adott körülményekhez – rendelkezésre álló idő, a tanulócsoport sajátosságai, ismeret/tartalom – illeszkedő eszközt.
Fontos, hogy a cél ne az adott digitális eszköz használata legyen. Tervezzük meg a tevékenységünket, nézzük meg, mit szeretnénk megtanítani, milyen célokat akarunk elérni, és ahhoz válasszuk ki a megfelelő eszközt. Egy-egy eszköz tanórai alkalmazásának eredményessége sokkal inkább a tanár módszertani felkészültségén, semmint a technológián múlik.
Jelen időszakban különböző szakmai szervezetek is reagáltak a rendhagyó helyzetre, és sorra jelennek meg olyan írások, útmutatók, gyűjtemények, melyek megpróbálják könnyebbé tenni a pedagógusok számára a távoktatás megoldását.
Az alábbi táblázat bemutatja az online tanítási helyzet legfontosabb szempontjait.
Forrás: https://dpmk.hu/wp-content/uploads/2020/03/Online-kisokos_DPMK-1.pdf 2020. 07. 18.
Szinkrón tanulás
A pedagógusok egy része számára kézenfekvő megoldásnak bizonyul megtartani ugyanazt a tanórát az osztálynak, mint személyes jelenlét esetén, csak éppen bejelentkezve egy zárt online rendszerbe. Ehhez nyilván a megfelelő technikai feltételekkel és tudással is rendelkezni kell, mind a pedagógusnak, mind a tanulóknak. A részvételhez emellett alapvető feltétel a szükséges eszközök rendelkezésre állása, ami egy többgyerekes család esetén nem mindig megoldható. Azonban a technikai háttér és a használathoz szükséges tudás megléte esetén sem biztos, hogy a szinkrón órák megtartása minden esetben a leghatékonyabb megoldás, hiszen a személyes jelenlét és az azonnali visszajelzés, a metakommunikáció hiánya erősen korlátozzák a lehetőségeinket, és sokszor egészen másfajta módszerek alkalmazását teszik szükségessé.
Amennyiben a szinkrón kommunikációt választjuk, számos eszköz áll ehhez a rendelkezésünkre (Zoom, Teams, Skype stb.). A felhasználói tapasztalatok e téren megnövekedtek az elmúlt időszakban, és a legtöbb pedagógus számára hamar megszokottá vált ezek használata: megtanulták, hogyan kell csatlakozni a felülethez, be- és kikapcsolni a kamerát és a mikrofont. Azonban van még néhány szempont, amit érdemes figyelembe vennünk: például azt, hogy mit lát mögöttünk a diák, hogyan hall és lát bennünket, elég-e a fény, milyen ruhában vagyunk, mit akarunk bemutatni digitálisan, és azt milyen módon kísérjük beszéddel, gesztikulációval. Minden egészen másképpen hat, mint mikor egy teremben vagyunk a diákjainkkal. Segítség lehet, ha kizárólag saját magunk számára rögzítünk néhány tanórarészletet és visszanézzük magunkat. A legtöbb alkalmazás rendelkezik rögzítés funkcióval, melynek indításáról tájékoztatja a résztvevőket is.
A nonprofit.hu oldal Tudástárában található útmutató hasznos tippekkel segíti a Zoom tanórai alkalmazását (semleges háttér beállítása, jegyzetkészítés, naptár integrálása, ideiglenes némítás, képernyő megosztása, internetbiztonság).
„Önállóan vagy a tantermi oktatás kiegészítéseként megoldást jelent minden olyan helyzetre, amikor a tanulók személyes jelenléte nem megoldott (például betegség, külföldön tartózkodás). A tanulókat és a tanárokat egy strukturált virtuális iskolai térben kapcsolja össze, ahova ráadásul a KRÉTA szükséges adatállományát is be lehet importálni. A digitális oktatás egyszerűbbé válik olyan funkciókkal, mint az egységes feladatkiadás, ahol a tanár egyetlen ablakban lapozza át és értékeli az azonos formátumban a beadott munkákat, és ezeket bármikor egy összesített nézetben áttekintheti.”
