Tananyagok a keresztyén nevelésért, digitálisan is

Közel három éve alakult meg a Magyarországi Református Egyházon belül a Református Tananyagfejlesztő Csoport, miután az egyház egymilliárd forint kormányzati támogatást kapott arra, hogy magas színvonalú, a keresztyén nevelést támogató tananyagokat hozzon létre a  református iskolák számára. (Hegedüs Bence cikke a Reformátusok Lapjában.)

– Református, keresztyén karakterű tananyagot készítünk a fizikától kezdve az ének-zenén át a magyar nyelv és irodalomig. Olyan segédanyagokat, amelyeket leginkább a református iskolákban tudnak majd használni a mindennapokban – árulja el Pompor Zoltán, a Református Tananyagfejlesztő Csoport szakmai vezetője. A tananyagfejlesztő csoport munkáját hosszú előkészítő folyamat előzte meg. Először felmérték a református iskolák igényeit, majd digitális témacsomagokat készítettek, amelyeket a www.reftantar.hu oldalon tettek elérhetővé a református iskolák pedagógusainak. – A tananyagfejlesztés középpontjában a komplex megközelítés és az anyanyelvi nevelés fejlesztése állt. Ez utóbbihoz kapcsolódó kiadványaink kerültek most olyan állapotba, hogy a pedagógusok, illetve a nagyközönség kezébe is eljuthatnak.

Szemléletformáló kiadványok

Pompor Zoltán már régóta foglalkozik gyermekirodalommal és keresztyén irodalommal is, tapasztalata szerint a pedagógusok sokszor nem az élményt, a játékosságot, hanem a nevelő célzatot keresik a tankönyvi szövegekben. – Olyan verseket, olyan történeteket választanak ki, amelyek valamit direkt módon szeretnének tanítani. Holott van számtalan olyan irodalmi alkotás, amelyben indirekt módon van benne az a keresztyén tartalom, az a bibliai tanulság, amelyről lehet beszélgetni. Amikor irodalmi szövegeket ajánlunk, alapvetően az a célunk, hogy szemléletformáló segédanyagot nyújtsunk a pedagógusok számára. Azt szeretnénk sugallni nekik, hogy több út is vezet ahhoz, hogy a gyerekek lelkét megérintsék – árulja el Pompor Zoltán.

A fejlesztőmunkát már az első pillanattól kezdve úgy kezdték el, hogy a nyomtatott kiadványok mellé digitális kiegészítők is tartozzanak. – Olyan korban élünk, hogy ez már teljességgel természetes. Napjainkban a tankönyvkiadók többsége digitális anyagokat is készít, ezek mind a fejlesztés részei.

Egyre gyarapodó kínálat

A Református Tananyagfejlesztő Csoport és a Kálvin Kiadó közös kínálatában jelenleg négy kötet érhető el. Egyik az Iskolaböngésző című kiadvány, amelyet az óvodából az iskolába lépő gyerekeknek szánnak. – Érdekes, szöveg nélküli könyv, a képek Vajda Melinda grafikáival mesélnek el egy történetet. A böngészőből a gyerekek a család-iskola-gyülekezet hármasságában ismerhetik meg egy család, egy közösség egy napját. Ezen kívül megvásárolható már a Keresztyén pedagógia eszenciája című kiadványunk is, amely kifejezetten a pedagógusok számára szól arról, mit is jelent keresztyén pedagógusnak lenni, és hogy ezt a mindennapokban hogyan lehet megélni – mutatja be a nyomtatott könyveket Pompor Zoltán.

A már elérhető kötetek között található Lackfi János író Jóság néni csokija című könyve, illetve egy, a 3–4. osztályosoknak szóló, négykötetes irodalmi szöveggyűjtemény is, de több kiadvány előkészületi fázisban van. – Készülőben van többek között a Jóság néni csokijához egy munkafüzet és egy ötlettár, Tóth-Máthé Miklós Pecúrok című regényéhez kapcsolódóan szintén egy munkafüzet. Az alsósoknak szövegértés-fogalmazás munkafüzetet is készítünk, felső tagozatra természettudományos jelenséggyűjtemény és képes magyar történelmi album formálódik, ezeken kívül egy tehetséggondozó fizikai példatár is tördelés alatt van már.

