Az ABC kuckó című, betű- és hangtanulást segítő kiadványunk felhasználását kívánjuk támogatni ezzel az oldallal.
Magyar nyelvünkben mindegyik hang, mindegyik betű egy-egy külön világot alkot, ennek felfedezésére hívjuk a pedagógusokat, szülőket, nevelőket és persze a gyermekeket.

Kiadványunkról és az ötlettár módszereiről, pedagógiai komplexitásáráról a kártyák alatt olvashat.

Az alábbi betűkre kattintva több feldolgozási javaslatot találunk, melyek mindegyike komplex módon kapcsolódik más-más általános iskolai tantárgyhoz, illetve a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatokhoz és ismeretekhez, mint pl. a helyesejtés gyakorlása, a beszédfejlesztés vagy akár a ritmusérzék fejlesztése.

Az ABC kuckó pedagógiai háttere és módszertana

Varga Katalin Gőgös Gúnár Gedeon és Mosó Masa mosodája című, ma már klasszikusnak számító művét még ma is használják az 1-2. osztályos tanítók a betűtanulás, hang- és betűdifferenciálás szakaszában, hangzó és olvasott anyagként egyaránt. Pedig a maga nemében színvonalas, ám a didaxison alig túllépő szövegeken érződik a kor és a pedagógiai kényszer. De azért egy helyen, egységes stílusban van megalkotva a szövegtér, ahol fel lehet fedezni a hangok és betűk világának elemeit, jelenségeit.

A gyerekirodalmi művek esetében nem ez a döntő szempont, sokkal inkább a történet vagy a téma, gyerekversek esetében pedig a hangzás, a hangokkal, szavakkal, jelentésekkel való játék. Gyakran épp a hangzás írja, vezeti a témát, és előfordul, hogy csak a hangzás játéka számít (lásd halandzsaversek és -mondókák). Márpedig, ha létezik egy hangzó, játékos vonulat, ami végignyúlik szinte a teljes gyerekköltészetünkön, akkor ezt a hangokra, hangkapcsolatokra fókuszálva össze lehet gyűjteni, és hangkuckókká lehet szervezni. Ez a hangok általi szerveződés, kuckósítás volt a válogatásunk, szerkesztésünk és a prózaszövegek illesztésének fő szempontja.

Gazdag gyereklíránk jóvoltából a versek esetében ez csupán gyűjtést, válogatást és szerkesztést igényelt. A prózai művekben viszont a történet, a téma dominál, és a szövegekből kiemelt részletek túl széttartó, heterogén világot teremtettek volna. Ezért új prózaszövegek alkotása mellett döntöttünk. A két gyerek főszereplővel és családjukkal egy olyan kerettörténet húzódik végig, ami összetartja, szó szerint keretezi a hangkuckók világát. Miklya Luzsányi Mónika történetei Sára királykisasszonyról és Lóci lovagról külön-külön, változatos sorrendben és folyamatosan olvasva is értelmezhetők, könnyen befogadhatók. Schall Eszter grafikái pedig épp a „kuckósítás” elvével teremtenek képi kohéziót egy-egy oldalpáron, így egyfajta „böngészőkönyvként” is lapozható, nézegethető az ABC-kuckó.

Néhány szempont, alapelv, ami a kötet szerkesztésében, megalkotásában szerepet játszott:

• Fejlesztő környezet: játékos, színes és érdekes, felfedezésre inspiráló képi világ.
• Hangzó és képi nyelv összhangja – érzékelés kiemelkedő szerepe – a vizuális és hangélmény megelőzi az olvasmányélményt.
• Szókincsbővítés, beszélgetés, szóbeli szövegalkotás fejlesztése.
• Képi, nyelvi asszociációk, asszociációs logika fejlesztése.
• Témák iránti érdeklődés, kíváncsiság felkeltése, ismeretek bővítése változatos módon, internethasználat bevonásával.
• Felfedező, élményszerű tanulás, heurékaélmény – didaktikus elemek túlsúlya helyett élményelemek dominanciája.
• Olvasás megszerettetése, olvasni jó, „csak úgy” kuckóba bújni a könyvvel – a kuckó biztonságot adó, érzelmi harmóniát sugárzó személyes tér – az olvasmányélmény kuckóhatása.
• Differenciálás: látens és direkt, egyéni és csoportszinten.
• Sokrétű, igényes szöveganyag a betű- és hangdifferenciáláshoz – gazdag választék, választhatóság a gyerek számára is.
• Rövid, könnyen befogadható, impulzív szövegek.
• Szövegszervezés az ábécérend alapján – lexikonszerű használat, bármelyik betű- és hangkuckónál kinyitható.
• Egy-egy betű- és hangkuckó szövegei között hangzásbeli, asszociációs és tematikus áthallások, kapcsolódások vannak.
• Nem a betűtanítás algoritmusát követi – bármelyik írás-olvasás tanítási módszer mellett használható.
• Nem „avul el”: többször vissza lehet térni egy-egy hangkuckóhoz az 1-2. osztály során, sőt később, akár 3-4. osztályban is.
• Hangzó (felolvasás, mondókázás) és olvasó, gyakorló anyagként egyaránt használható.
• Összetett jelentésrétegek, felnőtt számára is élvezhető, élményt nyújt a pedagógusnak (szülőnek) is.