„A Covid–19 járvány következtében nagyon megugrott a távolról, videós kapcsolaton keresztül beszélő, tanító, előadó emberek száma. Ez egy nyitott, csupaablak-helyzet, mert az emberek belátnak (és hallanak) egymáshoz, illetve az előadó akár végtelen számú, általa nem látott, térben (és akár időben) távol levő emberhez szól. Álljon itt néhány egyszerű tanács tanító-előadó embereknek, de csak mérsékelt jelleggel. A mérsékelt jelleg azt jelenti, hogy nem lesz szó ruházatról, stílustanácsokról, sminkelésről, frizurákról és retorikáról, valamint speciális technikáról sem. Professzionális célokkal szakcikkeket/videókat ajánlok inkább.”
Aszinkron tanulás
A valós idejű órák megtartása helyett a jövőben sokkal inkább arra kell felkészülni, hogy olyan módszereket válasszunk, amellyel segítjük a tanulók egyéni haladását, és tudunk differenciálni.
Online tanulási helyzetnél a diákoknak nincs lehetősége jelentkezni és azonnali segítséget kérni. Nem elég eljuttatni hozzájuk elektronikusan azt, hogy MIT tanuljanak, abban is segítségét kell nyújtani, hogy HOGYAN. Főként a legkisebbeknél, akiknél az önálló tanulás képessége még nem alakult ki.
A Modern Iskola cikksorozatának első részében Bognár Amália (Mobility Győr) és Tóth Éva foglalja össze, milyen online tanítási/tanulási lehetőségek állnak a pedagógusok és diákok rendelkezésére, milyen ingyenes platformok érhetők el, milyen digitális eszközök lehetnek hasznosak, és milyen módon érdemes a digitális munkarendben értékelni a tanulók munkáját.
Cikkek, ajánlások, az online térben folyó oktatást támogató webináriumok a Digitális Témahét honlapján.
Bognár Amália, a győri Mobility szakmai vezetője és Tóth Éva főszerkesztő a differenciálás lehetőségeit járja körül a Modern Iskola kétrészes cikksorozatában. Milyen lehetőségeink vannak arra, hogy a különböző képességekkel rendelkező diákok számára biztosítsuk az egyéni haladás útvonalát, és milyen új kapukat nyit ezen a területen a digitális eszközök, alkalmazások használata?
A Budapesti Metropolitan Egyetem háromperces videója, ami praktikus és közérthető módon segíti a felhasználókat a témában.
A megújult Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) használatáról, alkalmazási lehetőségeiről, funkcióiról és a feladatkészítés módjairól szóló webináriumsorozat elérhető a fenti linkeken (minden előadás 50-60 perces).
A Református Pedagógiai Intézet módszertani javaslatcsomagja átfogó képet ad arról, milyen lépéseket kell megtennünk az intézmény és a diákok családja felé a digitális oktatásra való átállás érdekében, hogyan mérjük fel saját és tanítványaink lehetőségeit, és hogyan tervezzünk meg egy digitális órát. A dokumentum emellett jól használható segédleteket, feladatbankot, módszertani ötlettárat és alkalmazásokat ajánl a hittan digitális oktatásához.
A reftantar.hu eszközei segítségével a tananyagfejlesztés és -megosztás, a kommunikáció, az értékelés és az adminisztráció egy helyen megoldható. Ez az innovatív e-learning-rendszer regisztrációt követően ingyenesen hozzáférhető bármely református oktatási intézmény számára.
A reftantar.hu eszközeinek használata könnyen elsajátítható az alábbi linken elérhető rövid, interaktív tananyagok és néhány perces videók segítségével.
