Szemléletformálás a vizuális nevelés tanítása során

Hogyan segíti a pedagógusokat a készülő művészettörténeti tanári kézikönyv? Erről és a vizuális nevelésben megjelenő református tartalmakról kérdeztük Molnárné Ötvös Tündét, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanárát, a Református Tananyagfejlesztő Csoport vizuális neveléshez kapcsolódó helyzetelemző munkacsoport vezetőjét.

Mikor csatlakozott be a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájába?

Ha jól emlékszem, a tananyagfejlesztő projekt elindulása első pillanatától részese vagyok a fejlesztésnek. Szaktanácsadó mesterpedagógusként a Református Pedagógiai Intézet munkáját is segítettem és segítem, így kértek fel erre a munkára is. Kötelességemnek éreztem, hogy a református tananyagfejlesztés által kitűzött célokat – a református tartalmak összegyűjtését és rendszerbe foglalását – a saját tantárgyi területemen: a vizuális kultúra területén segítsem. Több, mint harminc éve tanítok a Debreceni Református Gimnáziumban, diákként is ott tanultam olyan történelmi időkben, amikor szó szerint a megmaradásért küzdött az egyház. A rendszerváltás óta nagyon sok új egyházi iskola kapott lehetőséget arra, hogy azt az evangéliumi szellemiséget közvetítse és tegye élővé, amit „hitvalló őseink” is éltek és tanítottak.

Miben látja a református tananyagfejlesztés újszerűségét?

Nagyon fontosnak gondolom, hogy a fejlesztés révén a református iskolahálózat tudatos működtetése, „hálózatosodása” erősödjön. Ennek a református egyházban nagy gyakorlata van: elég, ha csak a református iskolák partikularendszerére gondolunk. A reformáció kezdeti időszakában a tanítandó anyagtól kezdve az iskolai házirendig sok minden közös volt, így egymást tökéletesen tudták segíteni, még a személyi, vagyis tanári szükségletekről is egységben tudtak gondolkodni. Azt is tapasztalom, hogy nem könnyű azoknak a tanároknak a dolga, akik évekig dolgoztak állami iskolában, majd egyik napról a másikra református iskolában találták magukat. Ha lelkületileg el is tudják fogadni a református iskola képviselte keresztyén, krisztusi értékrendet, akkor is szükség lehet arra, hogy tantárgyak oktatásához segítséget kapjanak. Jó ma is tudni egymásról, ismerni egymás munkáját, érezni azt, hogy – akár a határon túlról is – fordulhatunk egymáshoz emberi és szakmai segítségért.

A teljes interjú a reformatus.hu oldalán olvasható.