A XVIII. század vége és a XIX. század eleje Franciaország egyik legzavarosabb időszaka. Közel 30 év alatt annyi változás és fordulópont volt a történelmükben, mint máshol több száz év alatt. A XVIII. századi ember felismerte, hogy sok minden nem működik jól a világban, változások kellenek. Így születtek meg a felvilágosodás gondolatai, melyek azonban a gyakorlatba néhol nehezen átültethetők. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában megfogalmazták az emberi és polgári alapjogokat, azonban gyakorlati alkalmazásuk igencsak akadozott. Királyság, köztársaság, diktatúra, császárság egymást váltották, miközben a lényeg, amiért a forradalom kirobbant, a jogok – melyek a mai demokráciák jogrendjének alapját képezik – elsikkadtak, átértelmeződtek. A szabadság, testvériség, egyenlőség eszméje többször kudarchoz vezetett. A forrongó Franciaországot végül egy tábornok, Napóleon fogta össze, olyannyira, hogy pár év alatt hatalmas területeket foglalt el. Ő lett a történelem egyik legnagyobb alakja, amit katonai tehetsége révén ki is érdemelt. Emellett kétségtelen, hogy uralkodása hozzájárult az emberi jogok megerősödéséhez, a polgári államok létrejöttéhez, hiszen Franciaországban és az elfoglalt területeken is polgári törvényeket vezetett be – még akkor is, ha 30-40 évvel korábban a forradalmat kirobbantó franciák nem egészen így képzelték el. A törikalauz célja bemutatni az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának főbb kérdéseit valamint Napóleon alakját, háborúit.

A tanuló ismerje és értse az emberi és polgári jogok kialakulásának folyamatát, lényegét. Értelmezze a történelmi folyamatokat, melyek a francia forradalomtól Napóleon bukásáig végbementek.

Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora

Számítógép, projektor.

Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, francia forradalom, szabadságjogok, Waterloo, Austerlitz, császárság, három császár csatája.