Új tananyag elsajátítása
A törtek bevezetése (egyéni munka)
Karcagi Nagykun Református Általános Iskola
A 3-as szorzó- és bennfoglaló tábla (egyéni munka)
Zsadányi Református Általános Iskola
Ismétlés, gyakorlás
Magyar középkor (895–1301) kihívás (projekt)
Mondák földolgozása, írásórai feladatok megoldása ünnepek, jeles napok körében (egyéni munka)
Karcagi Nagykun Református Általános Iskola
Emlékezet fejlesztése (egyéni munka)
Kiejtéstől eltérő szavak (csoportmunka)
Összeadás és kivonás a húszas számkörben (egyéni munka)
Szorzótábla gyakorlása (egyéni munka)
Keresd a mondatra a választ! (pármunka)
Zsadányi Református Általános Iskola
Projektek
Sok esetben körülményesnek gondoljuk a projektek megvalósítását, nehezen szánjuk rá magunkat, hiszen a 45 perces tanórai keretek közé szorított, tantárgyakra szabdalt iskolai oktatás enyhén szólva sem kedvez ennek a munkaformának. Pedig ebben a sajátságos világban, amit az online távtanítás hozott magával, talán ez lehet az egyik leghatékonyabb oktatási módszer.
A projekt olyan tanulásszervezési eljárás, amelynek középpontjában egy konkrét probléma megoldása áll, célja pedig mindig valamilyen produktum létrehozása. Fontos jellemzője emellett, hogy a diákok egymással és a tanárral együttműködve, kooperatív munkaformában dolgoznak, a hagyományos tanórai szerkezetet feloldva, sok esetben több tantárgy tanárát is bevonva a feladat megoldásába. A projekt során folyamatos az értékelés, visszacsatolás, és – szükség esetén – az előzetes tervek módosítása. A projektpedagógia módszere lehetővé teszi a sokrétű, önálló ismeretszerzést, a megszerzett ismeretekre épülő gyakorlatias problémamegoldást, illetve a csapatmunkában való tapasztalatszerzést. Mindezzel sokkal életszerűbben modellálja azokat a folyamatokat, amelyekkel a tanulók felnőttként munkahelyeiken találkozni fognak, mint a hagyományos iskolai oktatás.
A projektpedagógia magyarországi meghonosításának, egyben a digitális eszközök oktatásban való pedagógiai célú alkalmazásának egyik fő katalizátora a 2015/16-os tanév óta minden tavasszal nagy sikerrel megrendezett Digitális Témahét. A kezdeményezés legfőbb célja, hogy a digitáliskompetencia-fejlesztés az informatikaórán túl kiterjedjen más tantárgyakra is. A program keretében a részt vevő pedagógusok és diákok változatos iskolai projekteket valósítanak meg akár néhány órában, akár egy héten keresztül – lehetőséget biztosítva a tanórai keretekből kilépő, kreatív tanulásra-alkotásra. A Digitális Témahét oldala számos módon – cikkek, webináriumok, Tudásbázis – támogatja a pedagógusokat nemcsak a projektek szervezésében, hanem a digitális munkarend idején az online térben folyó oktatás sikeres megvalósításában is.
Az Európai Bizottság kezdeményezésére 2005-ben indult eTwinning Program mára a világ egyik legnagyobb online pedagógusközössége lett. Elsődleges célja, hogy a digitális pedagógiai eszközök segítségével támogassa az iskolák, pedagógusok, diákok közötti nemzeti és nemzetközi kapcsolatok kialakítását. A program keretében az együttműködő iskolák különféle pedagógiai és szaktárgyi projekteket valósítanak meg, melyhez az eTwinnig Portál biztosítja a munkafelületet. A kezdeményezésnek közel 5000 regisztrált magyar résztvevője van.
„Amikor kiderült, hogy online kell tanítani és az is, hogy ebben a rendszerben a klasszikus formák (frontális oktatás, számonkérés, ellenőrzés) nagy része nem, vagy csak nagy megszorításokkal alkalmazható, sokak gondolták úgy, hogy itt az alkalom átállni a projektoktatásra. De vajon mitől lesz egy projekt projekt? Ennek eldöntésében segít az alábbi szempontrendszer.”
A Digitális Témahét Tudásbázisában található – célcsoport, évfolyam és típus szerint is kereshető – projektek nemcsak azoknak a pedagógusoknak nyújtanak segítséget, akik még nem vettek részt a Digitális Témahéten, hanem azoknak is, akik a projektpedagógia világával szeretnének megismerkedni.