Szöveggyűjtemény minden évszakra

A 3–4. osztályosoknak szóló szöveggyűjteményt a tananyagfejlesztő csoport felkérésére a pedagógus- szerkesztő házaspár, Miklya Luzsányi Mónika író, teológus-szerkesztő és Miklya Zsolt költő, gyerekirodalmi szakember állították össze.

A hivatalos alsós olvasókönyvek mellé olyan szöveggyűjteményt kellett szerkesztenünk a református iskolák tanulói számára, amely igényes és keresztyén értékrendet tükröző szövegeken keresztül nyújt olvasmányélményt a gyerekeknek, és fő célja, hogy megszerettesse az olvasást. Hogy a gyerek „bújja a könyvet”, átélhesse, milyen jó olvasni, és ezáltal rácsodálkozni a világra, egymásra, a teremtés, a szeretet, a képzelet csodáira. Mindezt elsősorban jó szövegeken keresztül, amelyek megszólítják őt, beszédbe elegyednek vele, és elkísérik még a kuckójába is. A jó irodalom ilyen „evangélium”, nem a katedráról vagy a szószékről beszél, hanem közel jön, kopogtat, belép, és a belső szobánkban szólal meg – beszél a szerkesztési elvekről Miklya Luzsányi Mónika.

A szerkesztők a szöveggyűjtemény összeállításakor nem csak iskolaévben gondolkodtak. Az év 12 hónapjához kerestek négy-négy témát, melyek egyrészt az évszakokhoz, a természet, az ünnepek és az iskola évköréhez igazodnak, köztük nagy hangsúlyt helyezve az egyházi ünnepekre. Másrészt fontos szerepet kapnak a gyerekeket érintő élettémák, mesék, a képzeletet megmozgató szövegek és játékok is. – Szerkesztés közben vettük észre és csodálkoztunk rá magunk is, hogy témánként milyen izgalmas, összefüggő hálót alkotnak a szövegek, így szinte egységes, folyamatos olvasmányról beszélhetünk. A szöveggyűjtemény négy kötetben, évszakok szerinti tagolásban, kötetenként több mint 200 oldalon jelenik meg. Első kötete Kezd őszülni a nyár… címmel már megrendelhető, a téli Angyalmese című kötet is úton van a nyomda felé. Az őszi kötetbe 168 szöveg került, további 53 szöveg online elérhető a reftantar.hu-n. A téli kötetbe 177 szöveg került, online elérhető lesz 54 szöveg. A teljes anyag, a négy szöveggyűjtemény és az online közlés közel 880 szövegből áll, zömmel szépirodalom, főleg 20–21. századi szerzőktől.

Nem csak irodalomórára

A négykötetes szöveggyűjtemény szerkesztői tevékenységalapú tanegységeket szervezve válogatták össze a kötetekben olvasható műveket. – A válogatásban nem csupán nyelvi vagy más logikai szempont vezérel bennünket, hanem az a folyamat, ahogyan befogadhatók és feldolgozhatók a szövegek. A szöveggyűjteményben ez nem látszik, rejtve marad, az egyes témákhoz kapcsolódó tanári anyagban lesz kézzelfoghatóvá – magyarázza Miklya Luzsányi Mónika. Hozzáfűzi, hogy az egyes tanegységek „normál” olvasás- vagy irodalomórán is jól működnek, de ennél sokkal több rejlik a szöveggyűjteményben.

