Az eredeti cikk az Új Köznevelés folyóiratban jelent meg.

A Református Tananyagfejlesztő Csoport 2017-ben egy államilag finanszírozott projekt keretében jött létre, amely 2022. november 30-án ért véget. A projekt lezárására a szervezők egy rendezvény keretében mutatták be az összes elkészült kiadványt és digitális tananyagot azoknak is, akik még nem találkoztak azokkal korábban. A 2022. október 28-án megtartott Reftantár leltár című projektzáró konferencián a plenáris előadásokat követően kisebb workshopokon vehettek részt a látogatók. A helyszínen Farkas Judittal, a Református Tananyagfejlesztő Csoport projektvezetőjével Karkó Ádám beszélgetett.

A Református Tananyagfejlesztő Csoport öt év munka után elkészült azokkal a kiadványokkal, amelyeket 2017-ben célul tűzött ki. Farkas Judit, a Református Tananyagfejlesztő Csoport projektvezetője elmondta, hogy a tananyagok fejlesztése során több alapelvet is megfogalmaztak. Ezek között szerepelt a tantárgyközi és tanulásszervezési komplexitás, a teremtett világ összetettségének, teljességének megmutatása, a diákok aktivitásának ösztönzése, a teljes személyiség fejlesztése, a kritikai gondolkodás erősítése, a differenciálás támogatása és az anyanyelvi kompetencia fejlesztése. A projekt indulása során szükség volt a református oktatási intézmények igényeinek felmérésére, illetve a gyakorló tanárok bevonására a projektbe, de a belső erőforrásokon túl több külső, innovatív oktatási céggel is együttműködtek.

„A projekt felénél járhattunk, mire kikristályosodott, hogy az egyik legfőbb célunkat, a szövegértés fejlesztésének támogatását alsó tagozaton irodalmi szöveggyűjtemény-sorozatok és hozzájuk kapcsolódó pedagógus ötlettárak elkészítésével tudjuk megvalósítani. (https://reftantar.hu/szoveggyujtemeny-bongeszok/) Az összesen nyolc kötet az 1–2. és a 3–4. osztályosoknak kínál évszakokhoz kötődve – szöveggyűjteményenként – közel 250 oldalnyi kortárs és klasszikus szépirodalmi szöveget, verset, mesét, mondókát, találós kérdést. Ezeket a Kálvin Kiadó honlapján lehet megvásárolni. A kapcsolódó feldolgozási ötletek és a sok digitális kiegészítő a Tananyagtárban érhetők el” – magyarázta a projektvezető. Hozzátette: amikor a kötetek későbbi szerkesztőit, az ötlettárak szerzőit Miklya Luzsányi Mónikát és Miklya Zsoltot megkeresték a feladattal, kiderült, hogy a szakmai koncepciójuk teljesen azonos, amely alapján magas színvonalú, a gyerekek aktivitására épülő és mind a nyolc gardneri intelligenciaterületet figyelembe vevő, összművészeti irodalomtanítási módszert dolgoztak ki. A szövegértés- és szövegalkotás fejlesztéséhez kapcsolódva készült még egy fogalmazás munkafüzet is, amely a Narnia című regény második részét tekinti kiinduló szövegnek, valamint az 5-6. osztályra is készült két szövegértést fejlesztő munkafüzet.

„Minden pedagógus ötlettárban – amelyeket különféle szöveggyűjteményekhez vagy kiadványokhoz készítettünk – nagy szerep jutott annak az elvnek, hogy a tanulónak aktívan, egy tevékenységen keresztül kell megtapasztalnia a tudáshoz szükséges ismereteket” – hangoztatta a projektvezető. Hozzátette: „kiemelt fontosságú volt a fejlesztés során, hogy a tananyagok akképp jelenjenek meg, hogy ne csak a verbalitás kapjon szerepet, hanem a diákoknak legyen lehetősége arra is, hogy azoknak az intelligenciaterületeknek a felhasználásával dolgozhassák fel a szövegeket, amelyeken ők erősek” – tette hozzá.

A projektvezető kiemelte, hogy az első visszajelzések azoktól érkeztek, akik a kipróbálásban folyamatosan jelen voltak, és értékeléseik szerint minden esetben bevált a fejlesztések felhasználásával végzett oktatás-nevelés. Az összes kiadványuk esetében törekedtek a szép, esztétikus kivitelezésre, hogy a pedagógiai cél szolgálata mellett megjelenjen az a szempont is, hogy a diákok és tanárok is szívesen vegyék kézbe a könyveket.

A másik fő terület a természettudományos fejlesztések lettek, amelyek esetében az 5–6. osztályban a Nemzeti alaptanterv (NAT) által kínált és kért összes tartalmi elemet feldolgozva, érdekes kérdések köré csoportosítva, a természettudományos megismerési módszereket középpontba helyezve adtak ki pedagógus ötlettárakat.

Összesen 47 kiadványt hoztak létre a Tananyagfejlesztő Csoport keretében, amelyek nem tankönyvek, hanem kiegészítő jellegű segédanyagok, szöveg-, kép- és foglalkozásgyűjtemények, munkafüzetek, tanári ötlettárak. Farkas Judit elmondta, hogy a legnagyobb munkát és költséget jelentő fejlesztésük a már említett szöveggyűjtemények voltak. A legnépszerűbb kiadvány Lackfi János Jóság néni csokija (https://reftantar.hu/2019/11/13/josag-neni-csokija/) című könyve, amiből animációs filmek is készültek, amelyek narrátora maga a költő, de a könyvhöz készült munkafüzet, valamint pedagógus ötlettár is. A felső tagozaton nagyon népszerű az Az idő kereke – Magyarország képes krónikája című történelmi képeskönyv, amely a Lackfi-könyvhöz hasonlóan már második kiadását érte meg. Az album egy böngésző jellegű könyv, amely kronologikusan haladva, 9 fejezetben, az adott kor stílusában megrajzolt oldalpárokon mutatja be a magyar történelmet, végül egy olyan tablóval zárul, amelyen a legnagyobb magyar felfedezők, sportolók, művészek jelennek meg. A könyvhöz tanári kézikönyv és animációs filmek is készültek, amelyek elérhetőek a Református Tananyagtár oldalán (https://reftantar.hu/2021/04/27/az-ido-kereke/).

A projekt harmadik fő fejlesztési területe a digitális oktatási keretrendszerek és a digitális segédanyagok fejlesztése. „A Református Tananyagtár egy tananyagszerkesztő- és tanulásmenedzsment-rendszer, amely egyben tartalomtár is. Ez a hármasság ritka egy oktatási keretrendszer esetében. Úgy gondolom, hogy egy ilyen platformot addig lehetne fejleszteni, ameddig az oktatás jelen van az életünkben és változik, fejlődik, tehát folyamatosan. Mi most a lehetőségeinkhez mérten és a legjobb tudásunk szerint készítettünk el egy könnyen használható, hasznos, modern rendszert, ebben az állapotában adjuk át a pedagógusoknak, intézményeknek, amit persze lehet majd tovább fejlesz­teni” – mondta Farkas Judit.