Tanuljunk egymástól! – Tudásmegosztás a pedagógusok között

A fenti címmel szervez ingyenes, akkreditált pedagógus-továbbképzést a Református Pedagógiai Intézet, amelyet első alkalommal 2020. október 16-án tartottak meg – a járványügyi előírásokra tekintettel online formában. A Református Tananyagfejlesztő Csoport projektjének keretében elkészült képzés a továbbiakban folyamatosan elérhető lesz az Intézet képzési kínálatában.

A továbbképzés célja, hogy a részt vevő pedagógusokat felkészítse és motiválja a birtokukban lévő szakmai tudás megosztására – nemcsak saját intézményükön belül, hanem más iskolák pedagógusai felé is. A tréninget dr. Kopp Erika tartja, akit az alábbi interjúban a képzés fejlesztésének okairól, céljairól és a képzésfejlesztés pilotalkalmáról kérdeztünk, ahogy a képzésnek otthont adó intézmény vezetőjét, Csák-Rozgonyi Cecíliát is.

Miért fontos a jó gyakorlatok megosztása napjaink oktatásában?

Dr. Kopp Erika: Kutatások is igazolják, hogy minden iskola annyit ér, amennyit az ott tanító tanárok, azaz a színvonalas iskola működésének a záloga az, hogy jó pedagógusok dolgozzanak ott. Nagyon sokat tesz egy tanuló teljesítményéhez – vagy vesz el belőle –, hogy milyen tanárok tanítják. Képzésünk kiindulási pontja is az volt, hogy szeretnénk, hogy minél jobb tanárok legyenek az iskolákban.

Miért a tudásmegosztás került a képzés fókuszába?

A tudásmegosztásnak napjainkban egyre nagyobb jelentősége van. Ennek oka, hogy az iskolák is többféle kihívással küzdenek, például szervezeti szinten is. Nagyon fontos, hogy az iskola mint szervezet önmagában is erős legyen, tehát olyanok legyenek a tagjai, akik egymást tisztelik, egymással szoros szakmai kapcsolatban vannak, egymástól tanulnak, motiváló környezetet teremtenek egymásnak. A tudásmegosztás ennek eszköze, támogatja a szervezeti szint megerősödését, lehetővé teszi az iskolán belül rendelkezésre álló tudás hasznosulását.

Fontos szempont emellett, hogy a tanárok szakmai fejlődését felnőttkori tanulásként értelmezzük. A felnőttkori tanulásnak talán legfontosabb eleme a gyakorlatiasság, a tapasztalatokra épülés. Ebben a fajta tanulásban fontos szerepet kap mások tapasztalatának, konkrét gyakorlatának megismerése, hiszen a miénkhez hasonló munkakörnyezetben alkalmazott módszerek megismeréséből tudunk a legkönnyebben tanulni.

A tanári munka eredményességének javítása szempontjából tehát meghatározó jelentőségű, hogy az oktatás területén tudásmegosztás is történjen. Ezek voltak a fő elméleti keretek, ami miatt szükségesnek éreztük ennek a képzésnek az elindítását.

A képzésnek köszönhetően a részt vevő pedagógusok mennyivel lettek motiváltabbak abban, hogy online tanulást támogató anyagokat hozzanak létre?

Nagyon nehéz feladatnak tartom annak elérését, hogy a pedagógusok önmaguktól ilyen anyagokat állítsanak elő. A jelenlegi pedagógusképzésben igyekszünk a korábbiaknál sokkal nagyobb figyelmet fordítani a tudásmegosztás rendszerének megismertetésére: arra, hogy a pedagógushallgató megtanulja, hogy a majdani kollégái hogy tudják őt támogatni, hogyan tudja felismerni, mit tanulhat ő egy kollégájától, és hogyan segíthet ő kollégájának a tanulásban. A szakmai fejlődésnek ez a formája azonban a gyakorló pedagógusok többségének szinte teljesen idegen közeg. Nekik tanulásra van szükségük ahhoz, hogy elfogadják ennek jelentőségét, végiggondolják, megtanulják ennek lehetséges formáit. Úgy gondolom, hogy a képzésen jelen lévők többsége mostanra eljutott ide.

A képzésben meghatározó a reflexió szerepe. Arra ösztönöztük a résztvevőket, fogalmazzák meg, az általuk megvalósított folyamatban hol lehetnek a nehézségek, buktatók, mi az, ami ebben a folyamatban jól hatott a gyerekekre és miért. Ezeket a tapasztalatokat osztották meg egymással egy adott témakörhöz, tanórához, pedagógiai megoldáshoz kapcsolódóan. Ezt tartom igazán értékes, megosztható tudásnak, és ilyen reflexiókból a képzés során nagyon-nagyon jók születtek.

Milyen, a későbbiekben hasznosítható eredményei voltak a pilotképzésnek?

A Vörösmarty Mihály Református Általános Iskola, ahol a pilotképzés a teljes tantestület részvételével zajlott, alapvetően egy sok problémával küzdő, külső kerületi iskola. A képzés során a pedagógusok maguk fedezték fel, milyen sok olyan megoldás van az ő napi szintű gyakorlatukban, amit meg lehet osztani másokkal. Visszajelzést kaptak arról, hogy az ő tapasztalatuk mások számára értékes lehet, és hogy a hasonló típusú iskolák pedagógusai mennyit meríthetnek az általuk bemutatott megoldásokból. Ezt a tapasztalatot tartom a képzés legfőbb hozadékának.