A DTH csapata a Témahétre kínált tartalmak és a projektekhez készült videóanyagok megosztására hozta létre YouTube-csatornáját. A digitális munkarend hetei, hónapjai alatt azonban a felület funkciója kibővült: ide kerültek fel ugyanis az online távtanítás megszervezését segítő, szakmai támogató webináriumsorozat előadásai is.
„A számítógéppel segített kollaboratív tanulás új dimenziókat nyit a mindennapi tanulás és tanítás folyamatában. A színvonalas digitális tananyagok mellett az oktatás szereplői számára számos kollaboratív eszköz érhető el, melyek a kommunikációt, az együttműködést oly módon képesek támogatni, hogy közben a pedagógiai célt nem tévesztjük szem elől. A hazai projektek rengeteg tapasztalattal szolgálnak azok számára, akik kedvet éreznek az IKT-eszközeinek kipróbálásához, vagy akik már gyakorlottan vitorláznak a projektpedagógia izgalmas vizein”. – Dr. Főző Attila László tanulmánya, 2009-es megjelenése ellenére, a mai napig aktuális alapmű a témában.
A Református Tananyagtár oldalán található projekteket összefoglaló kiadvány. Rövid módszertani összefoglalót nyújt a komplex tanulásszervezési formák (projekt, témahét, erdei iskola, kutatásalapú tanulás) jellemző módszereiről, ezen túl bemutat 12 modult, amelyet Református iskolák valósítottak meg.
A középkori templomoknál napjainkban
„Önéletrajzok” – az érett reneszánsz és a manierizmus mesterei
Barokk kastélyok és francia kertek
Launai Miklós Református Iskola
(Ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, nyomon követés, számonkérés
Az online távtanítás során talán az ellenőrzés, értékelés, mérés, számonkérés megvalósítása az egyik legnehezebb feladat, hiszen nem lehetünk biztosak benne, hogy az eredmény mennyire alapul önálló munkán. Éppen ezért, ebben a helyzetben felértékelődik az önellenőrzés, önértékelés szerepe, és a pedagógusoknak ebben kell támogatni diákjaikat. Ahhoz, hogy lássuk, hol tartanak a diákjaink, és vajon el tudták-e sajátítani az adott tananyagot, jelentősen át kell alakítanunk az értékeléshez kapcsolódó eszköztárunkat.
A visszajelzés, a tanulási folyamat nyomon követése azokban az időszakokban is fontos, amikor a diákok otthon tanulnak, vagy bármilyen alkalommal, amikor nem a teljes csoportunk, hanem 1-2 diák kapcsolódik be a tanulásba online. Ebben az esetben is van lehetőség közvetlen beszélgetésre, (felelésre), hiszen rendelkezésre állnak olyan digitális kommunikációs eszközök, melyek ezt támogatják. Azonban célszerű más típusú értékelési lehetőségekkel is élni, pl. aszinkron eszközök alkalmazásával (fórum, közösen megosztott dokumentumok, mappák, ahová a tanulók feltöltik dokumentumaikat). Több tantárgy – pl. rajz – esetében továbbra is egyértelműen alkalmazzuk a hagyományos módszereket, de a lelkesebb tanulók felvételről is megmutathatják például azt, hogyan mondanak verset vagy éppen hogyan énekelnek. Sok szempontot kell figyelembe venni, amikor az értékeléshez választunk módszert/eszközt: az értékelés célját, a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók egyéni sajátosságait, lehetőségeit, a rendelkezésre álló eszközöket, az adott osztály és tantárgy, valamint a pedagógus értékelési szokásait.
Az OH honlapján közzétett ajánlás az értékelés különféle módjait tekinti át azok célja szerint – köztük elsősorban azokra koncentrálva, amelyek a digitális munkarend idején sikeresen támogathatják a tanulók előrehaladását és otthoni tevékenységük értékelését.
