Készítettél már szelfit felhővel?

Mitől pezseg az ásványvíz? Hová bújik éjjel a Nap? Hogyan lehet megőrizni a felső tagozatosok kíváncsiságát, és élvezetessé tenni a természettudomány-órákat? Mindegyik kérdésre választ ad a komplex szemléletű természettudományos oktatáshoz készülő Tanári Ötlettárunk, amelyet a Reftantár Komplex természettudomány aloldalán érhetnek el. Farkasné Nagy Krisztina és Saly Erika fejlesztő-szerkesztők mesélnek az izgalmas kezdeményezésről.

Mi lenne a szerepe a természettudomány tantárgynak 5. és 6. osztályban?

Farkasné Nagy Krisztina: Az alsó tagozatosok környezetismeret-órán, az őket körülvevő világra rácsodálkozva, meseszerűen ismerkednek a természettudományokkal. Hetedik osztálytól az érettségiig viszont külön diszciplínaként tanulják a biológiát, a földrajzot, a kémiát és a fizikát. A komplex természettudomány célja, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően megteremtse az átmenetet a kettő között: összefüggéseiben láttassa és vizsgálja a természetet, ugyanakkor megágyazzon és kedvet csináljon a természettudományos tárgyakhoz.

Saly Erika: Az irány nagyon jó, de ehhez szemléletváltásra van szükség: a pedagógusnak tankönyvközpontú oktatás helyett valóságalapú tanulásra kell ösztönöznie a gyerekeket. Ez az átállás, másképp gondolkodás viszont nem olyan egyszerű. Azt gondoltuk, hogy az általunk, fejlesztők által kidolgozott – a NAT-tal és a természettudományos kerettanterv céljaival összhangban lévő – pedagógiai koncepció alapján mintául szolgáló foglalkozásterveket állítunk össze. Az ismeretközlés helyett inkább az ismeretszerzési kompetenciák fejlesztésére tesszük a hangsúlyt, hiszen legfőbb célunk a gyerekek világ iránti kíváncsiságának megőrzése, a problémamegoldó, felfedező tanulásuk ösztönzése, támogatása.

Hogyan segít ebben a Tanári Ötlettár?

Krisztina: A szakmai anyagot összeállító kollégákkal érdekes kérdéseket gyűjtöttünk a teremtett világ jelenségeiről. Például a fecskét miért nem rázza meg a villanyvezeték? Miért csak félig töltik meg a csipszes zacskókat? Nyom-e minket a légnyomás? Megkérdeztük a gyerekeket is, akiket tanítunk, hogy melyik érdekli őket jobban, így szűkítettük a listát témakörönként nyolc kérdésre, majd mindegyikhez 2×45 perces és annál hosszabb (pl. témanap, projekt) foglalkozásokat is írtunk feladatleírásokkal, eszközlistával, háttérinformációkkal, tantervi vonatkozásokkal, alternatív variációkkal. Mindez nem plusz terhet ró a pedagógusokra, mert minden téma egyébként is benne van a tankönyvben, csak a megközelítésmódon és a kereteken változtattunk: vonzó és gyerekekhez közel álló oldalról mutatjuk be.

Erika: Izgalmas kérdésekkel, különböző tevékenységekkel próbáljuk a gyerekeket a tanulás útján tartani, hagyjuk őket tapasztalatokat szerezni, s válaszkeresés közben megérthetik és gyakorolhatják a természettudományos megismerési módszereket. A pedagógus önállóságára, kreativitására is építünk: azt mindenki maga tudja felmérni, hogy a kínált tevékenységek közül a tanulócsoportjának éppen mire van szüksége, lehetősége. Az ötlettárban kínált foglalkozások tevékenységei rugalmasan használhatók: nyugodtan el lehet hagyni némelyiket, s lehetőség van egy-egy saját ötlet beépítésére is. Tanórán, szakkörön, témanapon, projekt keretében, erdei iskolában is megvalósíthatók ezek a tevékenységek, a kínálatban látunk erre is, arra is példákat. A kézzelfogható segítség mellett leginkább mintát akarunk mutatni a kollégáknak arra, miként lehet érdekes kérdések nyomába eredve élvezettel, szinte észrevétlenül tanulni a természettudományt. Arra szeretnénk ösztönözni őket, hogy maguk is fogalmazzanak meg – lehetőleg a tanulókkal együtt – saját kérdéseket, és azokra keressék meg a válaszokat. Bátran szánjanak az effajta tanulásra időt, mert az eredmény nem marad el! Akik kipróbálták az ötlettár foglalkozásait, lelkesen mesélték, hogy a gyerekek szerették, várták a feladatokat, mert úgy tanultak, hogy az érdekes volt számukra.

Milyen témaköröket ölelnek fel a foglalkozások?

Krisztina: Az érdekes kérdések csoportosításánál két dolgot tartottunk szem előtt: egyrészt igazodtunk az évszakokhoz, nem télen akarjuk megfigyeltetni a kerti virágokat és a költöző madarakat. Másrészt a közelitől a távoli felé haladunk. Az ötödikesekkel az őszi kertben kezdjük a tanévet, falevelet és termést gyűjtünk. Télen behúzódunk az otthonunkba, és rácsodálkozunk, hogy ott is anyagok vesznek minket körül, tiszta kémia az egész konyha. Tavasszal kilátogatunk a szántóra, mezőre, rétre, a tanévet pedig az erdőben fejezzük be. A hatodikos ötlettár témái messzebbre nyúlnak, a Kárpát-medencétől a Földön át egészen a világűrig. A kétéves tanulási ciklus végén pedig a saját testével-lelkével ismerkedik meg a tanuló.

Hogy halad a fejlesztés?

Erika: Az utolsó simításokat végezzük az ötödikes tananyaghoz készült ötlettáron. Az egyes foglalkozásokat tesztelő pedagógusok visszajelzéseit már megnéztük, azok közül a relevánsakat – a pedagógiai koncepcióhoz igazodókat – a fejlesztők beépítették a segédanyagokba. Az első témához, a Kerthez készült ötletek már elérhetőek digitálisan a Reftantáron és hamarosan nyomtatva is. A tervek szerint fokozatosan, háromhavonta jönnek ki a nyomdából a további témák, ezzel párhuzamosan pedig fejlesztjük és teszteljük a hatodikos anyagot.

Krisztina: Látva a pedagógusok leterheltségét, felmerült bennem, hogy készítsek a tantárgy mindkét évfolyamához egy, az egész tanév minden tanóráját lefedő foglalkozássorozatot és tanmenetet. Ez sokat átemel majd a már kidolgozott ötletekből, de még jobban támogatja majd azokat a pedagógusokat, akik nem „komfortosak” az ötlettár használatában. Emellett lesznek benne számonkérési ötletek, otthonra adható feladatok is. Az ötödik osztály első félévére készült foglalkozástervek már elérhetőek a honlapunkon.