Azonban nemcsak a pedagógusokra hatott pozitívan a képzés, hanem nekünk, a projektben dolgozó fejlesztőknek is nagyon sokat adott ahhoz, hogy végig tudjuk gondolni, hogyan is lehet pedagógusokat erre a tudásmegosztási folyamatra felkészíteni. A résztvevők nagyon sokat segítettek nekem abban, hogy rálássak, hol vannak tudásukban azok a hiányosságok, amelyekre a jelenléti alkalmak során jobban fel kell készíteni őket, és mi az, amit már most is tudnak, tehát arra nem érdemes egy képzésben nagy energiákat fordítani. Ezekkel a tapasztalatokkal gazdagodva magát a képzést is jobbá tudjuk tenni.

Miről ismerhető fel egy innovatív, gyakorlatban jól használható online (vagy nem online) tudásanyag?

Az innovációt mi úgy értelmezzük, hogy innovatívnak tekintünk minden olyan újítást, ami az adott közösség tekintetében új. Ez teljesen más értelmezés, mint mondjuk az ipari innováció. Az iskolákban nem globális újításról beszélünk, hanem arról, ami az adott iskolának új. Tehát lehet, hogy elmegyünk Finnországba, és ott már évtizedek óta bevett megoldás az, amit mi innovációnak tekintünk. Véleményem szerint ez az oktatásban nem probléma: itt nem  versenyzünk egymással, nem valamilyen „terméket” szeretnénk bevezetni a „piacra”, hanem mindannyiunk célja az, hogy minél többet fejlődjenek a gyerekek az iskolában.

Az internet ma tele van kitűnő oktatási anyagokkal. Ha én – teszem azt – biológiatanárként a hasnyálmirigy működését akarom megtanítani a diákjaimnak, ahhoz egészen biztosan találok filmtől kezdve feladatokig mindenféle anyagot. Ez nem jelent ma nehézséget. Viszont az interneten fellelhető tudásanyagok zöme nem készít fel arra, hogyan is adjam át a tudást az én konkrét tanulócsoportomnak. A hasonló környezetben tanító pedagógus megvalósítás során szerzett tapasztalatai és ezek leírása, bemutatása az, ami igazán hasznosíthatóvá tesz egy tananyagot.

A tudásmegosztás lehetőségei az iskolai gyakorlatban című pilotképzésen a helyszínt adó Vörösmarty Mihály Református Általános Iskola teljes tantestülete is részt vett. Csák-Rozgonyi Cecíliát arról kérdeztük, hogy mint az intézmény vezetője, miért látta fontosnak, hogy az egész tantestület részt vegyen ezen a képzésen.

Csák-Rozgonyi Cecília: A Református Tananyagfejlesztő Csoport képzési felhívását olvasva több gondolat is megfogalmazódott bennem, melyek arra ösztönöztek, hogy együtt jelentkezzünk a továbbképzésre, a közös tanulásra. Egyrészt óralátogatások, projektek során tapasztaltam, hogy intézményünkben több kolléga is rendelkezik olyan jó gyakorlattal, melyet érdemes megosztani más iskolákban dolgozó pedagógusokkal. Szakmai fejlődésüknek következő szintje, hogy megtanulják adaptálható formában átadni tudásukat. Másrészt a pedagógus tanulása, az új készségek, módszerek elsajátítása visszahat az iskolai oktató-nevelő munkára, a tanulói kompetenciák fejlesztésére. Az ilyen közös szakmai események megélését azért is fontosnak tartom, mert a tanuló közösségekben a kohézió, az együttműködés, a csapatmunka felerősödik. Végül szempont volt a döntésünkben az is, hogy – mivel 2018 szeptemberétől működünk református egyházi iskolaként – úgy gondoltuk, a továbbképzés jó alkalmat ad arra, hogy más református iskolákkal munkakapcsolatba kerüljünk.

Vannak-e látható eredményei a képzésnek az Önök iskolájában?

Igen, vannak. Az iskola hétköznapjaiban is látom pedagógustársaimon az eredményt: nagyobb lett önbizalmuk abban a tekintetben, hogy jó úton járnak. Az iskolai szakmai közösségek munkatervében a munkaközösségi foglalkozások egyik állandó programeleme lett a belső tudásmegosztás. Azt is fontos elismerésként élem meg, hogy a képzést követően két kollégám is felkérést kapott a Református Tananyagfejlesztő Csoport által szervezett Határmezsgyék című konferenciára és jó gyakorlat börzére. Pedagógusaink Testnevelés komplexen – szociális kompetenciák fejlesztése a testnevelés órán címmel tartottak előadást az eseményen.

A képzés óta érzékelhető, hogy a kollégák nagyobb kedvvel készítenek saját anyagokat, és osztják meg jó gyakorlataikat tanártársaikkal, más iskolákkal?

A társadalmi változások és az iskolát körülvevő sokszínű világ arra ösztönzi a pedagógusokat, hogy folyamatosan elemezzék munkájukat, új módszereket alkalmazzanak, kidolgozzanak olyan projekteket, melyek változatos tanulási folyamatokra adnak lehetőséget a diákok számára.

A továbbképzés elvégzése arra ösztönözte kollégáimat, hogy a már meglévő saját anyagaikat további ötletekkel bővítsék, és a tanulók készségeinek és képességeinek fejlesztése érdekében új, jó gyakorlatokat dolgozzanak ki.

A képzésen a bemutatóanyagok megbeszélése során nagyon sok ötlettel, lehetőséggel, módszerrel gazdagodtunk. Különösen Dr. Kopp Erika, a képzés vezetőjének bátorítása, széles körű, gyakorlatias szakmai tudása inspirál minket az elkezdett munka folytatására a reflektív pedagógiai gyakorlat és a tudásmegosztás területén.