„Az értékelés, számonkérés az oktatásnak az a vetülete, amit talán a leglátványosabban érint a digitális oktatásra átállás. Hogyan írassunk dolgozatot? Van értelme egyáltalán a számonkérés klasszikus formáinak? Csak most nincs, vagy úgy egyébként sem? Úgy gondoltuk, érdemes lenne egy szakembert megkérdezni erről. Nahalka István oktatáskutató felelt a kérdéseinkre.”
A Modern Iskola cikke összefoglalja az értékelési folyamat játékosításához, egy-egy tananyag feldolgozásához használható gyakorlati megoldásokat, alkalmazásokat, felületeket.
Az előadás a Hogyan készíts projektet? – Támogató videók a digitális pedagógiához c. videósorozat része, amelyet a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ készített a Digitális Témahét 2020 programjának keretében. Az előadás első fele a fejlesztő értékelés sajátosságairól szól, majd a videó második felében kerül sor egy példafolyamat ismertetésére, illetve a folyamathoz illeszthető konkrét digitális eszközök, alkalmazások bemutatására.
Az online számonkérésre vonatkozó elemeket is tartalmazó, néhány oldalas, áttekinthető ajánlás, elsősorban általános iskolában oktató pedagógusok részére.
Különleges bánásmódot igénylő tanulók oktatása
A különleges bánásmódot igénylő tanulók támogatásával kapcsolatban nehéz általános érvényű ajánlásokat megfogalmazni, hiszen állapotuk, fejlődési útjuk nagyon eltérő lehet. Ezen gyerekek számára a korszerű infokommunikációs eszközök a tanulásban való egyenlő esélyű részvétel biztosítékai, ugyanakkor alkalmazásukhoz elengedhetetlen a módszertani szempontú támogatás. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében az adott specifikus eszközök alkalmazásához, osztálytermi használatához az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI), utazó gyógypedagógusok, gyógypedagógus szaktanácsadók adhatnak további segítséget, módszertani javaslatokat.
A digitális eszközök egy lehetséges gyógypedagógiai szempontú csoportosítása
A Szegedi Tudományegyetem Elektronikus Diagnosztikus mérési rendszere, az eDia és az eLea feladatbankja lehetőséget kínál a diákok eltérő fejlődési útjaihoz illeszkedő feladatsorok kialakítására.
A DPMK két írásban is foglalkozik a sajátos nevelési igényű gyerekek online távtanításának kérdéseivel. Az egyik ajánláscsomag a digitális munkarend eddigi tapasztalatainak mérlegelésével igyekszik átfogóbb javaslatokat megfogalmazni az SNI gyerekeket oktató intézmények, pedagógusok, gyógypedagógusok és utazó gyógypedagógusok számára, a másik pedig a sajátos nevelési igény típusai szerint összegzi a munkarend szervezésére, valamint a jól használható alkalmazásokra, rendszerekre vonatkozó javaslatokat.
Tanulás otthon
Otthon, egyedül tanulni nem könnyű. Iskola nélkül – ami az ismerős, megszokott környezettel segít beleállni a tanulási helyzetbe. Órarend nélkül – ami megszabja az időbeosztást. A tanárok személyes jelenléte nélkül – akik egyszerre képviselik a külső kontrollt, és segítik a belső motivációt. És társak nélkül – akik barátok, küzdő- és versenytársak, vagy éppen csak maga a közeg, amelynek tagjaival össze lehet kacsintani. Bármilyen körülmények miatt következzen is be az otthon tanulás, újfajta megközelítést igényel nemcsak a pedagógusoktól, hanem a család tagjaitól is. Az alábbiakban bemutatunk néhány szempontot, amelyet hasznos lehet szem előtt tartani a pedagógusoknak és szülőknek is, hogy minél hatékonyabban tudják támogatni ebben a helyzetben a tanulási folyamatot.
Biztonságban az interneten
A digitális kompetencia fejlesztésének fontos része az, hogy megtanuljunk vigyázni magunkra és másokra is az online térben. Ennek ugyanúgy része a szerzői jog vagy a virtuális bántalmazás kérdése, mint az, hogy megtanuljuk megkülönböztetni a hamis tartalmakat a valódi információktól, a tényt a véleménytől, és ezeket megtanítsuk diákjainknak is. Az alábbiakban néhány olyan projektet, honlapot, kiadványt ajánlunk figyelmükbe, amelyek a biztonságos internethasználathoz kapcsolódnak, és pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak is hasznosak lehetnek.