– Itt komplex anyagokról van szó, ahol erősen építünk a tantárgyi integrációra, így az adott tanegységbe bevont más tanórákon (készségtárgyak, természetismeret stb.) is lehetőségünk nyílhat a szöveggyűjteménnyel dolgozni. Projekt- és témanapok keretében, valamint napközis foglalkozásokon vagy iskolaotthonban is rendszeresen használhatjuk a szöveggyűjtemény olvasmányait és a módszertani segédkönyv ötleteit. A nyári hónapokra is adunk anyagot, ahol olyan szervezési formákra is gondoltunk, amelyek a nyár folyamán megvalósíthatók: kalandtábor, olvasótábor, nyári napközi, családi-gyülekezeti kirándulások, könyvtári foglalkozás, nyári olvasmánylista, ajánlott olvasmány önálló feldolgozása – tárja fel a szöveggyűjteményben rejlő lehetőségeket Miklya Luzsányi Mónika. A négykötetes szöveggyűjtemény és a hozzá tartozó tananyagrendszer segítségével minden pedagógus talál olyan segédanyagot, amellyel élményszerű órát tarthat. A tanegységek leírása a szöveggyűjteményhez kapcsolódó módszertani segédkönyvben található, amely komplex feladat- és ötlettárnak tekinthető.

Keresztyén értékek

– A keresztyén értékrend az európai kultúra alapja, és felfogásunk szerint jelen van a 21. században, a szekularizált világban is. Szöveggyűjteményünk szerkezete is ezt tükrözi – feleli kérdésünkre Miklya Luzsányi Mónika. Kifejti, hogy a szöveggyűjteményre épülő tanegységek még véletlenül sem hittanórákat jelentenek. – Olyan tevékenységekbe vonjuk be a gyerekeket, amelyek keresztyén értékrendre épülnek, mint a szeretet, empátia, természetvédelem, érzékenyítés, együttműködés, problémacentrikus gondolkodás, felelősségvállalás.

A szerkesztők kifejezetten bibliai történeteken vagy egyházi ünnepeken alapuló, elsősorban a református, protestáns egyházi megközelítést követő tanegységekhez is kínálnak irodalmi műveket a könyvben, mint ahogy fellehető a tananyagban a szentek legendái közül is néhány. – Miklós püspök, Szent György lovag vagy Árpádházi Szent Margit életpéldája nemcsak a római katolikusok, hanem minden keresztény/keresztyén és gondolkodó ember számára építő üzenettel bír – vélik a szerkesztők.

A bibliai tartalmak ellenére sem hittankönyvről van szó, hanem irodalmi szöveggyűjteményről. Úgy vélik, az irodalom látóköre a teljes világra, a teljes létre nyitott, ahogy a gyerek szeme is. – A 9-10 éves életkor a rácsodálkozás, gyönyörködés, a felfedezés, a játék kora, de a problémák felismerése, a kalandok kora is itt kezdődik. Mindezek átélésével, a tapasztalatszerzéssel alakul ki az a fogékonyság és érzékenység, amely a hitbizonyosság, az etikai normák felé is sikerrel vezetheti a gyerekeket. A világról való tapasztalatszerzés tehát nem mond ellent a hitnek, sőt annak forrásvidékévé válhat, ha jól élünk vele. Mindez gazdagítja, differenciálja a Biblia szövegeinek, gondolatainak befogadását, ahogy a bibliai párhuzamok, kapcsolatok megismerése is hasonlóan hat az irodalmi szövegek befogadására – állítják.

Nem mesekönyv

Lackfi János Jóság néni csokija című könyve is követi a Református Tananyagfejlesztő Csoport azon szemléletét, miszerint inkább indirekt módon kell a gyerekek elé tárni a keresztyén szemléletet és a bibliai tanulságokat. – A Jóság néni csokija intenciózus darab. Amikor azon gondolkodtunk, hogy alsósok számára hogyan tudnánk a keresztyén nevelés, de mégsem hittanoktatás szűk határmezsgyéjét megragadni, az irodalom kínálkozott ehhez jó eszköznek. A megírásához kifejezetten olyan embert kerestünk, akinek nem kell megmagyarázni, hogy mi az a keresztyén, egyházi közeg – mondja Pompor Zoltán arra a kérdésünkre, milyen szempontok vezették őket, amikor írót kerestek a kiadványhoz. – Tudtuk, hogy Lackfi János nagyon jól és gyorsan is ír, ezért ebből egy ilyen helyes kiadvány született, amely a Szentlélek gyümölcseiről szól – teszi hozzá a szakmai vezető.