Tevékenység-lehetőségek, bármelyik hangkuckónál alkalmazható (példák a H-kuckóból):

1. Képolvasás-böngészés: Kinyitsz egy oldalpárt: Mit látsz? Hol vagyunk? Kik/Mik vannak a képen? Mit csinálnak? Mi történik? Adj címet a képnek! Gyűjts a képről szavakat! Alkoss a képről mondatokat! Fedezz fel egy érdekes részletet! Mondj el a képről egy történetet! Egy mesét.
2. Tájékozódó (képvizsgálat oldalpáronként): Mi vagy ki van a kép közepén, szélén, lent és fent? Mi vagy ki van a jobb és a bal oldalon? Mi vagy ki van közel és távol? Keress kicsi és nagy alakokat, dolgokat! Melyik a legnagyobb forma a képen (ami/aki betölti a kép nagy részét)? Melyik a legkisebb forma, amit először nem is veszel észre? Melyik az uralkodó szín a képen (ami a legnagyobb részt betölti)? Melyik színből van kevés? Melyik szín és forma tetszik a legjobban? Miért? Stb.
3. Hangoló (hangkezdő oldalpár): Hangoztassuk a hangot! Kapcsoljunk hozzá más hangokat! Halandzsaszerű hangkapcsolatok ismétlése. Nyelvtörőértékű ikerszavak, szósorok, verssorok ismétlése felelgetéssel, tempóváltással, kiszámoló ritmussal.
4. Betűleső (hangkezdő oldalpár): Figyeld meg a nagyméretű, kiemelt betűt-betűket! Rajzold a levegőbe a vonalát! Rajzold írólapra a vonalát! Formázd meg papírból, pl. szalvéta, gyűrt papír összegyűrésével a betűt (kis és nagybetűt)! Keressünk hasonló betűket az oldalon, egy versben, versszakban vagy sorban! Rajzoljuk át, karikázzuk be vagy csak számoljuk meg a talált betűket! Keressünk betűkapcsolatokat az adott betűvel! Stb.
5. Betűzgető: Szavak betűzése, betűk összeolvasása. Szavak szótagokra bontása, szótagoló olvasás. Szavak szóképes olvasása (nem kell erőltetni a szótagolást). Szókapcsolatok, sorok olvasása. Sorok ritmikus olvasása. Néma, értő olvasás (egyéni differenciálás).
6. Ráismerő olvasás / szóbújócska: A tanító hangoztat egy szót vagy szótagot. A gyerek megkeresi, és folytatja a következő szóval, szótaggal. A pedagógus elolvas egy szókapcsolatot vagy egy verssort, a gyerek folytatja az olvasást. Mindezt lehet versenyszerűen is.
7. Mondókázás: Felelgetve tanuljuk meg a kezdő oldalpár mondókái vagy mondókaszerű versei/versszakai közül egyet-egyet (soronként majd kétsoronként mondja a tanító, a gyerekek ismétlik)! Mondjuk a mondókát kiszámolóként, negyed értékenként ütemezve (ami nem azonos a szótagolással).
8. Mondókabújócska: Mondókázva (ütemezve) mond a tanító egy verssort. A gyerekek keresik. Aki megtalálja, ráteszi a sorra az ujját. Akire rámutat a tanító, folytatja (fejből vagy olvasva). Majd ő mond/olvas az oldalról mondókázva egy verssort, és a játék megy tovább.
9. Rímkereső / rímválasz: A sorok végén a szavak hasonló hangzásúak, mintha egymásnak felelnének. Keressünk ilyen felelgető szavakat! A tanító kimondja az egyiket, a gyerek felel a másikkal.
10. Történetnyomozó (történet-oldalpár): Milyen nyomokat látsz a képen, amik egy történetre utalnak? Mi történhet itt Sárával és Lócival? Milyen jelei vannak ennek? Hogy kezdhetnénk el a történetet? Most hallgassátok meg! (tanítói felolvasás)
11. Történetfaggató: A történet szereplőire, helyszínére, cselekményére utaló kérdések. Kifejezések értelmezése, magyarázata a történetből. Érdekes, jellemző kifejezések, szófordulatok. Párbeszédes olvasás. Történet felidézése emlékezetből. Versolvasás (a történetoldalpáron található vers, versek). Van-e köze egymáshoz a történetnek és a versnek: tartalmi, tematikus, hangzós, asszociációs kapcsolat?
12. Történetíró: Folytassuk szóban a történetet! Kapcsolódhatunk a képhez. Kapcsolódhatunk az oldalpáron található vershez. Bedobhatunk egy-egy szót a hangkuckóból (az előző oldalpárról is), amit be kell építeni a történetbe.
13. Történetrajzoló: Folytassuk képpel a történetet! Illusztráció vagy a történetet nyomán keletkező képi asszociációk grafikai eszközökkel, kollázzsal vagy festéssel.
14. Internethasználat: Ne féljünk az internettől! Inkább vezessük rá a gyerekeket, hogyan lehet jól élni vele, használni mint információforrást, univerzális könyvtárat. Segítségével magunk is készíthetünk a befogadást, értelmezést segítő, elmélyítő tankockákat.

Miklya Zsolt