Iskolai bántalmazás elleni, átfogó képzési és segédanyag. A program elsősorban a 7–11. évfolyamos diákoknak kínál egy 10 tanórából álló anyagot, amelyen belül a megvalósítók kétféle tematika közül választhatnak. Célja, hogy a szociális és érzelmi készségek fejlesztésével, valamint a kortárs támogatás hangsúlyozásával megelőzze a tanulási környezetben és szabadidőben megjelenő bántalmazást. A felkészítés 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzés formájában is elérhető.
A projekt célja a fiatalok körében tapasztalható, kortárs online bántalmazás formáinak és nagyságrendjének felmérése, és a jelenség megismertetése a pedagógusokkal, az iskolapszichológusokkal, az iskolavezetéssel, a szülőkkel, valamint a diákokkal.
A kérdőív segítségével láthatjuk, mi történik a gyerekekkel a digitális kommunikációs eszközök használatakor. A válaszokból kiderülhet, hogy milyen típusú és mértékű kockázatnak vannak kitéve a gyerekek a valós életben, valamint a virtuális térben.
Az Insafe egy 31 központból álló hálózat, amely tájékoztató és oktatási kampányokat szervez, segélyvonalat működtet, és közeli együttműködést folytat a fiatalokkal. A hálózat célja, hogy tényekre alapozva, több érintett fél összefogásával biztonságosabbá tegye az internetet.
A Web we want – Internet, ahogy mi szeretnénk című kiadványuk (2013) célja, hogy támogatást nyújtson azoknak a fiataloknak, akiknek manapság az online jelenlét és interakciók ugyanolyan fontosak, mint életük a valódi világban. A könyvet fiatalok dolgozták ki fiatalok számára, és céljuk, hogy arra ösztönözzék kortársaikat, hogy átgondolják saját és társaik viselkedését.
Az Alapítvány tanári segédanyaga abban segíti a tanárokat (és a szülőket), hogy biztonságos online körülményeket teremthessenek a gyerekek otthoni tanulásakor. Kitér a digitális lábnyom, az online személyiség, a magánélet online védelme, valamint az online és offline lét egyensúlyának kérdésére is. A gyermekek mellett a kiadvány megjeleníti a szülők és a pedagógusok biztonságának és jóllétének szempontját is.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 2020. őszi konferenciáján Dr. Danku Csaba, az EMMI koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkára tartott előadást a témában.
Timár Borbála, a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia szakértője a tudatos és biztonságos médiahasználatot érintő legfontosabb kérdéseket járja körül, egyúttal gyakorlati tanácsokat ad arra vonatkozóan, mit tehetünk az online kockázatok elkerülése és tudatos internethasználat érdekében. A webinárium 36 perces.
Mentális jóllét a digitális munkarendben, egyéb segítségnyújtás
Az otthon tanulásnál fontos szempont, hogy odafigyeljünk lelki, mentális egészségünkre, mivel életünk több területén is változásokhoz kell alkalmazkodnunk, ez pedig nem könnyíti meg a tanulási és tanítási feladatok elvégzését. Napjaink alapvetően különálló szférái: a pihenés, a kikapcsolódás és a tanulás tere és ideje a digitális munkarendben egybefolyhat, miközben hiányzik a legfőbb insiprációs és „komfortközeg”, a társak.
Vannak olyan tanulók, akik elérése a digitális távtanítás során komoly nehézségekbe ütközik, mivel a családok jelentős része nem rendelkezik a szükséges eszközökkel (pl. nincsen internet-előfizetésük, többségüknek csak mobiltelefonja van). Ezek a tanulók nem érhetők el videokonferenciával vagy más digitális platformokon, számukra más megoldásokat kell keresni. Ráadásul ők azok, akiknek a tanulást támogató otthoni közeg hiánya miatt még inkább szükségük volna az iskola közegére, a személyes jelenlétre, a pedagógus segítségnyújtására.
