A dualizmus korának egyik leglényegesebb folyamata a polgári állam kialakulása volt. Ezt a témát már az egyetemes történelem adott korszakában is érintettünk A modern polgári államok jellegzetességei és a főbb politikai áramlatok a 19. század végén című leckében. Úgy gondolom, a század legfontosabb folyamata megérdemli, hogy több órát szánjunk az eredményes megtanítására. Fontos párhuzamot vonni az egyetemes és a magyar történelem eseményei között úgy, hogy a tanulók érzékeljék, hogy a dualizmus korában felgyorsult a Nyugathoz való felzárkózásunk üteme. Mindemellett azt is láttatnunk kell, hogy a modernizálás részeként tárgyalt egyházpolitikai reformok ellenére a keresztyén egyházak befolyása bár csökkent, jelentőségük továbbra is megmaradt, sőt a Magyar Református Egyházé több szempontból is megnőtt. A tankönyv szerint, míg „A katolikus egyház korabeli konzervatív felfogása nehezen barátkozott meg a reformmal.”, addig a protestáns egyházak vezetői azonosultak a modernizálás gondolatával, úgy, hogy mellette rámutattak a protestánsok veszteségeire is. A korszakban igen jelentős volt a református miniszterelnökök és miniszterek (Lónyai Menyhért, Bánffy Dezső, Tisza Kálmán, Tisza István, Darányi Ignác, Szilágyi Dezső) és más politikusok száma és befolyása. Eötvös József nem sokkal a kiegyezés után megállapította, hogy a protestánsoknak, noha alig vannak feleannyian, mint a katolikusok, minden vonatkozásban több befolyásuk van. Ugyanígy nagyszámú tudós, irodalmár, művész volt a református egyház hithű tagja, és ahogy Tőkéczki László is humorosan megjegyezte: „a Magyar Tudományos Akadémia kálvinista kollégium, ahova a lutheránusokat kegyelemből, a katolikusokat irgalomból veszik föl”.

A dualizmus kora című anyagrészt mindig fontosnak tartottam a 11. évfolyamos történelem oktatása során. Nemcsak azért, mert az egyik sikeres korszaka volt történelmünknek, hanem mert lehetőséget adott arra, hogy a száraz történelmi tények mellett bemutassunk egy letűnt világot a diákoknak. A mindennapi élet vizsgálata során láthatják a diákok, hogy ebben a korszakban alapozták meg a polgári állam kialakulását, a modern kor jövőjét. A 11. évfolyamos tankönyvek egy része azt sugallja, hogy a dualizmus korszakában lezajlott a laicizálódás, és a keresztyén egyházak szerepe teljesen visszaszorult. Az új kísérleti 11. évfolyamos tankönyv ugyan megemlíti, hogy „A modern életmód változásai a társadalom jelentős részét azonban még nem érintették, a falvakban továbbra is a korábbi évszázadok mentalitása, hagyományai éltek tovább” – de a továbbiakban nem foglalkozik ezzel annak ellenére, hogy Magyarországon ekkor a lakosság túlnyomó többsége vidéken élt. Vagyis a vidéki emberek életét nagyban meghatározta a keresztyén vallás gyakorlása. A törikalauz ennek bemutatásában szeretne segítséget nyújtani.

A hit- és erkölcstan-, magyar irodalom órákon kívül a történelemóra is lehetőséget ad a Biblia jobb megismerésére. A kerettanterv vonatkozó része szerint : „Az ismeretátadással azonos súllyal kell kezelni a tanulói képességek – az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; a kommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás – fejlesztését, melyet kellően változatos tevékenységformák biztosításával lehet a leghatékonyabban elérni”.