A Jóság néni csokija című könyvben nyolc kis történeten keresztül nyerhetünk bepillantást egy kisfiú gondolataiba, ismerkedhetünk meg mindennapjaival, családi és iskolai örömeivel, bánataival. – Örültem, hogy az alaperényekről írhatok, mert az „erényt” (már a szó is milyen vértelen!) sokszor a passzivitással, a hozzáviselkedéssel, az önállótlansággal azonosítjuk. Holott az erény kiküzdött jellemvonás, melyet a mindennapok pergőtüzében kovácsolunk ki magunknak – mondja kérdésünkre Lackfi János, aki nem először ír gyerekeknek, és nem először nyúl keresztyén témához sem. – Örültem, hogy valóságközeli, dinamikus sztorikat tálalhatunk a gyerekeknek, mert Isten maga az élet, a sokféleség, az izgalom, a meglepetés, a váratlanság. Ehhez képest időnként hajlunk arra, hogy vérszegény, elszürkített, „jógyerekes” mesékkel etessük a srácokat hittan címén. Aztán körülnéznek, nagyon mást tapasztalnak, és nem tudják mire vélni. Olykor nem adunk kulcsokat, s ami még fontosabb, nem adunk eleven gondolkodáskészséget nekik.

– Aki szereti a munkáját, képes bensővé tenni a külső indíttatásokat is – feleli, miután arról kérdezzük, hogy nehezebb-e felkérésre írni, mint belső indíttatásból. – Sportpéldával élve egy jó focista igyekszik önmaga maradni bármely edző keze között. Többet passzol vagy védekezik, ahogy kérik, de a stílusát szeretné megőrizni. Én is így vagyok a szimpatikus megbízásokkal, lehetőleg éppúgy mesélek, mintha magamtól tenném, csak betartom a kívánt kereteket. Egyszerre spontánul és szabályozottan dolgozva igen jó dolgok születhetnek. Pingpongozni például a hálót és az asztalt tiszteletben tartva lehet, de úgy aztán olykor igen látványosan.

Irodalom, a közös nevező

Miklya Luzsányi Mónika szerint fontos az, hogy a református iskolákba járó diákok ne csak a hittanórákon találkozzanak a keresztyén szemlélettel, hanem mondjuk irodalomórán is. – Az ige, a Biblia is a létről szóló beszéd, ebben rokon az irodalommal, és rezonálnak is egymásra. A reformátorok egykor nemcsak a hittudományhoz értettek, hanem koruk művelt humanistái is voltak. Szerintünk a kortársainkat is saját nyelvükön, így a kortárs irodalom nyelvén (is) lehet igazán megszólítani. A kortás irodalom ezért „nem ördögtől való”, hanem embertől, és nagyon is emberi, akikhez szól az evangélium.

– Magam megrögzött pápista vagyok, mi több, elég nagy tűzzel vagyok az – vallja Lackfi János. – Annál nagyobb öröm felfedezni református, adventista vagy evangélikus iskolákban járva, a testvéri felekezetekkel, történelmi vagy szabadkeresztény gyülekezetekkel találkozva, hogy ha más árnyalatokkal is, de ugyanarról beszélünk. Nincs két Isten, nincs két Jézus, a mindennapi életből sincs külön felekezeti. Viszont mind más kincseket kaptunk, öröm egységben lenni, öröm látni, amit a másik máshogyan csinál. És fontos nem megbotránkozni, hanem szeretni. Kifulladásig.

Hegedűs Bence cikke a Reformátusok Lapjának 2020. augusztus 30-i számában jelent meg (LXIV. évfolyam – 35. szám)