Milyen a jó keresztyén gyermekirodalom?

Illényi Éva Keresztyén könyvek a gyerekszobában című (a Reformátusok Lapja április 10-i számában megjelent) írása a keresztyén gyermekirodalom legfontosabb kérdéseit igyekszik körbejárni. Ehhez pedig a téma szakértőit – írót, szerkesztőt, kiadót, tananyagfejlesztőt és illusztrátor – hívja segítségül. Megtisztelő, hogy minden megszólaló kapcsolódik a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájához.

Miklya Luzsányi Mónika író, teológus, pedagógus, aki szerzőként és szerkesztőként is segíti a tananyagfejlesztő munkát:

“A gyereknek mindig a legjobbat kell adnunk, akár ismeretterjesztő művekről, akár bibliai adaptációkról vagy tanmesékről beszélünk. A biblikus művek esetén is magas irodalmi nívón kell írni a gyerekeknek, hogy a mű megszólítsa őket. Nagyon fontos a nyelvhasználat, ne azt érezzék, hogy egy letűnt kor avítt szövegeit olvassák, hanem olyan irodalmi alkotásokat, amelyek összecsengenek az ő saját élettapasztalatukkal, érdeklődésükkel. Ne a tanítástól legyen keresztyén, hanem attól, hogy bibliai értelemben a helyén van.”

“Mindig is fontosnak tartottam, hogy a gyerekek számára élhetővé tegyük a bibliai történeteket, az erkölcsi mondanivalót. Éppen ezért szeretek párhuzamos történetekkel dolgozni, amikor egy mai gyerek sztorijába építem bele az Igét, vagy párhuzamot vonok a bibliai cselekménnyel”

Fodor Csaba, a Kálvin kiadó terjesztési vezetője:

“A keresztyén gyermekkönyvek nem feltétlenül csak a gyerekbibliára szűkülnek le, sok olyan kötetünk is van, amelyik játékos formában tanít, élménypedagógiához kapcsolható, nemcsak hittanórán, hanem egyéb szaktantárgyak óráin is használható”

“A Református Tananyagtár kiadványait egyre jobban megszeretik az olvasók. Teremtés-sorozatunkkal az alsósok találkozhatnak akár természet­ismeret-, történelem- vagy osztályfőnöki órán is. A három füzet a hit és a természettudományok kapcsolatát a gyermekek számára átfogó és interaktív módon bemutató Hiszem és tudom – Fedezd fel a világ titkait! weboldallal együtt jelent meg.”

Farkas Judit, a Református Tananyagfejlesztő Csoport projektvezetője:

“Ahogy már sokszor hallottuk: az irodalom élni segít. És így van ez a gyerekirodalommal is, segít átélni ismeretlen helyzeteket, megélni, feldolgozni a mindennapok eseményeit a kicsik számára.”

“Ha a szülők könyvet vásárolnak a gyereküknek, akkor előtte érdemes tájékozódniuk a témával foglalkozó honlapokon, szervezeteknél, érdemes belelapozni több kiadványba, esetleg könyvtárból kivenni őket, és előre elolvasni. A mesélés, felolvasás, közös olvasás erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot, ezért sem mindegy, milyen szöveg kerül elénk. A tananyagfejlesztő csoportban olyan kiadványokat szerkesztünk, amelyek nem elsősorban a hittanórákra készülnek, de keresztyén szellemiségű, közismereti tananyagok.”

Farkas Judit több kötetet is az olvasó figyelmébe ajánl: Tóth-Máthé Miklós Pecúrok, valamint Kármán Tibor Egy focista naplójából című művéhez készített szövegértést fejlesztő munkafüzeteket, illetve Lackfi János Jóság néni csokija és a Miklya Zsolt által szerkesztett A Nap háza című köteteket a hozzájuk készült segédanyagokkal.

Szabó-Nyulász Melinda animációs filmrendező, illusztrátor, a hamarosan megjelenő Gondold újra, alkoss másképp! című művészetpedagógiai ötlettár szerzője:

“A mesekönyvek színvilága, karaktere épp oly fontos, mint a tartalom. […] Azzal, hogy képeken keresztül láttatom meg a jót és a rosszat is, környezetbe helyezve egy adott szituációban, ők maguk (szerk.: a gyerekek) is jobban el tudják helyezni a saját érzéseiket. Azt élik meg, hogy ez normális, hiszen más is érzett már így.”

A teljes cikk érhető el a reformatus.hu oldalán.