„Csomóné Lindmayer Katalin mint évek óta otthon oktató szülő fogalmazott meg néhány észrevételt, felvetést és javaslatot, hogy miként lehet segíteni egymást a mindenki (tanár, diák és szülő) számára új helyzetben, mely elé a koronavírus-járvány állít minket.”
A Gyarmathy Éva pszichológus, az MTA Kognitív Idegtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a vele készített interjúban arról beszél, hogy ahelyett, hogy a rendszer ugyanazt próbálja csinálni a távtanítási rendszerben, mint az iskola falai közt, ezzel a szülőre helyezve a gyermek motiválásának, ellenőrzésének és végső soron tanításának feladatát, inkább meg kellene ragadnia azt a lehetőséget, amit az otthon tanulás helyzete most tálcán kínál. A gyerekek ugyanis – mint fogalmaz – szívesen tanulnak, ha nagyobb szabadságot kapnak, mert nincsenek túlhajszolva, az egyéni tanulási útjaikon haladhatnak, és ha elegendő információ birtokában hozhatnak döntéseket a saját tanulásukkal kapcsolatban.
„A távmunka vagy a távtanulás sok ember életében eddig sem volt ismeretlen gyakorlat, aki azonban valaha dolgozott ilyen munkarendben, jól tudja: ez az életforma nagyfokú tervezettséget és önfegyelmet igényel. Az újdonság mostani életünkben az, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések miatt most egész családok kénytelenek egyszerre otthonról tanulni és dolgozni. Ennek megoldása eddigi életük alapvető átszervezésével jár, néhány egyszerű szempont figyelembevételével azonban sokat tehetünk azért, hogy az otthonról végzett munka és tanulás könnyebben beilleszthető legyen életünkbe. (…) Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány olyan szempontot, amelyet az otthoni tanulás megszervezésekor érdemes szem előtt tartanunk.”
Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára, tanulmányában arról ír, hogy érdemes lenne a járványhelyzet kapcsán megmutatkozó társadalmi összefogás erejét az oktatás fejlesztésében is hasznosítani.
Mint rámutat: „A mostani távoktatás felszámolta a hagyományos, frontális osztálytermi tanítást, és utat nyitott a különböző progresszív módszereknek. Az infokommunikációs technológia lehetővé teszi a tanítás egyéni igényekhez igazítását, és az iskola nélküli tanulás megmutatta a differenciálás különböző lehetőségeit.”
Dr. Thoma László református lelkipásztor, vallástanár reflektív írása a távtanítás kezdetén.
„Az alapfeltételezésem, hogy a legnagyobb baj, a legfőbb motiváció most a konstans, kollektív szorongás. Szorong a pedagógus, hogy teljesítenie kell, versenyben van, lépést kell tartani a többiekkel (mert hiszen az oktatási rendszer kimenete versenyhelyzet: érettségi, felvételik…). (…) Szorong a diák is, mert az új helyzethez alkalmazkodni kell. És hiányzik a legfontosabb szorongásoldó közeg a számára, ami az iskolában adott lehet: a barátok, a kortárs közeg. (…) És ott van a család is, ahol mindez összeér, kulminál, interferenciát képez. És gyakran robban is.”
„Egy hittantanár a hatodikos hittanosainak azt a házi feladatot adta – immár távoktatáson keresztül –, hogy vonuljanak el egy nyugodt helyre, csendesedjenek el, és imádkozzanak. Vigyék magukkal a hittanfüzetüket és egy tollat, de a telefonjukat ne. Írják le az imádságukat, majd fotózzák le, és küldjék el neki. Elmagyarázta nekik azt is, hogy ne álljanak fel öt perc múlva azzal, hogy készen vannak. Hagyjanak maguknak időt, hogy meghallják a szívük szavát, és Istent is. Most ezek közül a gyermeki imák közül osztunk meg néhányat a gyerekek és szüleik beleegyezésével.”
A képek forrása: www.freepik.com